Diffúz axonális sérülés (DAI) – meghatározás, okok és tünetek

Diffúz axonális sérülés (DAI) — meghatározás, okok és tünetek: mi okozza, milyen jelek utalnak rá, prognózis és sürgősségi teendők a jobb felismerésért.

A diffúz axonális sérülés (gyakran rövidítve DAI) a traumás agysérülés egyik leggyakoribb formája. A traumás agysérülésnél a károsodás az agy egy területére koncentrálódik, a diffúz axonális sérülésnél a károsodás az agy nagyobb területén jelentkezik. A DAI elsősorban a fehérállományt károsítja, ami a fejsérülést követő eszméletvesztés és tartós vegetatív állapot egyik fő okává teszi. A súlyos fejsérülések körülbelül felében fordul elő.

Az ilyen károsodásban szenvedő emberek gyakran kómába esnek; a súlyos DAI-ban szenvedő betegek több mint 90 százaléka soha nem nyeri vissza az eszméletét. Azok, akik felébrednek, gyakran jelentősen károsodottak maradnak.

Más szerzők azt állítják, hogy a DAI a (nagyon) enyhétől a közepesen súlyosig minden súlyossági fokozatban előfordulhat. Az agyrázkódás a diffúz axonális sérülés enyhébb típusa lehet.

Mi történik az agyban?

Diffúz axonális sérülésnél a gyors gyorsulás‑lassulás vagy a forgó (rotációs) erők miatt az agyban található idegrostok (axonok) mechanikusan megnyúlnak, elszakadnak vagy működésképtelenné válnak. Ez nem feltétlenül eredményez nagy, jól látható vérzést, hanem sok kis, szétszórt sérülést a fehérállományban. A korai (akut) fázisban axonális duzzanat, illetve szétkapcsolódás alakulhat ki; később sejthalál, gyulladás és másodlagos károsodások (pl. oxigénhiány, toxikus anyagok felhalmozódása) súlyosbíthatják az állapotot.

Okok

• Gyakori mechanizmus: gépjármű‑balesetek miatti hirtelen gyorsulás/lefékezés vagy esés.
• Rotációs (forgó) erők, amelyek különösen hatékonyan okoznak axonális károsodást.
• Sportbalesetek, erőszakos zúzódás vagy más, nagyenergiájú fejtrauma.
• Alkohol vagy drogok befolyása gyakran szerepel a mechanizmusok között, mert növelik a sérülés kockázatát.

Tünetek és jelek

A tünetek súlyossága széles skálán mozoghat:

• Enyhe DAI: rövid eszméletvesztés vagy zavarodottság, fejfájás, szédülés, hányinger, alvászavarok, koncentráció‑ és memóriazavarok (agyrázkódáshoz hasonló tünetek).
• Közepes–súlyos DAI: hosszabb eszméletvesztés, kóma, tartós zavartság, kognitív és viselkedésbeli problémák, beszéd‑, mozgás‑ vagy érzészavarok.
• Súlyos DAI: hosszú ideig tartó kóma, vegetatív állapot vagy minimálisan tudatos állapot; gyakran maradandó neurológiai károsodás.

Diagnózis

A diagnózis alapja a sérülés mechanizmusa és a klinikai kép (pl. Glasgow Coma Scale). Fontos tudni:

• CT‑vizsgálat: gyorsan elérhető, alkalmas nagy vérzések és fracturák kimutatására, de a DAI legtöbbször nem mutatható ki jól CT‑vel.
• MRI: érzékenyebb a DAI jeleire, különösen a diffúziós MRI (DWI), T2/FLAIR és susceptibility‑weighted (SWI) képek. A corpus callosum és az agytörzs környéki kis elváltozások gyakran láthatók MR‑en.
• Neurológiai vizsgálat és folyamatos megfigyelés: a tudatállapot és a neurológiai státusz változásai fontosak a prognózis felmérésében.
• Pathológiai osztályozás: hagyományosan a DAI‑t fokozatokba sorolják (pl. I–III), aszerint, hogy a fehérállományon belül és az agytörzsben milyen mértékű az érintettség.

Kezelés

Nincs olyan specifikus gyógymód, amely az elszakadt axonokat helyreállítja; a kezelés támogatásra és a másodlagos károsodás megelőzésére irányul:

• Életmentő, intenzív osztályos ellátás: légútbiztosítás, oxigénezés, vérnyomás és vérellátás fenntartása.
• Intracranialis nyomás (ICP) monitorozása és kezelése: fejmagasság emelése, folyadékgazdálkodás, szükség esetén osmotherápia vagy decompressive craniectomia, ha másodlagos nyomásnövekedés alakul ki.
• Görcsök kezelése és szükség szerinti profilaxis.
• Fizioterápia, foglalkozásterápia, logopédia és neuropszichológiai rehabilitáció korai megkezdése a funkciók javítására.
• Hosszú távú ellátás és pszichoszociális támogatás: sok páciensnek szüksége lehet rehabilitációs programokra, gondozásra és családi támogatásra.

Kimenetel és prognózis

A kimenetel nagymértékben függ a sérülés súlyosságától, a kómában töltött időtől és attól, hogy az agytörzs érintett‑e. Általánosságban:

• Enyhe esetekben teljes vagy majdnem teljes felépülés lehetséges, bár kognitív és figyelmi zavarok maradhatnak.
• Közepes–súlyos esetekben gyakori a tartós maradványtünet: memória‑, figyelem‑, viselkedésbeli és mozgászavarok.
• Súlyos DAI gyakran vezet tartós vegetatív vagy minimálisan tudatos állapothoz; sajnálatos módon a halálozás és a súlyos maradványkárosodás kockázata jelentős.

Megelőzés

• Biztonsági öv használata gépjárműben, megfelelő gyerekülések alkalmazása.
• Sisakviselés kerékpározásnál, motorozásnál és kontakt sportokban.
• Otthoni és munkahelyi balesetek megelőzése: csúszás‑ és esésvédelmi intézkedések.
• Alkohol és kábítószer fogyasztásának csökkentése, különösen járművezetés előtt.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

• Fejsérülés után bármilyen eszméletvesztés, ismétlődő hányás, erős vagy fokozódó fejfájás, zavartság, görcsroham, vagy fokozatos rosszabbodó állapot esetén haladéktalanul hívjon mentőt vagy keresse fel a sürgősségi osztályt.
• Enyhébb tünetek esetén is érdemes orvosi vizsgálatot kérni, mert a DAI nem mindig látszik azonnal a képalkotáson, és a korai megfigyelés fontos lehet.

Összefoglalva: a diffúz axonális sérülés a fehérállomány szétszórt axonkárosodása, amely gyakran súlyos következményekkel jár. A korai felismerés, az intenzív ellátás és a célzott rehabilitáció javíthatja a túlélés és a funkcionális kimenetel esélyét, de sok esetben maradandó károsodás is kialakulhat.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a diffúz axonális sérülés?

K: Az agy melyik részét érinti elsősorban a diffúz axonális sérülés?

K: Miben különbözik a diffúz axonális sérülés a traumás agysérülés más típusaitól?

K: Milyen gyakori a diffúz axonális sérülés súlyos fejsérülés esetén?

K: Milyen hatással van a diffúz axonális sérülés a betegekre?

K: A diffúz axonális sérülés előfordulhat enyhébb formában is?

K: Hogyan kapcsolódik az agyrázkódás a diffúz axonális sérüléshez?

Keresés betűvel