Gestalt-pszichológia: Wertheimer, Koffka, Köhler és az észlelés törvényei
Gestalt-pszichológia: Wertheimer, Koffka, Köhler és az észlelés törvényei — hogyan és miért látjuk az egészet (figura–háttér, hasonlóság, zártság, látszólagos mozgás).
A Gestalt-pszichológia a 20. század elején Berlinben kialakult elmélet az elméről és az agyról. Alapgondolata, hogy az észlelés nem pusztán az érzéki elemek összessége: az agy a világot egészként, szervezett formákban észleli.
Történet és alapgondolat
A mozgalom legfontosabb képviselői Kurt Koffka, Max Wertheimer és Wolfgang Köhler voltak, akik Carl Stumpf tanítványai voltak. A Gestalt-elmélet szerint az észlelésben vannak velünk született, vagy nagyon korán kialakuló szervező elvek, amelyek meghatározzák, hogyan rendezzük az ingereket értelmes egészekké. Ezt a nézetet gyakran összevetik a strukturalizmussal; a pszichológiában a gestaltizmus gyakran szemben áll a strukturalizmussal.
A mindennapi példa erre az, hogy nem pusztán különálló vonalakat vagy pontokat látunk, hanem házat, fát és eget — az agy «jó» (vagy pregnáns) formákat hoz létre: egyszerű, szimmetrikus, rendezett alakzatokat.
A phi-jelenség és a mozgásészlelés
"Veleszületetten arra törekszünk, hogy a dolgokat a lehető legjobb gesztusban éljük meg. A "jó" itt sok mindent jelenthet, mint például szabályos, rendezett, egyszerű, szimmetrikus és így tovább, amelyek aztán sajátos gesztaltörvényekre utalnak".
"Az eredeti megfigyelés Wertheimeré volt, amikor megjegyezte, hogy a mozgást ott érzékeljük, ahol nem több, mint az egyes érzékszervi események gyors egymásutánja. Ezt látta a frankfurti pályaudvaron vásárolt játék stroboszkópban, és ezt látta laboratóriumában is, amikor gyors egymásutánban villogó fényekkel kísérletezett (mint a karácsonyi fények, amelyek látszólag körbe-körbe járnak a fán, vagy a Las Vegas-i díszes neonreklámok, amelyek mozogni látszanak). A hatást látszólagos mozgásnak nevezik, és tulajdonképpen ez a mozgóképek alapelve".
Wertheimer kísérletei, amelyekben egymás után felvillanó fények mozgásérzetet keltenek (a phi-jelenség), alapvető bizonyítékot adtak arra, hogy az észlelés aktív szervező folyamat, nem egyszerűen elemek összegzése.
A Gestalt-észlelés fő törvényei
A Gestalt-elmélet több, jól körülírható szabályt javasol arra, hogyan szervezzük az ingereket. A legfontosabbak:
- Proximitás (közelség): a térben vagy időben egymáshoz közel lévő elemeket csoportnak látjuk.
- Hasonlóság: a hasonló tulajdonságú elemeket (szín, forma, méret) összetartozónak érzékeljük.
- Bezárás (closure): hiányos alakzatokat is kiegészítünk a legegyszerűbb, leglogikusabb módon (pl. a Kanizsa-háromszög illúziója).
- Folytonosság (good continuation): a vonalak vagy görbék folytatását hajlamosak vagyunk egybefüggőként észlelni.
- Figura és háttér (figure–ground): az észlelés megkülönböztet egy előtér- (figura) és egy háttérelemet; klasszikus példa a Rubin-váza, ahol a váza és az arcok váltakoznak figuraként.
- Prägnanz (jó forma): az észlelés az egyszerű, szimmetrikus, rendezett alakzatokat részesíti előnyben — az összbenyomás «a lehető legegyszerűbb, legegységesebb».
- Common fate (közös sors): együtt mozgó elemeket csoportosítunk (pl. egy raj mozgó madárként érzékeljük).
- Szimbólumszerűség és szimmetria: a szimmetrikus, kiegyensúlyozott formák erősebben válnak egészként érzékeltetett alakzattá.
Alkalmazások és hatás
A Gestalt-pszichológia hatása messze túlmutatott a tisztán laboratóriumi észleléskutatáson. Hozzájárult:
- a modern kognitív pszichológia fejlődéséhez, különösen az észlelés és a figyelem elméleteiben;
- a vizuális tervezés, tipográfia és felhasználói felület (UX) tervezés elveinek kialakulásához — a gestalt-elvek segítenek abban, hogy a tervezők tudatosan irányítsák a figyelmet és javítsák az információ strukturálását;
- a tanulás, problémamegoldás és a pszichológiai vizsgálatok új megközelítéseihez: például Köhler kísérletei az állatok megvilágosodás-szerű problémamegoldásáról (insight) fontos eredményeket hoztak a gondolkodás kutatásában.
Módszertan és kritika
A Gestalt-pszichológia erősen empirikus és fenomenológiai irányultságú volt: hangsúlyt fektetett az élmény szerveződésének megfigyelésére és kísérleti demonstrációjára. Kritikaként gyakran felhozták, hogy alapvetően leíró jellegű, és kevésbé ad kvantitatív, neurális magyarázatot arra, hogy ezek a törvények hogyan valósulnak meg az agyban. A 20. század közepe felé a Gestalt-iskola befolyása csökkent az USA-ban, de az utóbbi évtizedekben a kognitív idegtudomány és a látáskutatás újból megerősítette sok Gestalt-elv érvényességét és neurális alapját.
