Az Alpha Persei csillaghalmaz (más néven Melotte 20 vagy Collinder 39) egy nyílt csillaghalmaz a Perseus csillagképben, könnyen felderíthető a telehold nélküli égen szabad szemmel is.

Tagok és megjelenés

A halmazban sok fiatal, kékes-fehér, B típusú csillag található; a legfényesebb tag a körülbelül 2. magnitúdós fehér‑sárga szuperóriás, Mirfak (Alpha Persei, spektrális típusát tekintve F‑szuperóriás). A fényesebb tagok közé tartozik még a Delta, Sigma, Psi, valamint a 29, 30, 34 és 48 Persei jelű csillagok. A halmaz több tucat fényes és több száz halványabb tagból áll, a tagok között megtalálhatók a főként forró, tömegesebb csillagok és a fiatal, alacsony tömegű objektumok is.

Távolság és kor

Az Hipparcos műhold parallaxismérései és az infravörös szín‑magnitúdó diagramokra (main‑sequence) végzett illesztések alapján a halmaz távolsága körülbelül ~172 parszek (kb. 560–565 fényév). Mivel független módszerek (parallax, fotometrikus illesztés) egymással összhangban adnak távolságot, a Melotte 20 fontos lépcsőfok a kozmikus távolsági létrán.

A halmaz kora a különböző elemzések alapján nagyjából 50–70 millió év; ezt az értéket az izokronok illesztése, a fősorforduló vizsgálata és a lítium‑fogyás (lithium depletion boundary) adatai támasztják alá. Az ilyen életkorú, közeli halmazok kulcsfontosságúak a fiatal csillagok fejlődésének és forgás‑aktivitás kapcsolatának vizsgálatában.

Tudományos jelentőség és megfigyelhetőség

A Melotte 20 közelsége és viszonylag jól meghatározott kora miatt a csillagászok gyakran használják a klasztertagok fényességét és spektrális típusát stelláris fejlődési modellek kalibrálására, valamint a csillagok forgási sebességének, röntgensugárzásának és lítiumtartalmának vizsgálatára. Kiterjedtebb keresésekben fiatal barna törpéket és gyenge, alacsony tömegű tagokat is kutatnak a halmaz környezetében.

Megfigyelésben a halmaz központi része szabad szemmel is észlelhető, távcsővel pedig könnyen beazonosítható a Perseus égtájon. A korszerű csillagászati adatbázisok (pl. Hipparcos, majd később a Gaia) pontosították a tagok mozgását és távolságát, így a Melotte 20 továbbra is fontos referencia a fiatal nyílt halmazok tanulmányozásában.

Kiegészítő megjegyzések

  • A halmaztól külön kiemelendő a vele kapcsolatban említett ún. Alpha Persei mozgócsoport (moving group), amelybe a halmazhoz gravitációsan nem feltétlenül kötött, de hasonló mozgást mutató csillagok is tartozhatnak.
  • A Melotte 20 vizsgálata hozzájárul a csillagképződés, a korai csillagélet és a csillagok körüli aktivitás jobb megértéséhez.