Az arawak név két, egymással összefüggő jelentésben használatos: egyrészt egyes észak-dél-amerikai és karibi őslakos népcsoportokra, másrészt az ezekhez a népekhez tartozó arawaki (vagy Arawakan) nyelvcsaládra utal. Az arawak népcsoportok hagyományosan Dél-Amerika északi részén és a Karib-tengeren éltek, a part menti területektől a belső folyóvölgyekig (Dél-Amerika).

Etnogenezis és elterjedés

Az Arawak népek valószínűleg egymással rokon, de különálló közösségekből álltak; közös vonásuk volt a rokon nyelvhasználat és hasonló gazdálkodási-mesterséges technikák. Több csoportjuk a Karib-szigeteken (pl. a Taíno) élt, mások a mai Guyana, Suriname, Venezuela, Brazília és Kolumbia térségében. Anyagkultúrájukban fontos szerepet játszott a földművelés (különösen a maniok/ cassava termesztése), a halászat, a kanoe- és kosárkészítés, valamint a kerámia.

Az európai érintkezés és következmények

Az európai gyarmatosítás és a vele járó társadalmi, gazdasági és egészségügyi változások súlyos következményekkel jártak az arawak közösségekre. A betegségterjedés (pl. himlő, influenza), a kényszermunka, a rabszolgatartás és a fegyveres konfliktusok miatt sok közösség drámai létszámcsökkenést szenvedett el a 16–17. század folyamán. Ennek a folyamatnak voltak különösen látványos példái a Karib-térségben: például Hispaniola (a mai Haiti és Dominikai Köztársaság területe) őslakosságának nagymértékű csökkenését számos forrás említi, bár a pontos számadatok és időbeli lefolyás vitatottak. Egyes korabeli és későbbi becslések szerint az őslakosság létszáma a felfedezés előtti több tízezerről néhány százra csökkent, de az adatok erősen eltérnek; fontos hangsúlyozni, hogy a pusztulás okai sokrétűek és komplexek (Haititon példáját gyakran említik).

Nyelvek és túlélés

Az Arawaki (Arawakan) nyelvcsalád Dél-Amerika egyik legnagyobb és legelterjedtebb ősi nyelvcsaládja volt, számos nyelvet és dialektust foglal magába. A gyarmatosítást követő időszakban sok nyelv elnémult, de több Arawakan nyelv ma is él és beszélt. Például a Lokono (Arawak) nyelv beszélőinek számát egyes források ma még csak néhány ezerre teszik: a Lokono egyik becslés szerint hozzávetőlegesen 2000 körüli beszélője van, nagyobb számban Guyana-ban (kb. 1500) és kisebb közösségekben Suriname-ban (kb. 700).

Kulturális örökség és kortárs helyzet

Habár sok hagyományos csoport az európai hódítás következményeként jelentős veszteségeket szenvedett, az arawak örökség számos elemét a mai napig őrzik leszármazottaik és a regionális kultúrák: helyi földművelési módszerek, kézművesség, toponímia (helynevek), valamint a nyelvi és genetikai örökség. Az utóbbi évtizedekben több közösségben is erőfeszítéseket tesznek a nyelvi megőrzésre, oktatásra és identitás-megújításra, továbbá egyre nagyobb figyelem övezi az őslakos jogokat és a kulturális örökség védelmét.

Összegzésként: az Arawak népcsoportok és az Arawaki nyelvek története a kolonizáció okozta súlyos veszteségek ellenére sem ért véget: bizonyos csoportok és nyelvek túléltek, ma is léteznek közösségek és nyelvhasználók, valamint élénk kutatás és kulturális revitalizáció zajlik az örökség megőrzése érdekében.