Az emberi mikrobiom
Az emberi mikrobiom (vagy emberi mikrobióta) a rajtunk élő mikroorganizmusok gyűjteménye. A bőrön, a nyálban és a szájban, a szemekben, valamint a bélben és a gyomor-bélrendszer többi részében élnek. Ide tartoznak a baktériumok, archaea, gombák és egysejtű eukarióták ("protozoonok"). Mindenki sokkal több ilyen mikrobát hordoz magában, mint ahány emberi sejt van a testében. Az emberi testben körülbelül 100 trillió sejt van, és csak a belekben körülbelül tízszer ennyi mikroorganizmust hordoz.
A mikrobiom "a kommenzális, szimbiózisban élő és patogén mikroorganizmusok ökológiai közössége, amelyek szó szerint megosztják a testünk terét". A kifejezést eredetileg Joshua Lederberg alkotta meg. Úgy gondolta, hogy az emberi testben élő mikroorganizmusok az egészség és a betegség szempontjából egyaránt fontosak. Számos tudományos cikk különbséget tesz a "mikrobiom" és a "mikrobióta" között, hogy vagy a környezeti résben élő mikroorganizmusok kollektív genomját, vagy magukat a mikroorganizmusokat írja le. Az eredeti meghatározások szerint azonban ezek a kifejezések nagyrészt szinonimák.
Ezen organizmusok némelyike hasznos az ember számára. A legtöbbnek azonban nincs ismert hatása. Ezek csak szimbionták: velünk élnek. Azok, amelyek várhatóan jelen vannak, a normál flóra tagjai. Normális körülmények között nem okoznak betegséget, sőt, még segíthetik is az egészségünket. A 2009-es tanulmányok azt a kérdést tették fel, hogy károsítja-e egészségünket, ha csökkentjük ezt a biotaállományt. A bélflórára minden bizonnyal ez a helyzet.
Bár a "flóra" inkább növényekre, mint baktériumokra utal, a "bélflóra" kifejezés széles körben használt és ismert a biológusok számára. A "biota" az ökoszisztémában élő szervezetek összességét jelenti. A "mikrobióta" kifejezés a baktériumokra és más mikroorganizmusokra a legjobb, de kétségtelenül gyakran használják a "flóra" kifejezést is.
A tárgyalt mikrobák általában nem patogének (nem okoznak betegséget, kivéve, ha rendellenesen növekednek); harmóniában és szimbiózisban léteznek gazdaszervezetükkel.
A kutatók megtudták, hogy az emberi szervezetben található mikrobák nagy része nem baktérium, hanem az egysejtűek egy nagyon régi osztálya, az archaea. Ezek közé tartoznak a metanogének, amelyek metánt termelnek és puffadást okozhatnak.
Escherichia coli : a bélrendszerünk hosszú távú lakója
Staphylococcus aureus , x50 000-es nagyításban, transzmissziós elektronmikroszkópos felvétel.
Yersinia enterocolitica telepek növekedése XLD agar lemezeken
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az emberi mikrobiom?
V: Az emberi mikrobiom (vagy emberi mikrobióta) a rajtunk élő mikroorganizmusok, például baktériumok, archaea, gombák és egysejtű eukarióták gyűjteménye.
K: Hány sejtje van az emberi testnek?
V: Az emberi testben körülbelül 100 trillió sejt található.
K: Mit talált Joshua Lederberg pénzérme?
V: Joshua Lederberg alkotta meg a "mikrobiom" kifejezést.
K: Mi a különbség a "mikrobiom" és a "mikrobióta" között?
V: Általánosságban a "mikrobiom" a környezeti fülkében élő mikroorganizmusok kollektív genomjára utal, míg a "mikrobióta" magukat a mikroorganizmusokat jelenti.
K: Minden mikroba hasznos az ember számára?
V: Nem, a legtöbb mikrobának nincs ismert hatása, és csak velünk élő szimbiózisok. Azok, amelyek várhatóan jelen vannak, a normál flóra tagjai, és nem okoznak betegséget, kivéve, ha rendellenesen növekednek.
K: Mi a bélflóra?
V: A bélflóra az emberi bélben vagy belekben található mikrobák populációjára utal. Ide tartozhatnak baktériumok, archaea, gombák és más egysejtű szervezetek.
K: Mik a metanogének?
V: A metanogének a metángázt termelő és puffadást okozó archeák egy fajtája.
