Kim Gu (Hangul:김구, 1876. augusztus 29. - 1949. június 26.) koreai függetlenségi aktivista és politikus volt. Háromszor volt a Koreai Köztársaság ideiglenes kormányának elnöke. Kim volt a 6., a 12. és a 13. (és egyben utolsó) elnök. A japán imperializmus elleni koreai függetlenségi mozgalom vezetője és az újraegyesítés aktivistája volt. Kimet Baekbeomnak is hívták. Ez volt az írói álneve. Sok koreai ember nagyrabecsült személyiség. A Koreai Köztársaság ideiglenes kormányának miniszterelnöke 1921-1927 között és belügyminisztere 1923-1924 között.
Életút és korai évek
Kim Gu 1876-ban született a Joseon-korabeli Koreában. Fiatalon bekapcsolódott a hazafias és antiimperialista mozgalmakba; részt vett a fegyveres ellenállásban és különböző hazai szervezetek munkájában, amelyek célja a japán megszállás elleni küzdelem volt. Reálisan felismerve, hogy a japán uralom elleni hatékony fellépéshez nemzetközi támogatás és szervezett politikai munka szükséges, Kim később külföldre távozott, és a kínai területeken folytatta a függetlenségi tevékenységet.
Az Ideiglenes Kormány és politikai szerep
Kim Gu a Koreai Köztársaság ideiglenes kormányának (a számos emigráns koreai szervezet egyik legfontosabb központja) vezető alakja lett. Többször töltötte be a legmagasabb tisztségeket: miniszterelnök, belügyminiszter és végül elnök. A kormány működése során a fő célok közé tartozott a nemzetközi elismerés megszerzése, külföldi támogatások keresése, fegyveres és politikai ellenállás szervezése, illetve a koreaiak egységének megőrzése a diaszpórában.
Szellemi munkásság és eszmék
Kim Gu írói álneve Baekbeom (백범) volt, és emlékirata, a Baekbeom Ilji (백범일지) a koreai modern történelem egyik fontos forrása. Munkáiban hangsúlyozta a nemzeti egység, az erkölcsi megújulás és az oktatás szerepét a függetlenség elérésében. Erőteljesen ellenezte a japán kollaborációt, és következetesen a teljes függetlenséget és a koreai identitás megőrzését hangsúlyozta.
Visszatérés, a megszállás utáni időszak és meggyilkolása
A második világháború végét és Japán kapitulációját követően Kim visszatért a koreai politikai élet élére, és aktívan részt vett az ország jövőjének alakításában. Erősen ellenezte az ország megosztását és a külföldi hatalmak részvételén alapuló hosszú távú megszállást vagy felügyeletet, emellett a koreai egyesítést és függetlenséget hirdette. 1949. június 26-án Kim Gu-t meggyilkolták; gyilkosa a közismert nevekkel és összefüggésekkel körülvett Ahn Doo-hee volt. A merénylet indítékát és hátterét azóta is viták és elméletek övezik.
Örökség és megítélés
Kim Gu alakja a mai Koreában is megosztó és nagy tekintéllyel bíró: sokan nemzeti hősként tisztelik, aki élete nagy részét a függetlenségért és az ország egységéért küzdötte, mások kritikusan szemlélik politikai döntéseit vagy koalíciós lépéseit. Mindenesetre irodalmi és politikai öröksége—különösen a Baekbeom Ilji—a koreai modern történelem fontos része, és Kim személye számos emlékmű, köztéri név és kutatás tárgya mind a Koreai-félszigeten, mind a diaszpórában.
Fontos megjegyzés: Kim Gu életének és politikájának részletei, beleértve politikai ciklusait, szövetségeit és a gyilkosság körülményeit, számos forrásból ismertek, és egyes kérdésekben a mai napig történelmi viták folynak. Az érdeklődőknek ajánlott elolvasni saját emlékiratát (Baekbeom Ilji) és további korszakos szakirodalmat a teljesebb képért.