Gilbert potoroo

Discovery

A Gilbert-féle potoroo első tudományos felfedezése 1840-ben történt, és 1841-ben John Gilbert angol természettudós és felfedező után nevezték el. Gilbert számos állatot gyűjtött össze az ausztráliai King George Soundnál, köztük ezt a potoroo-t is. Gilbert potoroo-ját hosszú évekig nem látták újra, bár az 1970-es években sokan keresték. A fajt 120 évig kihaltnak hitték, mielőtt 1994-ben újra felfedezték a Two Peoples Bay természetvédelmi területen. Liz Sinclair a wallabikat tanulmányozta, és az egyik csapdájába fogta a potoroo-t.

Habitat

A potorók sűrű bokrok és cserjék alatt élnek. Alagutakat és ösvényeket alakítottak ki a bokrok között, hogy könnyen közlekedhessenek. Lassú mozgás közben mind a négy lábukat használják, de a gyors mozgás érdekében ugrálnak, mint a kenguruk. A potoruk éjszakai életmódot folytatnak, és a napjaikat rejtőzködéssel töltik. Csak nagyon gyakran jönnek ki a szabadba. Három-öt egyedből álló kis csoportokban élnek. Különböző szarvasgombaféléket és gombákat esznek. Ausztráliában sokféle szarvasgombafajta van, és a potoruk sokfélét szeretnek megenni. A potoróknak éles, háromujjú karmaik vannak, amelyek segítségével a földbe ássák magukat, hogy megtalálják a talajban növő szarvasgombát. Miután megették őket, a potoruk a szarvasgombák magvait a hulladékukkal segítik terjeszteni.
A tudósok 40 különböző gombafajtát találtak egy Gilbert Potoroo ürülékében.

Reprodukció

A nőstény potoruknak egy év alatt két kicsinyük is lehet, de egyszerre csak egyet hordanak ki. A második embriót diapauzában tudják tartani, amíg az első embrió növekszik. Ha az első baba nem marad életben, a második azonnal növekedésnek indulhat. Nem ismert, hogy a Gilbert-potoróka vemhessége mennyi ideig tart, de úgy gondolják, hogy ugyanannyi, mint a hosszúorrú potorókaé; körülbelül 38 nap.
A potorubébi születésekor
csak körülbelül 1 cm hosszú. Körülbelül 4 hónapig él az anyja erszényében.

A potoroo megmentése

Amikor Gilbert potoroo-t újra felfedezték, több állatot fogtak be, hogy tenyésztési programot indíthassanak. Ez segítene növelni a potoruk számát. Az első néhány évben született néhány fiatal, de aztán a szaporítás abbamaradt. Számos tanulmány vizsgálta, hogy mit esznek, és hogyan élnek, de még mindig nem tudják rávenni a potorukat, hogy fogságban szaporodjanak.

2001-ben megalakult egy csoport, a Gilbert's Potoroo Action Group (GPAG). Ez a csoport segít az emberek felvilágosításában és tájékoztatásában a potoroo-ról. Segít továbbá pénzt gyűjteni a Gilbert-potoroo további tanulmányozására és fogságban történő tenyésztési programokra.

Három potoró, egy hím és két nőstény 2005 augusztusában költözött a Kopasz-szigetre. Ez a sziget mentes más állatoktól, például macskáktól és rókáktól, amelyek megennék a potorukat. Azóta további négy potorut küldtek a szigetre, hogy szaporodó kolóniát alapítsanak.

Gilbert potoroo túlélése nagy veszélyben van. A kis terület miatt, ahol élnek, egy bozóttűzben elveszhetnek. A rókák és macskák könnyen megölhetik az összes potorut. Lehet, hogy nem lesz elég potoroo ahhoz, hogy elegendő genetikai különbséget tudjanak kialakítani ahhoz, hogy túléljenek egy vírust. A Two Peoples Bayben nincs elég természetes bozótos, és a természetvédelmi terület mellett túl sok a letarolt terület.