Joseph Mallord William Turner – angol tájképfestő, élete és művei
Joseph Mallord William Turner — az angol tájképfestészet mestere: élete, drámai tenger- és fényfestészete, híres művei és hatása az impresszionizmusra.
Joseph Mallord William Turner (Covent Garden, London, 1775. április 23. - Chelsea, London, 1851. december 19.) angol festő és képzőművész. A tájképfestészet egyik legnagyobb alakja volt, akit különösen a fény és a színek megjelenítésének mesteri érzéke tett kiemelkedővé.
Korai évek és tanulmányok
Apja parókakészítő volt, édesanyja mentális problémákkal küzdött, ezért Turner fiatalon a nagybátyjához került Brentfordba, ahol először kezdett el rajzolni és festeni. Tizenéves korában kitűnt tehetségével: 14 évesen beiratkozott a londoni Royal Academy of Art iskolájába, és már 1790-ben egy akvarellje szerepelt az Akadémia jelentős kiállításán. Pályafutása gyorsan ívelt felfelé: 1799-ben az Akadémia rendes tagjelöltje (Associate), 1802-ben pedig teljes jogú tagjává választották. Később a Királyi Akadémián a perspektíva tanárává is kinevezték.
Utazások és hatások
Turner életművében meghatározóak voltak európai utazásai: 1802-ben bejárta Európát, felkereste Franciaországot és Svájcot, megfordult a Louvre-ban, és később többször járt az olaszországi Velencében. Korai munkáit erősen befolyásolta a klasszikus tájképfestészet párizsi és olasz mestere, köztük Claude Lorrain és Nicolas Poussin hagyománya, de később saját, egyénibb kifejezésmódot alakított ki.
Témák, technika és stílus
Turnert elsősorban a természeti jelenségek érdekeltek: a napfény, a vihar, az eső és a köd atmoszférája, valamint a tenger nyers ereje álltak munkái középpontjában. Gyakran készített részletes skicceket és tanulmányokat a helyszínen, majd ezek alapján alkotta meg nagyobb olajképeit. Késői festményeiben a formák és a színek egyre inkább általánosítottak, atmoszférikusak lettek: a részletek háttérbe szorultak a fény- és színhatások, a hangulat megragadása javára. Ezek a kísérletek sok vitát váltottak ki kortársai között, ám ma a modern képzőművészet előfutáraként tartjuk számon őket: munkásságában már évtizedekkel az impresszionisták előtt felfedezhetők az impresszionista gondolatok; Monet és mások is tanulmányozták módszereit.
Főbb művek és témacsoportok
Turner művészete széles spektrumot ölel fel: történelmi és irodalmi jeleneteket, tengerészeti és partszakasz-ábrázolásokat, valamint a korabeli iparosodás jelenségeit is megfestette. Leghíresebb alkotásai közé tartozik A harcoló Temeraire utolsó kikötőhelyére vontatva, hogy szétváljon (The Fighting Temeraire), amely a trafalgari csatában használt híres hadihajót ábrázolja; az Eső, gőz és sebesség (Rain, Steam and Speed), amely a vasút és a modern technika jelképes jeleneteként egy gőzmozdonyt mutat át egy hídon; valamint a vad tenger és vihar ábrázolásaival ismert Hóvihar és az 1840-es A rabszolgahajó (Slavers Throwing overboard the Dead and Dying — Typhoon coming on). A realitás és drámai hatás megragadásáért Turner sokszor extrém módszerekhez folyamodott: állítólag vihar közben egy hajó árbocához kötözte magát, hogy átélje a szenzációt és azt hitelesen visszaadja a vásznon.
Személyes élet és későbbi évek
Turner soha nem nősült meg, de hosszú éveken át élt kapcsolatban Sarah Danby-vel, akitől két gyermeke született. Élete nagy részében apjával élt együtt, aki egészen 1829-ben bekövetkezett haláláig segített neki a műteremben. Idősebb korára Turner visszahúzódóvá és néha nyugtalanabbá vált; magatartását kortársai szeszélyesnek, olykor zárkózottnak írták le.
Halál, hagyaték és hatás
Turner 1851. december 19-én halt meg Chelsea-ben. Temetése a Szent Pál-székesegyházban volt, közel Sir Joshua Reynolds sírjához. Halála után hatalmas hagyatékot hagyott hátra: több száz olajfestményt és több tízezer akvarellt adományozott a brit nemzetnek (a Turner-hagyaték). Ez a gyűjtemény nagy jelentőségű volt a brit művészeti intézmények számára, ugyanakkor kezelése és bemutatása is vitákat váltott ki, mivel sok munkát restaurálni vagy rendszerezni kellett. Munkássága hosszú távon óriási hatással volt a 19. századi és későbbi festészeti irányzatokra; a fény és atmoszféra problémáira irányuló kísérletei különösen inspirálták az impresszionistákat.
Értékelés és örökség
Már életében is sokan zseninek tartották Turnert, de voltak bírálói is, akik különösen késői, laza ecsetkezelésű alkotásait nem értették, sőt volt, aki gúnyosan megjegyezte, mintha "felmosóronggyal" festett volna. A modern szemlélet azonban tiszteletben tartja művészi kísérleteit és azt, hogyan bontotta szét a táj és a fény klasszikus ábrázolási módjait. Ma Turner munkái a brit nemzeti gyűjtemények meghatározó darabjai, és a kortársakat is inspiráló alkotói teljesítményt képviselnek.
· 
A HMS Minotaur hajótörése, olaj, vászon, 1810-ben készült.
· 
A Vezúv 1817-es kitörése
· 
A rabszolgahajó vagy a rabszolgatartók kidobják a halottakat és a haldoklókat a fedélzetre - tájfun közeledik, 1840
· 
Eső, gőz és sebesség - A Great Western Railway, 1844-ben festve

A harcoló Temeraire utolsó kikötőhelyére vontatva, hogy szétbontják , 1839

Egy Turner által festett kép önmagáról

Hóvihar - gőzhajó egy kikötő torkolatánál, amely sekély vízben jelez, és az ólom mellett halad , 1842-ben festve.
Keres