Kimberlit
A kimberlit egy vulkáni kőzet, amely leginkább arról ismert, hogy néha gyémántokat tartalmaz. Nevét a dél-afrikai Kimberley városáról kapta. A 83,5 karátos (16,70 g) gyémánt 1871-es felfedezése indította el a "gyémántlázadást". Ennek eredményeként jött létre a Big Hole, egy nagy külszíni bánya.
A kimberlit a földkéregben "csövek" néven ismert függőleges szerkezetekben, valamint vulkáni gátakban és dúcokban fordul elő. A kimberlit csövek ma a bányászott gyémántok legfontosabb forrásai. A kimberlitek mélyen a földköpenyben alakulnak ki. Kialakulásuk 150 és 450 kilométer közötti mélységben történik. A kimberlitek anyaga gyorsan és hevesen törik ki, gyakran jelentős mennyiségű szén-dioxiddal és más illékony komponensekkel.
A kimberlit azért keltette fel a figyelmet, mert a gyémántok és a gránátos peridotit köpenyxenolitok hordozójaként szolgál a földfelszínre. A kimberlit tanulmányozása alkalmas arra, hogy információt szolgáltasson az alsó köpeny összetételéről. Keveset tudunk az olvadási folyamatokról a kráteres kontinentális litoszféra és az alatta lévő konvektív asztenoszférikus köpeny közötti határfelületen vagy annak közelében.
A nagy lyuk
Kimberlit az Egyesült Államokból.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a kimberlit?
V: A kimberlit egy gyémánttartalmáról ismert vulkáni kőzet.
K: Miért hívják kimberlitnek?
V: A dél-afrikai Kimberley városáról kapta a nevét.
K: Mi indította el a "gyémántlázadást" Kimberleyben?
V: Egy 83,5 karátos gyémánt felfedezése 1871-ben indította el a "gyémántlázadást".
K: Hol fordul elő a kimberlit a földkéregben?
V: A kimberlit a földkéregben "csövek" néven ismert függőleges szerkezetekben, valamint vulkáni gátakban és dúcokban fordul elő.
K: Melyik ma a legfontosabb bányászott gyémántforrás?
V: A kimberlit csövek a mai bányászott gyémántok legfontosabb forrásai.
K: Hol alakul ki a kimberlit?
V: A kimberlit képződése 150 és 450 kilométer közötti mélységben, a földköpenyben történik.
K: Milyen információkkal szolgálhat a kimberlit vizsgálata?
V: A kimberlit tanulmányozása alkalmas arra, hogy információt szolgáltasson az alsó köpeny összetételéről és az olvadási folyamatokról a kráteres kontinentális litoszféra és az alatta lévő konvektív asztenoszférikus köpeny közötti határfelületen vagy annak közelében.
