Elasmosaurus
Az Elasmosaurus egy 46 láb hosszú úszó hüllő volt, amely az észak-amerikai beltengerben élt. Egy plesiosaurusz volt.
Először 1868-ban fedezte fel egy Edward Drinker Cope nevű tudós, aki véletlenül a fejét a farkára tette. 71 nyakcsigolyája volt.
D.M.S. Watson felvetette, hogy módszerük szerint felszíni úszóként, többnyire a víz feletti fejjel táplálkoznak, és lefelé merészkednek, hogy elkapják a planktonnal táplálkozó kisebb halakat. Nehéz belátni a hosszú nyak előnyeit a víz alatt. A víz alatt tevékenykedő vízi emlősök mind áramvonalas torpedó alakúak voltak, akárcsak a plioszauruszok és az ichtioszauruszok. A hosszabb nyakú családok mindegyike a fogak és az állkapcsok beállítása alapján kis halakat evett. A nyakcsigolyák nagy száma valószínűleg a szomszédos csigolyák közötti szerény rugalmassággal függ össze.
Kérdések és válaszok
K: Mi az az Elasmosaurus?
V: Az Elasmosaurus egy 46 láb hosszú úszó hüllő volt, amely az észak-amerikai beltengerben élt. Egy plesiosaurusz volt.
K: Ki fedezte fel az Elasmosaurust?
V: Edward Drinker Cope fedezte fel az Elasmosaurust 1868-ban.
K: Milyen hibát követett el Edward Drinker Cope az Elasmosaurus felfedezése során?
V: Edward Drinker Cope az Elasmosaurus felfedezésekor véletlenül a fejet a farokra tette.
K: Hány nyakcsigolyája volt az Elasmosaurusnak?
V: Az Elasmosaurusnak 71 nyakcsigolyája volt.
K: Milyen módszert javasolt D.M.S. Watson az Elasmosaurus felszíni úszására?
V: D.M.S. Watson szerint az Elasmosaurus felszíni úszó módszere az volt, hogy többnyire a víz feletti fejjel evett, és lefelé merészkedett, hogy elkapja a planktonnal táplálkozó kisebb halakat.
K: Miért nehéz belátni az Elasmosaurus hosszú nyakának előnyét a víz alatt?
V: Azért nehéz meglátni az Elasmosaurus hosszú nyakának előnyét a víz alatt, mert a víz alatt működő vízi emlősök mind áramvonalas torpedó alakúak, ahogy a plioszauruszok és az ichtioszauruszok is.
K: Mire utal az Elasmosaurus nyakcsigolyáinak száma?
V: Az Elasmosaurus nyakcsigolyáinak nagy száma valószínűleg a szomszédos csigolyák közötti szerény rugalmassággal függ össze.
