ETA
Az Euskadi Ta Askatasuna vagy ETA (baszkul: "Baszk Haza és Szabadság"; IPA kiejtés: [ˈɛːta]) egy terrorista nacionalista szeparatista militáns szervezet volt. Különálló nemzetállamot akart létrehozni a baszk nép számára. A baszk nép Észak-Spanyolország és Délnyugat-Franciaország területein élő etnikai csoport. A régióban 2-2,5 millió baszk él. Egy részük az euskara nevű őshonos, nem indoeurópai nyelvet beszéli.
Leírás
Az ETA Európa egyik leghírhedtebb és leghosszabb ideig működő terrorcsoportja volt. 1959-ben alakult egy másik radikális baszk szeparatista csoport, az EKIN maradékából. Mind az EKIN, mind az ETA a fő baszk párt, a Baszk Nemzeti Párt mérsékelt nacionalizmusával szembeni elégedetlenség miatt jött létre. Az ETA több száz támadást követett el Spanyolországban. Kapcsolatban állt más terrorista csoportokkal a baszk régióban és azon kívül is. Ezek közé tartozott az Ideiglenes Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) és a kolumbiai FARC.
Támadások
Az ETA terrortámadásai többnyire vállalkozások és spanyol kormánytisztviselők, különösen a biztonsági szolgálatok és az igazságszolgáltatás tagjai ellen irányultak, de civileket is célba vettek. Leggyakoribb taktikái a robbantások és a merényletek voltak. Támadásaira főként Baszkföldön, Madridban és Katalóniában került sor. Az IRA-hoz hasonlóan az ETA néha figyelmeztetéseket adott ki a támadások előtt.
A csoport 1973 decemberében meggyilkolta Luis Carrero Blanco admirálist. Blancót akkoriban sokan Francisco Franco spanyol diktátor legesélyesebb utódjának tekintették. Meghalt, amikor egy földalatti bomba robbant az autója alatt. Több mint húsz évvel később az ETA majdnem meggyilkolta Jose Maria Aznar ellenzéki politikust, aki később miniszterelnök lett. 1987-ben az ETA 21 embert ölt meg Barcelonában egy autóbombával.
Állapotváltozás
Francisco Franco rezsimjének végével és a demokrácia 1979-es visszatérésével jelentősen megváltozott a baszk szülőföld státusza. Franco megpróbálta elnyomni a baszk nacionalizmust és szeparatizmust. Az új demokratikus kormány ezzel szemben jelentős autonómiát ajánlott fel a baszk tartományoknak. Az 1980-ban kötött megállapodás értelmében a baszk régió a többi spanyolországi régióhoz hasonlóan saját parlamentet kapott. Azt is engedélyezték, hogy saját, független adótörvényekkel rendelkezzen. Emellett az euskara nyelv nagyobb szerepet kapott a közművelődésben és az oktatásban. Az új autonóm régió azonban nem riasztotta el az ETA-t alkotó radikális szeparatistákat. Az ETA mintegy 900 gyilkosságot és több tucat emberrablást követett el.
Tevékenység változása
Az ETA tevékenységi szintje az évek során változott. A csoport többször is megkísérelt tűzszünetet, többek között 1999 decemberéig tartott egy 14 hónapos tűzszünet. Bár 2000 óta számos ETA-támadás történt, a csoport kevesebb áldozatot követelt. Úgy vélik, hogy a csoport egyre kisebb. Spanyol tisztviselők úgy vélik, hogy a közelmúltbeli kemény fellépések a csoport komoly meggyengüléséhez vezettek, és úgy érzik, hogy terrorszervezetként korlátozott lehet a jövője. Jelenleg több mint száz feltételezett ETA-tag van spanyol börtönökben.
Az elmúlt néhány évben az ETA szórványos támadásokat hajtott végre, többek között 2004 szeptemberében, 2005 decemberében és 2006 elején. Ezeket a robbantásokat azonban általában figyelmeztetés előzte meg, és nem követeltek halálos áldozatokat.
2006 márciusában az ETA állandó tűzszünetet hirdetett, és kifejezte hajlandóságát a politikai folyamathoz való csatlakozásra. A döntés összefüggésben állhatott a 2004-es madridi vonatrobbantásokkal, amelyekben közel 200 ember vesztette életét. A támadásért eredetileg az ETA-t okolták, bár hamarosan kiderült, hogy az al-Kaidával kapcsolatban álló militáns iszlamisták műve volt. Az IRA-hoz hasonlóan az ETA vezetői is úgy érezhették, hogy az egyes radikális iszlamista csoportok által gyakorolt tömeges áldozatokkal járó terrorizmus diszkreditálja erőszakos taktikájukat - bár ezt nem lehet biztosan tudni. Az ETA titkos vezetési struktúrával rendelkezett.
2007 júniusában az ETA a 2006. márciusi tűzszünetet semmisnek nyilvánította, bár sokan úgy vélték, hogy az ETA 2006. decemberi, egy repülőtéri parkolóház elleni bombamerénylete jelezte, hogy a tűzszünet nem lesz tartós. Az ETA szóvivője azzal vádolta a spanyol kormányt, hogy beavatkozik a baszk helyi választásokba, valamint hogy a tűzszünet alatt is folytatja az ETA tagjainak üldözését és elítélését.
Meg kell jegyezni, hogy az ETA a tűzszüneti nyilatkozat részeként hivatalosan nem mondott le az erőszakról, és nem kezdeményezett lépéseket a fegyverek leszerelésére (mint az IRA 2005 júliusában). Az ETA tűzszünetei már korábban is erőszakba torkolltak.
Az ETA 2011. október 20-án nyilvánosan bejelentette tevékenységének végleges beszüntetését. Ezt 2 neves nacionalista újságban, a Garában és a Berriában jelentették be.
Kérdések és válaszok
K: Mit jelent az ETA rövidítése?
V: Euskadi Ta Askatasuna, ami lefordítva annyit tesz: "Baszk haza és szabadság".
Q: Kit képviselt az ETA?
V: Az ETA azokat a nacionalista szeparatista harcosokat képviselte, akik külön nemzetállamot akartak létrehozni a baszk nép számára.
K: Hol él a baszk nép?
V: A baszk nép egy etnikai csoport, amely Észak-Spanyolország és Délnyugat-Franciaország területein él.
K: Hány baszk él a régióban?
V: A régióban 2-2,5 millió baszk él.
K: Milyen nyelvet beszélnek közülük egyesek?
V: Egy részük egy nem indoeurópai, őshonos nyelvet, az euskarát beszéli.
K: Mi volt az ETA célja?
V: Az ETA célja az volt, hogy külön nemzetállamot hozzon létre a baszk nép számára.