Az Aranykor (Gilded Age) – Az USA iparosodása és társadalmi változásai
Az Aranykor: az USA gyors iparosodása, vasút- és technológiai robbanás, tömeges bevándorlás és politikai korrupció által kiváltott mély társadalmi átalakulás.
Az aranykor az USA történelmének egy korszaka. Az amerikai polgárháború végétől a 19. század végéig tartott. A brit viktoriánus korszak második felének felel meg.
A Gilded Age elnevezést először Mark Twain író használta a The Gilded Age című művében: A Tale of Today (1873). A korszakban a technológia, a vasútfejlesztés és az iparosodás gyors fejlődése zajlott. Milliószámra érkeztek bevándorlók. A kor intenzív politikai pártoskodása magában foglalta a valuta, a vámok, a politikai korrupció és a pártfogás, a vasutak és az üzleti trösztök körüli vitákat.
Gazdasági és technológiai fejlődés
Az aranykorban az Egyesült Államok gyorsan átalakult agrár-országából ipari nagyhatalommá. A vas- és acéltermelés jelentősen nőtt (Bessemer-eljárás elterjedése), megerősödtek a nagy tőkeintézmények és megjelentek a vezető ipari figurák (például vasút- és acélvállalkozók, olajmogulok és bankárok). Az olyan találmányok és újítások, mint a villamosítás, a tömeges telefonhasználat és a korszerű gépesítés, gyorsították a termelést és az életmód változását. A vasútvonalak hálózata országossá vált, ez elősegítette a nyersanyagok, áruk és emberek gyors mozgatását, és hozzájárult az egységes belső piac kialakulásához.
Társadalmi következmények és urbanizáció
Hatalmas bevándorlási hullám érkezett Európából és más térségekből; sok érkező ipari munkát vállalt a nagyvárosokban. A városok gyors növekedése szegényes lakáskörülményeket (nyomornegyedek, tenement-házak), egészségügyi és társadalmi problémákat hozott magával. Megjelentek a civil kezdeményezések és reformmozgalmak: alapították a settlement house-okat (például Jane Addams Hull House-a 1889-ben), és erősödtek a szociális reformokat hirdető egyházi és jótékonysági mozgalmak.
Munkaügyi mozgalmak és konfliktusok
Az iparosodás összetett munkaviszonyokat teremtett: a hosszú munkaidő, alacsony bér és bizonytalan munkakörülmények erős elégedetlenséget váltottak ki. Megjelentek a nagyobb szakszervezetek (például a Knights of Labor és az 1886-ban alakult American Federation of Labor), és gyakoriak voltak a nagy, néha erőszakba torkolló sztrájkok, például az 1877-es nagy vasutasfelkelés, a Haymarket-összecsapás (1886), a Homestead-összetűzés (1892) és a Pullman-sztrájk (1894).
Politika, korrupció és szabályozás
A korszak politikája jellemzően pártos és gépezetek által irányított volt: működtek a politikai gépek (például Tammany Hall), és a patronázs rendszere révén sok állami pozíció a párthűség jutalmává vált. Ugyanakkor ekkor kezdődtek a szövetségi szabályozás első lépései: a Pendleton-közigazgatási reform (részleges köztisztviselői vizsgarendszer bevezetése) 1883-ban, a Interstate Commerce Act (1887) a vasutak szabályozására, valamint a Sherman Anti-Trust Act (1890) a monopóliumok ellen. A korszak nagy botrányai közé tartozott például a Crédit Mobilier-ügy, amely a vasútépítéssel és politikai korrupcióval kapcsolatos visszaéléseket tárt fel.
Külpolitika és bevándorlás
A bevándorlás formálta az amerikai társadalom arculatát: sok új érkező Dél- és Kelet-Európából érkezett, ami feszültségeket és új kulturális hatásokat hozott. A kormányzat részben korlátozó intézkedéseket is hozott (például a kínai bevándorlást korlátozó 1882-es törvény). A külpolitika még nem vált globális birodalmi törekvésekké, de a korszak végére a gazdasági és katonai érdekek egyre fontosabbak lettek.
Gazdasági egyenlőtlenség és filantrópia
Az aranykor egyik ellentmondása volt a hatalmas gazdasági növekedés és a széleskörű társadalmi egyenlőtlenség párhuzama: néhány iparmágnás rendkívüli vagyont halmozott fel, miközben sok dolgozó létbizonytalanságban élt. Ezzel együtt kialakult a gazdagok körében a filantrópia formája (például Andrew Carnegie "Gospel of Wealth" eszméje), amely iskolák, könyvtárak és közintézmények alapításával próbálta viszonylagosan visszaadni a vagyon egy részét a társadalomnak.
Végkifejlet és örökség
Az aranykor vége felé egyre erősebb hangot kaptak a reform- és populista mozgalmak, amelyek a nagyvállalati hatalom, a korrupció és a társadalmi igazságtalanság ellen léptek fel. Ezek a folyamatok vezetnek át a következő korszakba, a progresszív reformok időszakába a 20. század elején. Összességében az aranykor átalakította az Egyesült Államok gazdasági, társadalmi és politikai szerkezetét, és megalapozta a modern ipari nemzet szerepét.
Források és további olvasmányok: a korszak eseményei és törvényei részletesen vizsgálhatók történeti munkákban, társadalomtudományi elemzésekben és elsődleges források gyűjteményeiben.
A Breakers egy aranykorabeli kastély a Rhode Island-i Newportban.
Kérdések és válaszok
K: Mi az aranykor?
V: A Gilded Age az USA történelmének egy olyan időszaka, amely az amerikai polgárháború végétől a 19. század végéig tartott.
K: Mikor kezdődött és mikor ért véget az aranykor?
V: A Gilded Age az amerikai polgárháború végén kezdődött és a 19. század végén ért véget.
K: Melyik volt az a brit korszak, amelyik a Gilded Age-nek felel meg?
V: A brit viktoriánus korszak második fele felel meg az aranykornak.
K: Ki és melyik művében használta először a Gilded Age kifejezést?
V: Mark Twain író használta először a Gilded Age kifejezést The Gilded Age című művében: A Tale of Today (1873) című művében.
K: Milyen előrelépések történtek a Gilded Age idején?
V: Az aranykorban gyors fejlődés volt tapasztalható a technológia, a vasútfejlesztés és az iparosítás terén.
K: Hogyan befolyásolta a Gilded Age az Egyesült Államokba irányuló bevándorlást?
V: Az aranykorban több millió bevándorló érkezett az Egyesült Államokba.
K: Melyek voltak a legfontosabb politikai kérdések a Gilded Age idején?
V: Az aranykor néhány fő politikai problémája közé tartoztak a valutával, a vámokkal, a politikai korrupcióval és pártfogással, a vasútvonalakkal és az üzleti trösztökkel kapcsolatos viták.
Keres