Ideiglenes Ír Köztársasági Hadsereg (PIRA) – meghatározás és történet 1969–2005
Átfogó ismertető a Provosról (PIRA): 1969–2005 közötti történet, célok, műveletek, tagság és fegyverzet-átadás — háttér és következmények.
Az Ideiglenes Ír Köztársasági Hadsereg (Provisional Irish Republican Army, röviden PIRA vagy IRA) egy ír republikánus félkatonai szervezet volt, amely fegyveres erő alkalmazásával törekedett Írország egyesítésére és Észak‑Írország kiválasztására az Egyesült Királyságból. A csoport 1969-ben vált ki az Ír Köztársasági Hadseregből (IRA), részben a 1960‑as évek végén kiújuló zavargások és közösségi feszültségek hatására. Tevékenységei közé tartoztak fegyveres támadások, robbantások, célzott merényletek és politikai propaganda; a konfliktus időszakába esett számos polgári és katonai áldozat. A harci cselekményekre vonatkozó tűzszünetek 1994‑ben kezdődtek, 1996‑ban részben megszakadtak, majd 1997‑ben ismételt tűzszünet lépett életbe. A fegyverek átadásáról és megsemmisítéséről szóló jelentős lépést 2005 júliusában jelentették be, amikor a PIRA nyilatkozata szerint a szervezet megsemmisítette készleteit.
Eredet és szervezet
A PIRA 1969‑ben alakult meg az eredeti IRA (Official IRA) politikai és stratégiai nézeteivel való szakadás nyomán. A csoportot gyakran nevezték Provos‑nak, támogatóik egyszerűen „IRA”-ként említették, valamint előfordult a „Army” vagy „RA” elnevezés is. A szervezeti felépítésben fontos szerepet játszott az Army Council (Vezető Tanács), a regionális parancsnokságok és az Active Service Units (aktív szolgálati egységek), amelyek felelősek voltak a harci és műveleti feladatokért. A tagokat a PIRA általában önkénteseknek nevezte.
Tevékenységek és kampányok
A PIRA kampánya elsősorban Észak‑Írországban zajlott, de kiterjedt az Egyesült Királyság számos területére is, beleértve nagyszabású bombamerényleteket Angliában. Műveleteihez tartozott:
- autó‑ és kézibombák használata,
- szabotázs és infrastruktúra elleni támadások,
- felderítésre és célpontok likvidálására irányuló akciók,
- katonai és rendőri erők elleni gerillaharc,
- politikai és közéleti nyomásgyakorlás, beleértve sztrájkokhoz és tüntetésekhez való kapcsolódást.
APIRA tevékenysége hozzájárult a „The Troubles” néven ismert többévtizedes konfliktushoz, amelyben több ezer ember vesztette életét. A PIRA akciói civil áldozatokat is eredményeztek, és számos esetben nemzetközi botrányt vagy vitát váltottak ki.
Politikai kapcsolatok
A PIRA politikai szárnya a Sinn Féin volt, amely a fegyveres kampány mellett politikai eszközökkel is képviselte az ír köztársasági célokat. A Sinn Féin később döntő szerepet játszott a békefolyamatban és a hosszabb távú politikai megállapodások előkészítésében. A párt és a fegyveres vezetés közötti viszony idővel változott, ahogy a politikai megközelítés egyre meghatározóbbá vált a konfliktus megoldásának keresésében.
Tűzszünetek, tárgyalások és a békefolyamat
A 1990‑es években sor került több jelentős lépésre a békefolyamatban. 1994 augusztusában a PIRA bejelentette a tűzszünetet, ami alapot adott későbbi politikai tárgyalásoknak. Az 1996‑os évben rövid időre ismét erőszak tört ki, de 1997‑ben újabb tűzszünet kezdődött. A 1998‑as Nagypénteki (Good Friday) Megállapodás egy átfogó politikai keretet hozott létre Észak‑Írország jövője számára, amelyben a fegyveres csoportok politikai részvétel és demilitarizáció révén váltak a konfliktus megoldásának részévé.
Fegyverzet megsemmisítése és jogi státusz
A PIRA 2005 júliusában nyilatkozta, hogy megsemmisítette fegyvereinek és robbanó‑anyagainak jelentős részét, egy független nemzetközi bizottság (Independent International Commission on Decommissioning) felügyelete mellett. Ez a lépés fontos mérföldkő volt a fegyveres kampány formális befejezése felé.
Jogi státusz tekintetében a szervezetet az Ír Köztársaságban és az Egyesült Királyságban betiltották; az IRA szerepel az Egyesült Királyság 2000. évi terrorizmus elleni törvény szerinti jegyzékében. Az Egyesült Államok nem sorolja az IRA‑t a hivatalos "külföldi terrorista szervezet" (FTO) kategóriájába, de amerikai források és hatóságok a PIRA‑t a nemzetközi terrorcselekmények szempontjából releváns szervezetként kezelték.
Hatás és megítélés
A PIRA öröksége erősen megosztó. Támogatói a brit uralom alól való felszabadítás és az ír egységért folytatott küzdelemként értékelik a szervezet cselekedeteit, ellenzői viszont a civil áldozatok, a terrorcselekmények és a közbiztonságot veszélyeztető módszerek miatt ítélik el. A békefolyamat következtében azonban a politikai eszközök és a parlamentáris részvétel váltak meghatározóvá a megoldás keresésében.
