Aranysas (Aquila chrysaetos) – ismertető, élőhely, táplálkozás

Az aranysas (Aquila chrysaetos) a északi félteke egyik legismertebb ragadozó madara. A legszélesebb körben elterjedt sasfaj, amely jellegzetes barna tollazatáról és a fej hátsó részén idősebb példányokon megjelenő aranyos színű tollakról ismerhető fel. Erőteljes lábai, nagy csőre és éles karmai teszik különösen hatékonnyá a vadászatban.

Leírás

Testhossza általában 66–102 cm között változik; a szárnyfesztávolság 165–220 cm. A hím általában valamivel kisebb és könnyebb, mint a tojó. A fiatal madarak tollazata gyakran foltosabb, az aranyos fejfedő csak az évek során válik hangsúlyossá. Az aranysas erős, széles szárnyakkal repül, gyakran siklás közben keresi zsákmányát.

Élőhely és elterjedés

Az egykor az egész Holarktiszon elterjedt faj ma is széles területen megtalálható: Eurázsiában, Észak-Amerikában és Észak-Afrika egyes részein él. Kedveli a hegyvidéki, sziklás területeket, de előfordul sík vidékeken és nyílt pusztákon is. Mint minden sas, a sasfélék családjába (Accipitridae) tartozik. Észak-Amerika egyik legnagyobb ragadozó madara; csak a kaliforniai kondor nagyobb nála. Az aranysasok a skót felföldön is élnek.

Táplálkozás

Változatos étrendet követ: főként közepes méretű emlősöket és madarakat zsákmányol. Gyakori zsákmányai közé tartoznak a Nyulakat, nyulakat, mormotákat és más földimókusokat, de kisebb kérődzőket, fészeklakó madarakat és dögevést is vállal. Vadászat közben a fák ágairól, sziklaperemekről vagy a levegőből közelít, és gyors csapással ejti el a zsákmányt.

Szaporodás és viselkedés

Az aranysasok többnyire monogámok és területet tartanak fenn fészkelésre. A fészkeket általában sziklafalakra, nagy fákra vagy magas pontokra építik, gyakran éveken át ugyanazt a fészket bővítve használják. A tojó általában 1–4 tojást rak, amelyeket körülbelül 42–45 napig költ. A fiókák repülni 10–12 hét körül kezdenek, de a szülői gondoskodás tovább tart.

Életkor és méret

Vadállományban az átlagos életkor jellemzően 15–20 év, de egyedeik akár több évtizedig is élhetnek megfelelő körülmények között. A testtömeg 3–7 kg között mozog, a tojók általában nehezebbek.

Veszélyek és védelem

Bár az aranysas globálisan még mindig viszonylag széles körben elterjedt, helyi populációk csökkenhetnek élőhelyvesztés, engedély nélküli vadászat, mérgezés és ütközések (pl. elektromos vezetékekkel, szélturbinákkal) miatt. Számos országban jogi védelem alatt áll, és programok működnek a populációk megőrzésére, újratelepítésre és a közösségek tájékoztatására.

Kapcsolat az emberrel

Az aranysas kulturális jelentőséggel is bír: sok nép hagyományaiban jelképes szerepe van, valamint a madármegfigyelők és természetvédők számára is különleges figyelmet kap. Bár ritkán, előfordul, hogy fiatal vagy gyenge állatokat kis háziállatok közül ejtenek el, a nagyrészt vadon élő táplálkozási szokásuk miatt általában nem számítanak jelentős veszélynek a gazdasági állattartásra.

Összefoglalva, az aranysas (Aquila chrysaetos) egy nagy termetű, alkalmazkodó ragadozó, amely fontos szerepet tölt be az élőhelyek ökológiájában, és megőrzése mind a biológiai sokféleség, mind a kulturális örökség szempontjából értékes.

Kapcsolódó oldalak

Taxon azonosítók

  • Wikidata: Q41181
  • Wikispecies: Aquila chrysaetos
  • ABA: goleag
  • ADW: Aquila_chrysaetos
  • ARKive: aquila-chrysaetos
  • Avibase: 5F8E7CA845BD413F
  • BioLib: 8534
  • BirdLife: 22696060
  • BTO: GOLEA
  • CMS: aquila-chrysaetos
  • eBird: goleag
  • EPPO: AQUICR
  • EUNIS: 894
  • Euring: 2960
  • Fauna Europaea: 96734
  • Fauna Europaea (új): c33b8c2b-8469-4857-b22a-e4a2d7fe9fbb
  • FEIS: aqch
  • Fossilworks: 94489
  • GBIF: 2480506
  • GNAB: aranysas
  • IBC: aranysas-aquila-chrysaetos
  • iNaturalist: 5074
  • IRMNG: 10194898
  • ISC: 93340
  • ITIS: 175407
  • IUCN: 22696060
  • NBN: NHMSYS0000530170
  • NCBI: 8962
  • Neotrópusi: goleag
  • Faj+: 6150
  • TSA: 2112
  • WoRMS: 159107
  • Xeno-canto: Aquila-chrysaetos

Hatósági ellenőrzés Edit this at Wikidata

  • GND: 4183017-9
  • NDL: 01062678



Aquila chrysaetosZoom
Aquila chrysaetos

Az aranysas félelmetes lába és karmaiZoom
Az aranysas félelmetes lába és karmai

Kérdések és válaszok

K: Mi az aranysas tudományos neve?


V: Az aranysas tudományos neve Aquila chrysaetos.

K: Milyen típusú madár az aranysas?


A: Az aranysas az Accipitridae családba tartozó ragadozó madár.

K: Hol találhatók meg az aranysasok?


V: Az aranysasok Eurázsiában, Észak-Amerikában és Észak-Afrika egyes részein találhatók.

K: Mit eszik az aranysasok?


V: Az aranysasok általában nyulakat, nyulakat, mormotákat és más földimókusokat esznek.

K: Az aranysas ma is elterjedt?


V: Igen, a faj még mindig elterjedt az egész elterjedési területén.

K: Hogyan vadászik az aranysas táplálékra?



V: Az aranysasok mozgékonyságukat és gyorsaságukat erős lábaikkal és hatalmas, éles karmaikkal kombinálva használják fel a zsákmány felkapására.

K: Az aranysas Észak-Amerika egyik legnagyobb ragadozó madara?



V: Igen, az egyik legnagyobb ragadozó madár Észak-Amerikában; csak a kaliforniai kondor nagyobb.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3