Eocén-oligocén kihalási esemény
Az eocén vége az oligocén (33,9 millió évvel ezelőtt) kezdete volt. Ezt nagymértékű flóra- és faunaváltás jellemzi.
Az érintett szervezetek többsége tengeri vagy vízi jellegű volt. Ezek közé tartoztak az utolsó ősi cetfélék, az Archaeoceták is.
Ez a korszak jelentős éghajlati változások, különösen lehűlés idején volt. Eleinte nem volt köze egyetlen nagyobb becsapódáshoz vagy katasztrofális vulkáni eseményhez sem.
A kihalási eseményt azonban vulkáni tevékenység okozhatta. Ez idő tájt több nagy meteoritbecsapódás is történt. Az egyik ilyen esemény okozta a Chesapeake-öbölbe 40 km-es becsapódási krátert, egy másik pedig a Popigai-kráternél 100 km-es becsapódást Közép-Szibériában, amely talán egészen Európáig szórta szét a törmeléket. A Popigai meteor új kormeghatározása arra utal, hogy a tömeges kihalás egyik okozója lehetett.
Az éghajlat lehűlésére vonatkozó egyik vezető tudományos elmélet szerint a légköri szén-dioxid mennyisége az eocén közepén és végén lassan csökkent, és valószínűleg 34 millió évvel ezelőtt elérte a küszöbértéket. Ez a határ szorosan kapcsolódik az oligocén Oi-1-es eseményhez, egy oxigénizotóp-változáshoz, amely az Antarktisz jégtakarójának kezdetét jelzi.
Kihalási események
Kérdések és válaszok
K: Mi az eocén és mikor ért véget?
V: Az eocén egy földtörténeti korszak volt a Föld történetében, és 33,9 millió évvel ezelőtt ért véget.
K: Mi jelentette az oligocén kezdetét?
V: Az eocén vége az oligocén kezdetét jelentette.
K: Mi történt az eocénből az oligocénbe való átmenet során?
V: Nagymértékű flóra- és faunaváltás történt, számos tengeri és vízi élőlény kihalt, köztük az utolsó ősi cetfélék is.
K: Volt-e olyan jelentős becsapódás vagy vulkáni esemény, amely az oligocén elején bekövetkezett éghajlati változásokat okozta?
V: Az éghajlati változások kezdetben nem kapcsolódtak egyetlen nagyobb hatáshoz vagy katasztrofális vulkáni eseményhez, de a vulkáni tevékenység szerepet játszhatott.
K: Voltak-e meteoritbecsapódások az eocénből az oligocénbe való átmenet idején, amelyek szerepet játszhattak a kihalási eseményben?
V: Igen, több nagy meteoritbecsapódás is volt, köztük egy, amely a Chesapeake-öböl 40 km átmérőjű becsapódási kráterét hozta létre, és egy másik, a Popigai-kráter 100 km hosszú, Közép-Szibériában.
K: Mi a vezető tudományos elmélet az éghajlat lehűléséről ebben az időszakban?
V: A vezető tudományos elmélet szerint a légköri szén-dioxid mennyisége csökkent, amely az eocén közepén és végén lassan csökkent, és valószínűleg 34 millió évvel ezelőtt ért el valamilyen küszöbértéket.
K: Milyen esemény jelzi az Antarktisz jégtakarójának kezdetét, és hogyan kapcsolódik az eocénből az oligocénbe való átmenethez?
V: Az oligocén Oi-1 esemény, egy oxigénizotóp-változás jelzi az Antarktisz jégtakarójának kezdetét, és szorosan kapcsolódik az eocénből az oligocénbe való átmenethez.
