Ír Köztársasági Hadsereg
Az Ideiglenes Ír Köztársasági Hadsereg egy ír republikánus félkatonai szervezet volt, amely fegyveres erő alkalmazásával akarta egyesíteni Írországot, hogy Észak-Írországot kiválassza az Egyesült Királyságból, főként a zavargások idején. 1969-ben vált ki az Ír Köztársasági Hadseregből (IRA). Erőszakos tevékenysége hivatalosan 1997-ben ért véget. Ez idő alatt körülbelül 10 000 ember volt a tagja. 2002-ben körülbelül 1000 ember maradt, közülük 300-an még mindig aktív szolgálatban voltak. 2005 júliusában megsemmisítette az összes fegyverét és bombáját.
Ellenfelei a brit hadsereg, az Ulsteri Királyi Rendőrség és lojalista félkatonai csoportok, mint például az Ulsteri Önkéntesek voltak. A PIRA célja Észak-Írország kiválása volt az Egyesült Királyságból, és egy szocialista köztársaság létrehozása az egyesült Írországon belül. Ezt fegyveres támadásokkal és robbantásokkal, valamint politikai meggyőzéssel próbálta elérni.
Az Ideiglenes Ír Köztársasági Hadsereget IRA, PIRA, Provos, vagy támogatói által Army vagy RA néven is emlegetik. A PIRA általában önkénteseknek nevezi tagjait. Az IRA az Egyesült Királyságban a 2000. évi terrorizmusról szóló törvény alapján szerepel a jegyzékben. Az Ír Köztársaságban is törvénytelen szervezetként szerepel. Az Egyesült Államok nem sorolja az IRA-t "külföldi terrorista szervezetként", hanem a "terrorizmus elleni globális háborúban szintén relevánsnak tekintett egyéb kiválasztott terrorista csoportok" kategóriájába sorolja.
Az IRA tagjai 2009-ben újrajátszást rendeznek
A stratégiák áttekintése
Az IRA első stratégiája az volt, hogy erőszakkal tönkreteszi az észak-írországi közigazgatást, és annyi brit katonát és rendőrt sebesít meg vagy öl meg, hogy a brit kormány távozzon. Az IRA önkénteseket toborzott. Még több önkéntesre tettek szert az 1972-es véres vasárnapi támadás után, amikor a brit hadsereg tüntetőkre lőtt. Az IRA ezután brit katonai és gazdasági célpontok ellen intézett támadásokat. Líbiából és az Egyesült Államok egyes csoportjaitól származó fegyverekkel és pénzzel támogatták őket.
Az IRA 1975 februárjában tűzszünetet kötött, amely közel egy évig tartott. Ezután az IRA úgy döntött, hogy a tűzszünettel nem tudja elérni céljait. Ennek eredményeképpen az IRA új stratégiát indított, amelyet "hosszú háború" néven ismertek. Ez egy kimerítő háborút indított el a britek ellen. Emellett a Sinn Féin nevű politikai párton keresztül több politikai tevékenységet is folytattak.
Az 1981-es ír éhségsztrájk segített az IRA-nak támogatást szerezni és választásokat nyerni. Ez vezetett az Armalite és a szavazóurnák stratégiájához, amelynek célja az volt, hogy több politikai tevékenységet folytasson. A több katonai támadásra tett sikertelen kísérlet arra késztette a köztársasági vezetőket, hogy politikai megoldást keressenek. A Sinn Féin egyre inkább eltávolodott az IRA-tól. A Szociáldemokrata és Munkáspárttal (SDLP) és a brit tisztviselőkkel folytatott tárgyalásokat követően az IRA 1994-ben tűzszünetet hirdetett. Azt várták, hogy a Sinn Féint bevonják a viták megoldását célzó politikai tárgyalásokba. Amikor a brit kormány az IRA lefegyverzését követelte, mielőtt a Sinn Féint beengedné a tárgyalásokba, az IRA 1996 februárjában felmondta a tűzszünetet.
A tűzszünet 1997. júliusi visszaállítása után a Sinn Féin részt vehetett az összpárti tárgyalásokon. Ennek eredményeként született meg az 1998-as nagypénteki megállapodás. Az IRA fegyveres hadjárata, elsősorban Észak-Írországban, de Angliában és az európai kontinensen is, mintegy 1800 ember halálát okozta. A halottak között volt a brit biztonsági erők mintegy 1100 tagja és körülbelül 640 civil. Maga az IRA 275-300 tagját vesztette el, a 30 éves időszak alatt becslések szerint összesen 10 000 tagot.
2005. július 28-án az IRA Haditanácsa bejelentette, hogy befejezi fegyveres kampányát. Az IRA kijelentette, hogy kizárólag politikai és demokratikus folyamatokat fog alkalmazni. Nem sokkal később az IRA megsemmisítette fegyvereit és bombáit.
Az Ideiglenes IRA-ból két kisebb csoport vált ki, a Continuity IRA 1986-ban, a Real IRA pedig 1997-ben. Mindkettő elutasítja a nagypénteki megállapodást, és továbbra is folytatnak félkatonai tevékenységet.
Kérdések és válaszok
K: Mi volt az Ideiglenes Ír Köztársasági Hadsereg?
V: Az Ideiglenes Ír Köztársasági Hadsereg (Provisional Irish Republican Army, PIRA) egy ír köztársasági félkatonai szervezet volt, amely fegyveres erő alkalmazásával akarta egyesíteni Írországot, hogy Észak-Írországot kiválassza az Egyesült Királyságból, főként a The Troubles korszakában.
K: Mikor szakadt el az Ír Köztársasági Hadseregtől (IRA)?
V: A PIRA 1969-ben vált le az IRA-ról.
K: Hány ember volt a PIRA tagja?
V: Aktív időszakában körülbelül 10 000 ember volt a PIRA tagja.
K: Kik voltak az ellenfelei?
V: Ellenfelei a brit hadsereg, a Royal Ulster Constabulary és lojalista félkatonai csoportok voltak, mint például az Ulster Volunteers.
K: Mi volt a célja?
V: A PIRA célja az volt, hogy Észak-Írországot kiválassza az Egyesült Királyságból, és egy szocialista köztársaságot hozzon létre az egyesült Írországon belül. Ezt fegyveres támadásokkal és robbantásokkal, valamint politikai meggyőzéssel próbálta elérni.
K: Hogyan hivatkozott a tagjaira?
V: A PIRA általában önkénteseknek nevezi tagjait.
K: Egyes országokban terrorista szervezetként szerepel a listán?
V: Igen, mind az Egyesült Királyságban a 2000. évi terrorizmusról szóló törvény, mind az Ír Köztársaságban törvénytelen szervezetként szerepel. Ezenkívül, bár az USA kormánya hivatalosan nem sorolja fel őket "külföldi terrorista szervezetként", az "egyéb kiválasztott terrorista csoportok" kategóriájában szerepelnek, amelyeket szintén fontosnak tartanak a terrorizmus elleni globális háborúban.
