Europasaurus — jura szigeti törpe szauropoda Észak‑Németországból
Europasaurus: jura kori, Észak‑Németországból előkerült szigeti törpe szauropoda — ritka, kis növényevő dinoszaurusz felfedezése, életmódja és méretváltozásai.
Az Europasaurus egy bazális szauropoda a titanoszauruszok kládjából, de a szokásosnál jóval kisebb.
Ez a négylábú növényevő dinoszaurusz a felső jura idején (középső kimmeridgium, körülbelül 154 millió évvel ezelőtt) élt. Észak-Németországban találták meg. A szigetszerű törpeség egyik példája. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg egy elszigetelt szauropoda-populációból származik, amely az alsó-szászországi medence egyik szigetén élt.
Az öt tonnánál kisebb felnőtt testtömegű kis szauropodák ritkák, és a kis szauropodák csontjai általában fiatal egyedektől származnak. Ez a faj a csontok szövettana alapján kis felnőtt állat volt. Ez egy törpe faj volt.
Több mint 11, 1,7 és 6,2 m közötti testhosszúságú egyed fosszíliái találhatók. Az egyedek közötti méretkülönbségek a növekedési szakaszoknak tudhatók be, a fiatal egyedektől a kifejlett egyedekig. A kis dinoszauruszok az Alsó-Szászország medencéje körüli nagy szigetek egyikén élhettek.
Hasonló felfedezést tettek Erdélyben is a 20. század elején. egy helyi arisztokrata, Franz Nopcsa talált a birtokán kövületeket. Rájött, hogy talán egy szigeten élhettek, mert tudta, hogy a jégkorszakban törpeelefántok éltek szigeteken. Nopcsa birtokát az első világháború tönkretette, de leletét Magyarosaurus néven jegyezték fel.
Felfedezés és elnevezés
A leleteket az észak-németországi Langenberg-kőfejtőben gyűjtötték össze; a lelőhely az Alsó-Szászország medencéjéhez tartozó meszes üledékekben található. A leggazdagabb anyagot az ezredforduló környékén tárták fel, és a faj típusfaját Europasaurus holgeri-ként írták le (Sander és munkatársai, 2006). A faji név holgeri a lelőhelyet, illetve a lelőhelyen dolgozó kutatók egyikét tisztelgő alakban kapta.
Leírás és rendszertani helyzet
Az Europasaurus kis termete ellenére anatómiailag egyértelműen szauropoda: jellegzetes nyak- és farokcsigolyákkal, valamint a szauropodákra jellemző csontvázszerkezettel rendelkezett. Rendszertanilag a macronaria/titanosauriform csoport közelébe sorolták, így a titanoszauruszok kládjához való tartozására vagy közeli rokonságára utalnak a vizsgálatok; a pontos filogenetikai helyzetet a különböző elemzések eltérően értékelik, de általános konszenzus, hogy egy viszonylag bazális, a nagy testű leszármazottakhoz közel álló macronariáról van szó.
Méret, növekedés és a törpeség bizonyítékai
- Több tucat töredékes és részben teljes csontvázzal kapcsolatban mintegy tucatnyi egyed ismert; az egyedek testhossza a legkisebbeknél kb. 1,7 m-től a legnagyobbaknál körülbelül 6,2 m-ig terjed.
- A csontok mikroszkopikus vizsgálata (szövettan, skeletochronológia) kimutatta, hogy a nagyobb példányok valóban felnőtt egyedek voltak: a növekedési gyűrűk és a csontszövet jellege arra utal, hogy elérték teljesítményi (vagy legalábbis lassuló) növekedésüket, nem csupán fiatal példányok voltak.
- Ezek az eredmények alátámasztják, hogy a faj valódi törpeség (insular dwarfism) következtében kicsinyült le, és nem egyszerűen fiatal egyedek összegyűjtéséről van szó.
Paleoökológia — mi okozta a törpeséget?
Az Evropsaurus törpesége valószínűleg az elszigetelt, szigetvilághoz hasonló környezet következménye volt: az erőforrások korlátozottsága, a terület kis kiterjedése és az ökológiai nyomás olyan szelekciós előnyt biztosított a kisebb testméretnek, amely a viszonylag rövid evolúciós idő alatt is kifejlődhetett. A lelőhelyen előkerült más gerinces maradványok (pteroszauruszok, krokodiliformok, teknősök, halak, ritkább emlős- és hüllőmaradványok) arra utalnak, hogy egy kisebb szigetekből álló tengeri archipelágó élővilágának része volt.
Jelentősége és történeti összefüggések
Az Europasaurus az egyik legjobban dokumentált példa a dinoszauruszoknál előforduló szigetszerű törpeségre, és fontos bizonyítékot szolgáltat a testméret evolúciójának plaszticitására a Sauropoda csoporton belül. Felfedezése megerősítette azt korábbi felvetést is, amelyet már a 20. század elején Franz Nopcsa tett a Magyarosaurus kapcsán: az elszigetelt élőhelyekben a nagy testű gerincesek törpesége kialakulhat.
További kutatások
Azóta több tanulmány foglalkozott az Europasaurus csontszövetével, növekedési modelljeivel és filogenetikai helyzetével. A lelőhely anyaga továbbra is szolgáltat új adalékokat a faj variabilitásáról, ontogenetikai (életkori) változásairól és a jura kor szigetösszetételéről, ezért a kutatások folyamatosan bővítik ismereteinket e különleges, kisméretű szauropodáról.
Hivatkozás
1. ↑ Sander P.M. et al 2006. A csontszövettan szigetszerű törpeségre utal egy új késő jura kori sauropoda dinoszaurusznál. Nature 441 (7094): 739-741. [1]
2. ↑ Barras, Colin 2014. Léteztek-e dinoszauruszok dwrfs? BBC News. [2]
Kérdések és válaszok
K: Milyen típusú dinoszaurusz az Europasaurus?
V: Az Europasaurus egy bazális szauropoda a titanoszauruszok kládjából.
K: Mikor élt az Europasaurus?
V: Az Europasaurus a felső jura idején, körülbelül 154 millió évvel ezelőtt élt.
K: Hol találták meg az Europasaurust?
V: Az Europasaurust Észak-Németországban találták.
K: Hogyan viszonyul a mérete a többi szauropodához?
V: A szigetszerű törpeség egyik példája, ami azt jelenti, hogy sokkal kisebb volt a sauropodáknál szokásosnál. Az öt tonnánál kisebb felnőttkori testtömegű kis szauropodák ritkák, és a kis szauropodák csontjai általában fiatalkorúaktól származnak. Ez a faj a csontok szövettana alapján kis termetű felnőtt állat volt. Ez egy törpe faj volt.
Kérdés: Milyen mérettartományt lehetett megfigyelni e faj példányai között?
V: Több mint 11 egyedtől származó fosszíliák vannak, amelyek teljes testhossza 1,7 és 6,2 m között változik a növekedési szakaszok miatt, a fiatal egyedektől a kifejlett egyedekig.
K: Milyen hasonló felfedezés történt a 20. század elején?
V: A 20. század elején egy Franz Nopcsa nevű helyi arisztokrata olyan fosszíliákat talált erdélyi birtokán, amelyekről rájött, hogy egy szigeten élhettek, mivel tudta, hogy a jégkorszakban törpeelefántok éltek szigeteken; ezt a leletet Magyarosaurus néven jegyezték fel.
Keres