Urmia-tó
Az Urmia-tó (perzsa: دریاچه ارومیه) egy sós tó Irán északnyugati részén. Kelet-Azarbajdzsán és Nyugat-Azarbajdzsán tartományokban található, és a közeli Kaszpi-tengertől délnyugatra fekszik. Ez a legnagyobb tó Iránon belül, és a világ második legnagyobb sós tava. A Közel-Kelet legnagyobb tava.
Az Urmia-tó az ponton található. Felülete mintegy 5200 km² (2000 mérföld²). Legnagyobb kiterjedésében körülbelül 140 km (87 mérföld) hosszú és 55 km (34 mérföld) széles. Legmélyebb pontja körülbelül 16 m (52 láb) mély. A közeli hegyekből érkező tizenhárom folyóból kapja a vizet, és nincs kimenete.
Az Urmia-tó Nyugat-Azarbajdzsán és Kelet-Azarbajdzsán tartományok között fekszik. Keletre Tabriz a legnagyobb város, nyugatra pedig Urmia a legnagyobb város. E városok között a legrövidebb út a tó megkerülésével vezet. Az 1970-es években elkezdődött egy projekt, amelynek célja a tavon átívelő híd megépítése volt. Ezt a projektet törölték, amikor 1979-ben megtörtént az iszlám forradalom. A projektet azonban a 2000-es években újra elkezdték; a tervek szerint 2007 végére készül el.
A tó vize nagyon sós. A sókoncentráció az évszakonként eltérő, késő ősszel akár 26-28% is lehet.
Az Urmia-tó évről évre egyre kisebb és kisebb. Ez azért van, mert a folyók, amelyek a vizet hozzák, egyre kisebbek.
Történelem
A tó történelmi neve Chaychast (perzsa: چیچست). Később az asszír nép Urmiának nevezte el. Az Urmia szó két részből áll: az ur várost, a mia pedig vizet jelent. Urmia volt a neve Urmia városának, amely e tó közelében fekszik. A tavat ezután nevezték el Urmia-tónak, a városnak adott név után. A 20. század első éveiben Rezaiyeh-tónak nevezték el Reza Pahlavi, Irán királyának neve után. Az iszlám forradalom után a nevét visszaváltoztatták Urmia-tóra.
Élet az Urmia-tó közelében
A tóban vagy annak közelében különböző élőlények élnek, köztük néhány garnélarákfaj, kétéltűek és madarak, például flamingók és pelikánok.
Az Urmia-tó sekély, sok iszapos parttal rendelkezik. Az iszapban különböző élőlények élnek, köztük békák, csigák és férgek. Az iszap állítólag jó hatással van egyes ízületi betegségek kezelésére.
Szigetek
Az Urmia-tó 102 szigetből áll. Nevük a következő [1]:
Aram, Arash, Ardeshir, Arezu, Ashk, Ashk-Sar, Ashku, Atash, Azar, Azin, Bahram, Bard, Bardak, Bardin, Bastvar, Bon, Bon-Ashk, Borz, Borzin, Borzu, Chak-Tappeh, Cheshmeh-Kenar, Dey, Espir, Espirak, Espiro, Garivak, Giv, Golgun, Gordeh, Gorz, Iran-Nezhad, Jodarreh, Jovin, Jowzar, Kabudan, Kafchehnok, Kakayi-e Bala, Kakayi-ye Miyaneh, Kakayi-e Pain, Kalsang, Kam, Kaman, Kameh, Kariveh, Karkas, Kaveh, Kazem-Dashi, Kenarak, Khersak, Kuchek-Tappeh, Magh, Mahdis, Mahvar, Markid, Mehr, Mehran, Mehrdad, Meshkin, Meydan, Miyaneh, Nadid, Nahan, Nahid, Nahoft, Nakhoda, Navi, Naviyan, Omid, Panah, Penhan, Pishva, Sahran, Samani, Sangan, Sangu, Sarijeh, Sepid, Shabdiz, Shahi (Eslami), Shahin, Shamshiran, Shur-Tappeh, Shush-Tappeh, Siyavash, Siyah-Sang, Siyah-Tappeh, Sorkh, Sorush, Tak, Takht, Takhtan, Tanjeh, Tanjak, Tashbal, Tir, Tus, Zagh, Zar-Kaman, Zarkanak, Zar-Tappeh, Zirabeh.
Kapcsolódó oldalak
- Kaszpi-tenger
Kérdések és válaszok
K: Mi az Urmia-tó?
V: Az Urmia-tó egy sós tó, amely Irán északnyugati részén, Kelet-Azarbajdzsán és Nyugat-Azarbajdzsán tartományok között található. Ez Irán legnagyobb tava és a világ második legnagyobb sós tava.
K: Hol található az Urmia-tó?
V: Az Urmia-tó az ÉSZ 37°42′0″, KK 45°18′60″ ponton található.
K: Mekkora az Urmia-tó?
V: A legnagyobb kiterjedésű Urmia-tó területe mintegy 5200 km², hossza 140 km (87 mérföld), szélessége 55 km (34 mérföld) és mélysége körülbelül 16 m (52 láb).
K: Milyen városok vannak az Urmia-tó közelében?
V: Az Urmia-tóhoz legközelebbi városok Tabriz a keleti oldalon és Urmia a nyugati oldalon. A két város között a legrövidebb út a tó körül vezet.
K: Történt valaha kísérlet arra, hogy hidat építsenek a tó fölé?
V: Igen, az 1970-es években megpróbáltak hidat építeni a tó fölé, de a projektet az 1979-es iszlám forradalom után törölték. A 2000-es években azonban újraindították, és várhatóan 2007 végére befejeződik.
K: Mekkora a sókoncentráció késő ősszel?
V: Késő ősszel az Urmia-tó sótartalma 26-28% között lehet.
K: Miért zsugorodik évről évre az Urmia-tó? V: Az Urmia-tó mérete évről évre csökken, főként azért, mert a vízellátását biztosító folyók egy része az idők során kisebb lett.
