Az Allen Telescope Array (röviden ATA) a SETI Intézet és a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem Rádiócsillagászati Laboratóriuma (RAL) közös fejlesztése: célja egy költséghatékony, nagy átfogású rádióinterferométer létrehozása, amely egyszerre szolgálhat hagyományos rádiócsillagászati megfigyelésekre és a földönkívüli intelligencia keresésére. A rendszer különlegessége a sok kis (tömeggyártott) antenna alkalmazása: így nagy térbeli lefedettség és gyors felmérések érhetők el, miközben a beruházási költségek kezelhetőbbek maradnak.

Történet és üzemeltetés

Az ATA a kaliforniai Hat Creek-i rádióobszervatóriumban található, San Franciscótól mintegy 470 km-re északkeletre. A tervek szerint az antennaállomány elérte volna a 350 antennát; a kezdeti üzembe helyezés során 42 antennát (az úgynevezett ATA‑42) adtak át, első üzemnapjuk 2007. október 11. volt. A projekt kezdeti főtámogatója Paul Allen volt, akiről az elnevezés is származik: az eszköz teljes neve az ő tiszteletére Allen Telescope Array; korábbi, munkacímes neve az Egy Hektáros Teleszkóp (1hT) volt.

Pénzügyi nehézségek miatt az üzemeltetés 2011 áprilisában leállt; később rövid távú finanszírozás tette lehetővé a folytatást (2011 augusztus). A Berkeley UC 2012-ben kivált a projektből, így az infrastruktúra és a további fejlesztések üzemeltetése és finanszírozása nehezebb körülmények közé került. Az elmúlt években az ATA üzemeltetése többször volt megszakítva és újraindítva, a SETI Intézet szerepe pedig központivá vált.

Műszaki jellemzők és működés

  • Antennák: Az ATA kis méretű, parabolikus antennákat használ (a tervezett állomány sok, egymáshoz hasonló egységből állt), ami nagy elsődleges látómezőt eredményez, ezért hatékony nagy területek gyors felmérésére.
  • Széles sávú vétel: A rendszer tervezésekor kiemelt cél volt a széles frekvenciasávú, egyszerre lefedett megfigyelés (a fejlesztés során alkalmazott széles sávú feedek és alacsony zajú erősítők lehetővé tették a sokféle rádiófrekvenciás vizsgálatot).
  • Digitális háttérrendszer: Az ATA korszerű digitális korrelátorokat és sugárformáló (beamformer) egységeket használ, ami rugalmasságot ad: egyszerre lehet hagyományos interferometriai megfigyelést végezni és több irányba is "sugarazni" célzott keresésekhez (commensal megfigyelés).
  • Skálázhatóság: A koncepció lényege, hogy sok kisebb antenna párhuzamos használatával költséghatékonyan növelhető a gyűjtőfelület és a leképezési sebesség.

Tudományos célok és alkalmazások

Az ATA-t kettős célra tervezték: egyrészt hagyományos rádiócsillagászati kutatásokra (például galaxisok semleges hidrogénjének, pulzárok és tranziensek vizsgálatára, nagy területű felmérésekre), másrészt a SETI keresésekre, ahol keskenysávú vagy más jellemzőkkel rendelkező mesterséges eredetű jeleket próbálnak detektálni. A rendszer párhuzamos megfigyelési képessége lehetővé teszi, hogy a csillagászati megfigyelések mellett folyamatosan fusson SETI‑jellegű keresés is, így hatékonyabb a távcsőidő kihasználása.

Jelenlegi helyzet és kilátások

A projekt története során az üzemeltetés többször volt szüneteltetve pénzügyi okokból, és a 2010-es évek elején fontos változások történtek a partnerek között (például a UC Berkeley kiválása 2012-ben). A korábbi koncepció — egy több száz antennából álló, folyamatosan működő hálózat — részben megvalósult az ATA‑42-vel, ugyanakkor a teljes, 350 antennás rendszer kiépítése elmaradt. A későbbi időszakban a SETI Intézet és más érintett szervezetek időnként kisebb üzemeltetéseket, fejlesztéseket és megfigyelési kampányokat folytattak.

Az Allen Telescope Array jelentős mérföldkőnek tekinthető a rádióinterferometria és a technoszignatúrák keresésének kombinálásában: koncepciója és műszaki megoldásai továbbra is inspirációt adnak a jövőbeli, nagy felmérési sebességű rádiótávcsövek tervezéséhez.

Név eredete: a rádiótávcső a Microsoft társalapítójáról, Paul Allenről kapta a nevét. A projekt korábbi neve az Egy Hektáros Teleszkóp (1hT) volt.