Hindu panteon: istenek, avatárok és szerepük
Hindu panteon: istenek, istennők, avatárok és szerepük — Brahma, Visnu, Siva, avatárok jelentése, kultusza és mitológiai szerepük áttekintése.
A hinduizmusban számos istennel kapcsolatos hiedelem létezik. Sok hagyományban azonban létezik egy legfelsőbb valóság vagy istenség, akit a világ teremtőjeként, fenntartójaként és életadójaként tisztelnek. Úgy tartják, hogy ez a legfelsőbb entitás megteremtette a világegyetemet, és mellette sok más isten és istennő működik segítőként. A legfőbb isten különböző formáit (avatárjait) imádják, a hagyománytól függően. A többi istent, akik e legfelsőbb lény segítői, szintén tisztelik és imádják. A hinduizmusban az isteneket magasan fejlett szellemi lényeknek tekintik; gyakran emberi, vagy részben emberi–részben állati alakban ábrázolják őket, de előfordul, hogy élettelen tárgyak vagy növények formájában is megjelennek a vallási gyakorlatokban.
A trimúrti és főbb istenségek
A hindu mitológiában és teológiában gyakran beszélnek a trimúrtiról — azaz a három alapvető isteni funkcióról (teremtés, fenntartás, pusztítás/átalakulás). Ezen szerepekhez kapcsolódó főbb istenségek a következők:
- Brahma a — a teremtő istenség, aki a világ létrehozásában játszik szerepet.
- Visnu — a fenntartó, aki a világ rendjét őrzi; híres avatárjai közé tartozik például Ráma és Krisna.
- Siva — a pusztító és átalakító erő, aki a rombolásban a megújulást és a változást testesíti meg.
Emellett fontosak a fő istennők is: Lakshmi a gazdagság és szerencse istennője, Parvati Siva társa és a családi élet védelmezője, míg Saraswati a tudás, a művészetek és a tanulás patrónusa.
Devák, devík és egyéb elnevezések
A férfi isteneket gyakran deva-ként, a női istennőket deví-ként említik; ezek az elnevezések a különböző istenségek csoportjaira utalnak. Részletesebb magyarázatokkal, felsorolásokkal kapcsolatban lásd Devik.
Avatárok, ábrázolás és imádat
Az avatár (isteni megjelenés) fogalma különösen a Visnu-hagyományokban fontos: a legfelsőbb istenség időről időre emberi vagy félig emberi alakban jelenik meg, hogy helyreállítsa a dharmát (a kozmikus rendet). Az avatárok között híres alakok például Ráma és Krisna. Az istenségek ábrázolása (murti) és a templomi, otthoni imádat (puja) központi szerepet játszik a hindu vallás gyakorlati oldalában.
Teológiai háttér és sokszínűség
A hindu vallásban egyszerre találkozunk politeizmussal és monisztikus felfogásokkal: egyes iskolák (például az advaita védánta) azt tanítják, hogy minden istenség végső soron egyetlen, mindent átható valóság (Brahman) különböző megnyilvánulása. Más hagyományok személyes isten(ek)hez való odaadást (bhakti) hangsúlyoznak. Ennek következtében a hindu panteon és az istenségek szerepe rendkívül sokszínű, helyi és szektariális különbségek is jelentősek.
Szimbólumok és kulturális jelentőség
Az istenekhez kapcsolódó szimbólumok — mint például fegyverek, állatok, gestusok és attribútumok — mind a mitológiai történetekre és az isteni szerepekre utalnak. Ünnepek, rituálék, zene és tánc gyakran kötődnek bizonyos istenekhez és avatárokhoz, így a hindu panteon nemcsak vallási, hanem erőteljes kulturális tényező is a közösségi életben.
Hindu istenek (felülről): Brahma, Saraswati, Lakshmi, Maha Vishnu, Shiva, Durga, Harihara és Ardhanarishvara.
Legfelsőbb Isten
Para brahman (nem összetévesztendő bramhával) a hinduizmus legfőbb Istene. A legtöbb hindu egy Legfelsőbb Lényt imád, bár különböző neveken. Ez azért van, mert India különböző nyelvű és kultúrájú népei a maguk sajátos módján értelmezték az egy Istent.[] A regionális és családi hagyományok nagy szerepet játszhatnak e választás befolyásolásában. A történelem során négy fő hindu felekezet alakult ki: a vaisnavizmus, a sakthizmus, a sáivizmus és a szkítizmus. A vaisnavisták számára az Úr Maha Visnu a Legfelsőbb Isten, a sakták számára Shakti istennő a Legfelsőbb, a sháivisták számára Siva Isten a Legfelsőbb. A Smarták számára - akik minden istenséget az Egy Isten tükörképének tekintenek - az istenség kiválasztása a bhaktára van bízva.