Gyakorlati példák
- A reklámokban és logótervezésben a hasonlóság és bezárás elvével érnek el hatásos, könnyen felismerhető formákat.
- A közlekedési táblák és feliratok kialakításánál a figura–háttér és a pregnanz fontos: gyorsan kell felismerhető, egyértelmű jeleket alkotni.
- Animációk és mozgó grafikák készítésekor a common fate és a phi-jelenség ismerete segít a kívánt mozgásérzet létrehozásában.
Kapcsolat a terápiával
A Gestalt-pszichológia tudományos elmélet; ezt meg kell különböztetni a gestaltpszichoterápiától, amely egy pszichoterápiás irányzat. A két terület közös vonása, hogy mindkettő hangsúlyozza az egészleges szemléletet, de különböző célokkal és módszerekkel dolgoznak: az egyik az észlelés és kogníció elméleti vizsgálata, a másik klinikai gyakorlat és személyközpontú terápia.
"Állok az ablaknál, és látok egy házat, fákat, eget. Elméletileg azt mondhatnám, hogy 327 fényesség és színárnyalat volt. Van 327"? Nem. Nekem az ég, a ház és a fák vannak". Max Wertheimer Az észlelési formák szerveződésének törvényei. 1923
Összegzés
A Gestalt-pszichológia alapvető hozzájárulást nyújtott annak megértéséhez, hogyan szervezi elméletileg és gyakorlati szinten az emberi agy az érzékszervi információkat egészekké. Bár részben leíró jellegű kritikákat kapott, elvei ma is alapvetőek a látáskutatásban, a tervezésben és a kognitív pszichológiában.
A feleségem és az anyósom: Egy másik híresen kétértelmű illúzió
Ez az illúzió egy változó gesztus: néha egy nyulat látunk, néha egy kacsát.
A "láthatatlan" háromszög híres illúziója a gestalt-érzékelés egyik példája.
Problémamegoldás
A Gestalt-pszichológusok voltak az elsők, akik az ember és a majmok problémamegoldását tanulmányozták. Wolfgang Kohler kimutatta, hogy a csimpánzok képesek problémákat megoldani pusztán gondolkodással; Max Wertheimer azt vizsgálta, hogyan segítik az ábrák a diákokat a geometriai feladatok megoldásában, Karl Duncker pedig az általános problémamegoldást tanulmányozta. Általában mind Wertheimer, mind Duncker a "problémamegoldás" helyett a tágabb "produktív gondolkodás" kifejezést részesítette előnyben, de ezt ma már nem nagyon használják.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Gestalt pszichológia?
V: A Gestaltpszichológia a 20. század elején Berlinben kialakult elmélet az elméről és az agyról. Azt állítja, hogy az agy a dolgokat egészként látja, nem pedig csak vonalak és görbék gyűjteményeként.
K: Hogyan magyarázza a Gestalt elmélet az érzékelést?
V: A Gestalt-elmélet azzal magyarázza az érzékelést, hogy a dolgok minél jobb gestalt (egész forma) megtapasztalására ösztönöz bennünket. Ez jelenthet szabályosságot, rendezettséget, egyszerűséget, szimmetriát stb. amelyek aztán konkrét gestalt-törvényekre utalnak.
K: Ki dolgozta ki a Gestalt-pszichológia gondolatát?
V: A Gestaltpszichológia gondolatát a 20. század elején olyan teoretikusok dolgozták ki, mint Kurt Koffka, Max Wertheimer és Wolfgang Köhler (Carl Stumpf tanítványai).
K: Mi a példa a látszólagos mozgásra?
V: A látszólagos mozgásra akkor van példa, amikor olyan mozgást érzékelünk, amely nem több, mint az egyes érzékszervi események gyors egymásutánja. Ezt a hatást láthatjuk a karácsonyi fényeknél, amelyek látszólag körbe-körbe járnak a fán, vagy a neonreklámoknál, amelyek látszólag mozognak Las Vegasban.
K: Mit figyelt meg Max Wertheimer azzal kapcsolatban, hogy az emberek hogyan érzékelik a tárgyakat?
V: Max Wertheimer megfigyelte, hogy az emberek hajlamosak hasonló tárgyakat vagy egymáshoz közeli tárgyakat értelmesen összefüggőnek látni. Azt is megfigyelte, hogy amikor egy ablaknál állva kinézett egy házra, fákra és az égre, nem "327" fényességet és árnyalatot látott, hanem ehelyett az eget, a házat és a fákat.
K: Hogyan használták a Gestalt-pszichológiát a kezdetek óta?
V: A Gestalt-pszichológiát a kezdetek óta a minták és tárgyak érzékelésének; a viselkedésnek; a gondolkodásnak; a problémamegoldásnak; a pszichopatológiának; és a modern kognitív pszichológiának a további kutatásaihoz használják (bár meg kell jegyezni, hogy ez különbözik a gestalt-pszichoterápiától).
Keres