Karszt
A karszt olyan geológiai kőzetrendszer, ahol a víz erodálta (feloldotta) az alapkőzetet. Ha nagyon kiterjedt, a karszt földrajzi vagy topográfiai jellemző lehet. Rossz vidéknek minősül, ha a környezetében nehéz közlekedni, ami gyakran előfordul.
A karszt szinte mindig karbonátos kőzetekben, például mészkőben vagy dolomitban alakul ki. Mivel a karbonátos üledékes kőzetek nagyon gyakoriak, a karsztos területek az egész világon előfordulnak.
Számos karsztos terület jellegzetes felszíni vonásokat mutat, amelyek közül a víznyelők a leggyakoribbak. A karszt felszíni jellegzetességei azonban hiányozhatnak, ha az oldható kőzetet beborítják (fedik), például a karbonátos rétegek tetején lévő nem oldható kőzetrétegek. Egyes karsztvidékek több ezer barlangot tartalmaznak, és a víz általában a föld alatt van.
A világ legnagyobb karsztos területe a Nullarbor-síkság, amely a sík, szinte fátlan, száraz dél-ausztráliai terület része. A Nagy Ausztrál-öböl partján fekszik, északra a Nagy Viktória-sivataggal. Ez a világ legnagyobb kiterjedésű mészkő alapkőzetű területe, és mintegy 200 000 négyzetkilométernyi területet foglal el. Legszélesebb pontján mintegy 1100 kilométer hosszan húzódik keletről nyugatra Dél-Ausztrália és Nyugat-Ausztrália határvidékén.
Karsztforrás a Jura-hegységben, a kelet-franciaországi Ouhans közelében, a Loue folyó forrásánál.
A Devil's Hole víznyelő Hawthorne közelében, Florida, USA.
A karsztos mészkő a felszíni kőzet lepusztulása után olyan talajfelszínt hoz létre, amely szinte lehetetlenül nehéz az ember számára. Velebit Horvátországban.
A madagaszkári világörökségi helyszínről, a Tsingy de Bemaraha Szigorú Természetvédelmi Területről. A fokozatos erózió mészkőhegyek hatalmas mezőit hozta létre, amelyeket a helyiek tsingy-ként ismernek, és amelyek között száraz erdők, tavak és mangrovemocsarak találhatók, amelyekben számos endemikus és veszélyeztetett maki és madárfaj él.
Sinkholes
A világ számos részén előfordulnak víznyelők, amelyek a föld alatti karsztok kialakulásakor keletkeznek. A sík felszín alatt Floridában, Guatemalavárosban és másutt hatalmas mészkőrendszerek húzódnak. A mészkőben folyó víz feloldja a mészkövet, hatalmas üregeket hagyva maga után. Figyelmeztetés nélkül hatalmas lyukak jelennek meg a felszínen, nagy károkat okozva. Gyakorlatilag egész Florida egy gigantikus karsztrendszeren ül, akárcsak Közép-Amerika több országa. Tampa környéke különösen veszélyeztetett, Mexikóváros alatt pedig egy hatalmas karsztrendszer húzódik. Egy vezető geokémikus szerint Illinois államban 15 000 víznyelő található.
A világ legmélyebb víznyelője a kínai Xiaozhai Tienkeng 2172 láb (662 m) mélységben.
Az egyiptomi Qattara-mélyedés a Líbiai-sivatag része. Felülete nagyjából 80 km (50 mérföld) x 121 km (75 mérföld). Ez a világ legnagyobb természetes víznyelője. A tengerszint alatt fekszik, és sópadok, homokdűnék és sós mocsarak borítják.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a karszt?
V: A karszt olyan geológiai kőzetrendszer, ahol a víz erodálta (feloldotta) az alapkőzetet. Rossz vidéknek minősül, ha nehéz közlekedni a környezetben, ami gyakran előfordul. A karszt szinte mindig karbonátos kőzetekben, például mészkőben vagy dolomitban alakul ki.
K: Hol fordul elő a karszt?
V: Mivel a karbonátos üledékes kőzetek nagyon gyakoriak, a karsztos területek az egész világon előfordulnak.
K: Melyek a karszthoz kapcsolódó felszíni jellemzők?
V: Számos karsztos terület jellegzetes felszíni jegyeket mutat, amelyek közül a víznyelők a leggyakoribbak. A karszt felszíni jellemzői azonban hiányozhatnak ott, ahol az oldható kőzetet palástolják (fedik), például a karbonátos rétegek tetején lévő nem oldható kőzetrétegek.
K: Vannak-e a karsztokhoz kapcsolódó barlangok?
V: Igen, egyes karsztvidékek több ezer barlangot tartalmaznak, és a víz általában a föld alatt van.
K: Mi a példa egy nagy karsztos területre?
V: A világ legnagyobb karsztos területe a dél-ausztráliai Nullarbor-síkság, amely mintegy 200 000 négyzetkilométernyi területet foglal el. Legszélesebb pontján mintegy 1100 kilométer hosszan húzódik keletről nyugatra Dél-Ausztrália és Nyugat-Ausztrália határvidékén.
K: A Nullabor Plain fátlan?
V: Igen, a Nullabor Plain sík és szinte fátlan száraz vidék.