A legtöbb hindu a mindennapi áhítati gyakorlatában Isten valamilyen személyes aspektusát imádja, bár hisznek a Legfelsőbb Isten absztraktabb fogalmában is. Általában választanak egy istenfogalmat, és áhítatot ápolnak az adott választott forma iránt, ugyanakkor tiszteletben tartják más emberek választott eszményképeit. A hinduizmusban a Legfelsőbb Istennek adott sokféle név az utak sokféleségét ösztönzi, szemben az egynek való megfeleléssel. A hinduizmus egyedülálló felfogása szerint Isten nem messze van, nem egy távoli mennyországban él, hanem mindent átható, és az egész világegyetemet energiával látja el. Ő minden lélekben ott van, és arra vár, hogy felfedezzük. Az egyetlen Legfelsőbb Isten ilyen bensőséges és tapasztalati úton való megismerése a hindu spiritualitás célja.
Más istenek (Mahadévák és Dévák)
A hinduk sok istenben (dévákban) is hisznek, akik különböző funkciókat látnak el, mint egy nagyvállalat vezetői. Ezek nem tévesztendők össze a Legfelsőbb Istennel. Ezek az istenségek magasan fejlett lények, akiknek meghatározott feladataik és hatalmuk van - nem úgy, mint a mennyei szellemeknek, főuraknak vagy arkangyaloknak, akik más vallásokban tisztelt misztikus szereplők. Minden felekezet a Legfelsőbb Istent és az isteni lények saját halmazát imádja.
A dévák (más néven devaták) szerves részét képezik a színes hindu kultúrának. Isten e különböző formáit számtalan festmény, szobor, falfestmény és szentírási történet ábrázolja, amelyek megtalálhatók a templomokban, otthonokban, üzletekben és más helyeken. A hinduizmusban a szentírások azt ajánlják, hogy egy adott anyagi vágy kielégítése érdekében az ember egy adott istenséget imádjon. A boltosok például gyakran tartanak egy szobrot vagy képet a devi Lakshmi-ról az üzletükben.
Bhuvaneswari
Bhuvaneswari istennő, mint a legfőbb istennő fogalma a történelmi vallási irodalomban a női istenségek erőteljes és befolyásos természetének meghatározására szolgáló kifejezésként jelent meg Indiában. A történelem során az istennőket az univerzum anyjaként ábrázolták, akinek hatalmán keresztül a világegyetemet teremtik és pusztítják. Az idők során a hitben bekövetkezett fokozatos változások alakítják Bhuvaneswari fogalmát, és kifejezik, hogy a különböző istennők, bár személyiségükben nagyon különbözőek, mindannyian a vállukon hordozzák a világegyetem erejét.
Kérdések és válaszok
K: Mi az Isten vagy Istennő fogalma a hinduizmusban?
V: A hinduizmusban az Isten vagy Istennő fogalma eltér a monoteista vallásokétól. Az istenek inkább a kiválóság utánozandó ikonjai, mintsem abszolút entitások. Az emberi jellem különböző erősségeit képviselik.
K: Ki az a három isten, aki a teremtést elindította?
V: A hinduizmusban a teremtést elindító három isten Visnu, Brahma és Siva, más néven Bhagvánok.
K: Mi a Para Brahman?
V: Para Brahman a hinduizmusban a legfelsőbb isteni erő, és az egyetlen végső igazságnak tekintik. Ez egy olyan entitás, amely létezik és életet ad minden dolognak, amely formátlan, és különböző neveken említik, mint például Visnu vagy Narayana, Adi Parashakti/Shakti vagy Durga és Siva vagy Mahadeva a hinduizmus különböző szektái között.
Kérdés: Kit tisztelnek a vaisnava hagyományban legfelsőbb Paramatmanként?
V: A hinduizmus vaisnavista szektájában Visnut tisztelik legfőbb Paramatmanként.
K: Kik a fő istenek a hinduizmusban?
V: A hinduizmus fő istenei Visnu, Siva és Brahma, míg Lakshmi, Parvati és Saraswati a fő istennők.
K: Milyen szerepük van ezeknek az isteneknek?
V: A hinduk úgy hiszik, hogy Brahma a Teremtő, Visnu a megőrző, Siva vagy Maheshwaris pedig a pusztító.
Keres