Az angström vagy ångström (Å) egy nemzetközileg ismert, de az SI-rendszerhez nem tartozó hosszúsági egység. Egy angström 0,1 nanométerrel (nm) egyenlő, azaz 1⁄10 000 000 000 méter. Tudományos jelöléssel: 1×10−10 m (normalizált jelölés) vagy 1 E-10 m (exponenciális jelölés). A gyakorlatban gyakran használják az atomok és molekulák méretének, a kémiai kötések hosszának, a látható fény spektrumának hullámhosszainak, valamint az integrált áramkörök és nanométeres méretű struktúrák jellemzésére.
Történet és jelölés
Az egység nevét Anders Jonas Ångström svéd fizikus után kapta, aki a 19. században a spektroszkópia és a napfizika területén végzett alapvető munkát. A jelölésként használt Å karakter a latin 'A' betű körrel (Å). Létezik speciális Unicode-kódja is az angström jelnek, de a gyakorlatban a hagyományos A körrel (Å) használata a legelterjedtebb.
Átváltások és SI-viszony
- 1 Å = 0,1 nm = 100 pm (pikométer)
- 1 Å = 1×10−10 m
Bár az angström széles körben használatos a tudományos irodalomban, az SI hivatalosan nem része az egységrendszernek, ezért sok hivatalos és mérnöki dokumentumban a nanométert vagy a pikométert (pm) részesítik előnyben.
Gyakorlati példaértékek
- A Bohr-sugár: kb. 0,529 Å (a hidrogénatom legvalószínűbb elektronhelye a Bohr-modell szerint).
- Kovalens kötés hosszak: C–C egyrendű kötés ≈ 1,54 Å, C=C kétszeres kötés ≈ 1,34 Å.
- Kristályszerkezetek: például a szilícium elemi cellájának rácsparamétere ≈ 5,431 Å.
- Látható fény hullámhosszai: kb. 400–700 nm = 4 000–7 000 Å.
Használat és ajánlások
Az angström különösen hasznos, amikor atomi és molekuláris méretek kifejezésére van szükség, mert az értékek kényelmesen egyjegyű vagy kétjegyű számokként jelennek meg. Ugyanakkor nemzetközi normák és műszaki szabványok esetén gyakran javasolják a SI-egységek (például nm vagy pm) használatát az egység konzisztenciája és az automatizált feldolgozás megkönnyítése érdekében.