Haránttelér (geológia) – definíció, képződés és típusok
A haránttelér (geológiai értelemben: dike) olyan kőzeti test, amely a környező, korábban lerakódott rétegeket keresztezve, gyakran meredek vagy függőleges szögben helyezkedik el. A szóhasználatban előfordulnak más elnevezések is: a korábbi, félrevezető fordításokban gát szerepelt — a fogalom pontos meghatározásához fontos a kőzettan alapelveinek ismerete. A haránttelér olyan geológiai test, amely átvágja ágyazat jellegű rétegeket vagy más, masszív kőzeteket, például vulkáni eredetű tömegeket. geológiában a.
Definíció és alapvető jellemzők
A haránttelér technikailag minden olyan kőzettest, amely a körülötte lévő régebbi kőzeteket keresztezi, tehát nem követi a rétegződést, hanem arra merőlegesen vagy jelentősen eltérő irányban helyezkedik el. Általában keskenyebb, sávos testek formájában jelenik meg, lehet néhány centimétertől több méterig terjedő vastagságú.
Képződés
A haránttelerek kialakulhatnak két fő módon:
- Intruzív eredet: magma tör be a meglévő rétegek közé, és megszilárdulva kőzettestet alkot. Ezt a típust gyakran intruzívnak, azaz intruzív eredetűnek tekintjük. A későbbi vulkáni tevékenység során a lávát és belső magmát a régebbi kőzeteken áttörve juttatja be az anyagot a rétegek közé vagy azok közé.
- Lerakódásos (üledékes) eredet: repedésekbe, hézagokba üledék halmozódik fel; így jönnek létre az üledékes jellegű töltések is. Ezen belül előfordulhat, hogy a repedéseket például földrengések hozzák létre, majd a réseket törmelék, törött kőzetekkel, esetleg breccsával töltik ki.
Típusok
A haránttelerek többféleképpen osztályozhatók:
- Geometria szerint: függőleges (meredek), hajlott vagy zárkózott (laposabb) telerek.
- Képződési anyag szerint: bazaltos, mészkőcsáv, pegmatitos (szemcsés nagy kristályokkal), diabázos stb.
- Szerkezeti szempontból: egyszerű, többszörös (szelérekből álló), összetett vagy réteges telerek.
- Funkcionális típusok: intruzív magmás telerek, illetve másodlagos (például hidrotermás) kitöltések, amelyek ércesedéssel járhatnak.
Kapcsolódó jelenségek
A haránttelérek kontaktusánál gyakran megfigyelhető kontakt metamorfózis (a kőzet hőhatás okozta átalakulása), illetve hűléskor keletkező repedéshálózat, ami befolyásolja a szerkezetet és az ásványosodást. A magmás telerekben előfordulhat oszlopos repedezettség (columnar jointing), különösen bazaltos anyagoknál.
Gazdasági és tájképi jelentőség
A haránttelerek fontos szerepet játszanak a környezeti ásványkincs-elhelyezkedésben: sok érctelep és hidrotermás ércesedés a telérek mentén koncentrálódik, ezért bányászati szempontból is jelentősek. Emellett a különböző kőzetek eltérő ellenállása a mállással szemben tájképi formákat (pl. gerincek, kiemelkedések) hozhat létre.
Előfordulás, példák
A haránttelerek gyakoriak idősebb kőzetekben; például sok helyen a paleozoikum korú kőzetekben szinte általános jelenségnek számítanak. A skót Arran-szigeten valóban számos vulkáni jellegű telér található: Arran szigetén például több száz vulkáni gát (télér) fordul elő, innen ered bizonyos helyi elnevezés, például a gátraj kifejezés.
Kapcsolódó fogalmak
Az intrúziók egy másik típusa a párkány, ahol a későbbi kőzet nem a régebbi rétegek között, hanem azokon keresztül keletkezik. A intruzív és üledékes folyamatok kombinálódhatnak, így komplex szerkezetek jönnek létre.
Összefoglalva: a haránttelér fontos szerkezeti elem a kőzettestekben, amelynek tanulmányozása segít megérteni a magmás és üledékes folyamatokat, az ércképződést és a tájformálódást.
Sávos gneisz gránit ortogneisz dykeivel.
Gátak az Arran-sziget déli partján (Skócia)
Vízszintes mészkőrétegeket keresztező diabáz gát Arizonában.
Egy kis gát a Baranof Cross-Island Trail-en, Alaszkában.
Gátak a Black Canyon of the Gunnison Nemzeti Parkban, Colorado, USA
Kérdések és válaszok
K: Mi az a gát?
V: A gát egy olyan geológiai test, amely akkor keletkezik, amikor a később megolvadt láva felfelé nyomul a régebbi kőzetrétegek közé, függőleges kőzetet hozva létre a régebbi kőzetrétegek között.
K: Milyen típusú kőzeteket vághatnak át a gátak?
V: A gátak átvághatják a lapos falú kőzetszerkezeteket, mint például az ágyazatot, és a masszív, általában vulkáni eredetű kőzetalakzatokat.
K: Hogyan keletkeznek a gátak?
V: A gátak vagy benyomódhatnak (intruzív), vagy lerakódhatnak (üledékes) eredetűek. A legáltalánosabban az történik, hogy a későbbi vulkáni tevékenység lávát nyom át a korábban üledékes módon lerakódott rétegeken, vagy a korábbi vulkáni kőzeteken.
K: Hol találhatók gátszakaszok?
V: A gátszakaszok megtalálhatók az Arran-szigeten és más bolygókon is.
K: Mi az a breccsa?
V: A breccsák olyan töredezett kőzetek, amelyek kitölthetik a víz alatti földrengések által okozott hézagokat.
K: Mi a különbség a gát és a párkány között?
V: A gát egy függőleges betörés, míg a párkány egy vízszintes betörés. A küszöbök akkor keletkeznek, amikor a későbbi kőzet a régebbi rétegek között képződik, nem pedig azokon keresztül.
K: Mi a jelentősége a gátaknak a geológiában?
V: A gátak gyakoriak és szinte általánosak az idősebb paleozoikum kőzetekben, és fontos nyomokat szolgáltathatnak egy adott terület geológiai történetéről.
