George Bernard Shaw (1856. július 26. – 1950. november 2.) ír drámaíró, esszé- és kritikaíró, a 20. század egyik legbefolyásosabb angol nyelvű színházi szerzője. 1925-ben elnyerte az irodalmi Nobel-díjat.
Élete röviden
Shaw Dublinban született, de fiatal felnőttként Londonba költözött, ahol egész életét többségében leélte. Színházi és zenei kritikusként kezdte pályáját, majd fokozatosan a színdarabírás felé fordult. Politikai nézetei erősen befolyásolták műveit: aktív tagja volt a Fabian Society nevű szocialista szervezetnek, és többször foglalt állást társadalmi kérdésekben. Élete végén Hertfordshire-ben, Ayot St Lawrence-ben halt meg 94 éves korában.
Művei és témái
Shaw legismertebb művei a színdarabjai, amelyekben gyakran keverte a humort, a filozófiai eszmecserét és a társadalmi kritikát. Számos darabja foglalkozik politikai és társadalmi problémákkal, ami sokszor vitákat és ellenérzéseket váltott ki. Írt például egy darabot a prostitúcióról, egy másikat pedig a nők jogairól.
Néhány jelentősebb drámája és témája (válogatás):
- Pygmalion – társadalmi osztályok, nyelv és identitás kérdései.
- Szent Johanna – történelmi dráma, vallás és hősiesség.
- Arms and the Man (A fegyverek és az ember) – háború és romantika karikatúrája.
- Major Barbara, Candida, The Doctor's Dilemma – erkölcsi és társadalmi kérdések.
Filmadaptációk és díjak
Több darabját filmre vitték. Szent Johanna című darabjából 1957-ben készült filmváltozat. A Pygmalion című darabját kétszer is megfilmesítették: az 1938-as játékfilmért Shaw megkapta a legjobb adaptált forgatókönyvért járó Oscar-díjat. Később a darabból My Fair Lady címmel zenés színpadi adaptáció készült, amelyből 1964-ben film is készült; ez a film nyolc Oscar-díjat kapott.
Shaw volt az első személy, aki mind Nobel-díjat, mind pedig Oscar-díjat kapott, ami különleges helyet biztosít számára a kulturális történelemben.
Egyéb munkák és érdekességek
Shaw nemcsak drámákat írt: számos esszét, előszót és kritikát publikált. Zenei kritikákat is írt Corno di Bassetto (ami annyit jelent: „Basset kürt”) álnevével.
Érdekes nyelvi kísérletként Shaw kidolgoztatta a saját fonetikus ábécéjét, a Shaw-ábécét (Shavian alphabet). 1962-ben az Androcles és az oroszlán című darabját kétnyelvű változatban is kiadták: a könyv egyik oldalán a hagyományos angol szöveg, a másikon pedig a Shaw-ábécé szerinti átírás olvasható volt.
Örökség
Shaw művészete a színházban új irányokat jelölt ki: a szellemes párbeszéd, a didaktikus szándék és az éles társadalmi kritika kombinációja sok szerzőre volt hatással. Darabjai ma is gyakran kerülnek színre világszerte, és szerteágazó irodalmi és színháztörténeti érdeklődés tárgyát képezik.