Rövid összegzés
Az Ideiglenes Ír Köztársasági Hadsereg (PIRA) a 20. század második felében és a 21. század elején fontos szerepet játszott Észak‑Írország konfliktusában: fegyveres kampányaival befolyásolta a helyi és nemzetközi politikát, végül pedig a 1990‑es évek béketárgyalásai és a 2005‑ös fegyvermegsemmisítés révén tartós politikai megoldás felé mozdult el. A szervezet tevékenysége és hatása továbbra is élénk viták tárgya az ír és a brit társadalomban.
Az IRA tagjai 2009-ben újrajátszást rendeznek
A stratégiák áttekintése
Az IRA első stratégiája az volt, hogy erőszakkal tönkreteszi az észak-írországi közigazgatást, és annyi brit katonát és rendőrt sebesít meg vagy öl meg, hogy a brit kormány távozzon. Az IRA önkénteseket toborzott. Még több önkéntesre tettek szert az 1972-es véres vasárnapi támadás után, amikor a brit hadsereg tüntetőkre lőtt. Az IRA ezután brit katonai és gazdasági célpontok ellen intézett támadásokat. Líbiából és az Egyesült Államok egyes csoportjaitól származó fegyverekkel és pénzzel támogatták őket.
Az IRA 1975 februárjában tűzszünetet kötött, amely közel egy évig tartott. Ezután az IRA úgy döntött, hogy a tűzszünettel nem tudja elérni céljait. Ennek eredményeképpen az IRA új stratégiát indított, amelyet "hosszú háború" néven ismertek. Ez egy kimerítő háborút indított el a britek ellen. Emellett a Sinn Féin nevű politikai párton keresztül több politikai tevékenységet is folytattak.
Az 1981-es ír éhségsztrájk segített az IRA-nak támogatást szerezni és választásokat nyerni. Ez vezetett az Armalite és a szavazóurnák stratégiájához, amelynek célja az volt, hogy több politikai tevékenységet folytasson. A több katonai támadásra tett sikertelen kísérlet arra késztette a köztársasági vezetőket, hogy politikai megoldást keressenek. A Sinn Féin egyre inkább eltávolodott az IRA-tól. A Szociáldemokrata és Munkáspárttal (SDLP) és a brit tisztviselőkkel folytatott tárgyalásokat követően az IRA 1994-ben tűzszünetet hirdetett. Azt várták, hogy a Sinn Féint bevonják a viták megoldását célzó politikai tárgyalásokba. Amikor a brit kormány az IRA lefegyverzését követelte, mielőtt a Sinn Féint beengedné a tárgyalásokba, az IRA 1996 februárjában felmondta a tűzszünetet.
A tűzszünet 1997. júliusi visszaállítása után a Sinn Féin részt vehetett az összpárti tárgyalásokon. Ennek eredményeként született meg az 1998-as nagypénteki megállapodás. Az IRA fegyveres hadjárata, elsősorban Észak-Írországban, de Angliában és az európai kontinensen is, mintegy 1800 ember halálát okozta. A halottak között volt a brit biztonsági erők mintegy 1100 tagja és körülbelül 640 civil. Maga az IRA 275-300 tagját vesztette el, a 30 éves időszak alatt becslések szerint összesen 10 000 tagot.
2005. július 28-án az IRA Haditanácsa bejelentette, hogy befejezi fegyveres kampányát. Az IRA kijelentette, hogy kizárólag politikai és demokratikus folyamatokat fog alkalmazni. Nem sokkal később az IRA megsemmisítette fegyvereit és bombáit.
Az Ideiglenes IRA-ból két kisebb csoport vált ki, a Continuity IRA 1986-ban, a Real IRA pedig 1997-ben. Mindkettő elutasítja a nagypénteki megállapodást, és továbbra is folytatnak félkatonai tevékenységet.
Kérdések és válaszok
K: Mi volt az Ideiglenes Ír Köztársasági Hadsereg?
V: Az Ideiglenes Ír Köztársasági Hadsereg (Provisional Irish Republican Army, PIRA) egy ír köztársasági félkatonai szervezet volt, amely fegyveres erő alkalmazásával akarta egyesíteni Írországot, hogy Észak-Írországot kiválassza az Egyesült Királyságból, főként a The Troubles korszakában.
K: Mikor szakadt el az Ír Köztársasági Hadseregtől (IRA)?
V: A PIRA 1969-ben vált le az IRA-ról.
K: Hány ember volt a PIRA tagja?
V: Aktív időszakában körülbelül 10 000 ember volt a PIRA tagja.
K: Kik voltak az ellenfelei?
V: Ellenfelei a brit hadsereg, a Royal Ulster Constabulary és lojalista félkatonai csoportok voltak, mint például az Ulster Volunteers.
K: Mi volt a célja?
V: A PIRA célja az volt, hogy Észak-Írországot kiválassza az Egyesült Királyságból, és egy szocialista köztársaságot hozzon létre az egyesült Írországon belül. Ezt fegyveres támadásokkal és robbantásokkal, valamint politikai meggyőzéssel próbálta elérni.
K: Hogyan hivatkozott a tagjaira?
V: A PIRA általában önkénteseknek nevezi tagjait.
K: Egyes országokban terrorista szervezetként szerepel a listán?
V: Igen, mind az Egyesült Királyságban a 2000. évi terrorizmusról szóló törvény, mind az Ír Köztársaságban törvénytelen szervezetként szerepel. Ezenkívül, bár az USA kormánya hivatalosan nem sorolja fel őket "külföldi terrorista szervezetként", az "egyéb kiválasztott terrorista csoportok" kategóriájában szerepelnek, amelyeket szintén fontosnak tartanak a terrorizmus elleni globális háborúban.
Keres