Antennae-galaxisok (NGC 4038/4039) — ütközés, csillagkeletkezés és csóvák
Az Antennae-galaxisok (NGC 4038/NGC 4039) egymással összeütköző két nagy galaxis. A Corvus csillagképben találhatók, és az ütközés folyamata több százmillió évig is eltarthat.
Mi történik az ütközés során?
Az ütközés során a galaxisok csillagai általában ritkán ütköznek közvetlenül, de a bennük lévő gáz és por kölcsönhatása, valamint a mágneses mezőkkel való összjáték erőteljes hatással van a szerkezetre. Az árapály-erők (árapály-erő) kilökik a csillagokat és a gázt a galaxisok fő korongjából, így jönnek létre a két jellegzetes, hosszú csóvaformájú szerkezetek, amelyekről az elnevezés — „antenna” — is származik.
Csillagkeletkezés és fiatal halmazok
Az összehúzódó gázfelhőkben felgyorsul a csillagkeletkezés, ezért az Antennae egy tipikus csillagkeletkezési kitörés (starburst) helyszíne. Itt rendkívül kompakt, fiatal és tömegívű csillaghalmazok, ún. „super star cluster”-ek keletkeznek, amelyekben több százezer, vagy akár millió tömegű csillag születik rövid idő alatt. Ezek a halmazok később szabad csillaghalmazok vagy gömbhalmazok előfutárai lehetnek.
Megfigyelések és felfedezés
A kettős rendszert William Herschel fedezte fel 1785-ben. Az Antennae az egyik legismertebb ütköző galaxispár a modern távcsöves megfigyelések, különösen a Hubble Space Telescope felvételei nyomán, amelyek részletesen feltárták a csóvák és a fiatal csillaghalmazok struktúráját. Több hullámhosszon — optikai, infravörös, rádió és röntgen — is vizsgálták őket, mert a különböző tartományok más-más komponenseket (csillagkeletkezés, por, forró gáz, szupernóvák maradványai) mutatnak meg.
A galaxisok jövője és környezete
Az Antennae két tagja egy csoport része, öt másik galaxissal együtt alkotják az NGC 4038 csoportot. Az NGC 4038 tipikus sávos spirálgalaxis, míg az NGC 4039 szintén spirális jellegű. A kölcsönhatás során a két galaxis magja végül összeolvadhat, és idővel egy nagyobb, jellemzően elliptikus vagy korong nélküli óriásgalaxissá válhatnak. A teljes egyesülés és a végső átalakulás szintén több százmillió — néhány milliárd — év leforgása alatt történik meg.
Távolság és mérések
Korábban mintegy 65 millió fényévre becsülték a rendszert, de korszerűbb mérések és elemzések alapján közelebb, körülbelül 45 millió fényévre helyezik őket. A pontos távolság meghatározása fontos a csillagkeletkezési ráta, a csillaghalmazok tömegének és a dinamika értelmezéséhez.
Különleges jelenségek
- Csóvák és árapály-szerkezetek: a hosszú csóvákban ritkábban találhatók csillagok, de gyakran alakulnak ki bennük kisebb, önállóan gravitáló „tidal dwarf” törpegalaxisok.
- Intenzív sugárzás: a csillagkeletkezési régiók erős infravörös és röntgen sugárzást bocsátanak ki, mivel sok fiatal, forró csillag és maradványuk (pl. szupernóva-maradványok, neutroncsillagok, fekete lyukak) található itt.
- Modellezés: számítógépes szimulációk segítik megérteni a keringési pályákat, az ütközés lépéseit és a csillagkeletkezés katalizálását.
Az Antennae-galaxisok kiváló laboratóriumot kínálnak az asztrofizikusok számára az ütközések, a csillagkeletkezés és a galaxisok evolúciójának tanulmányozására, mert viszonylag közel vannak és erőteljes, könnyen megfigyelhető tüneteket mutatnak.
Az Antennae-galaxisok földi távcsöves látképe
Kérdések és válaszok
K: Mik azok az Antenna galaxisok?
V: Az Antennae-galaxisok két összeütköző galaxis a Corvus csillagképben.
K: Mennyi ideig tart az Antennae-galaxisok ütközése?
V: Az Antennae-galaxisok ütközése több százmillió évig, talán egymilliárd évig is eltarthat.
K: Milyen csillagkeletkezési fázisban vannak az Antennae-galaxisok?
V: Az Antennae-galaxisok csillagkeletkezési fázisa egy olyan szakasz, amikor rendkívül gyors csillagkeletkezés zajlik, és néhány százmillió évig tarthat.
K: Mikor fedezték fel az Antenna-galaxisokat?
V: Az Antennae-galaxisokat William Herschel fedezte fel 1785-ben.
K: Hogyan ismerik az Antenna-galaxisokat?
V: Az Antennae-galaxisokat azért nevezik Antennae-galaxisoknak, mert az ütközés során az árapály-erő következtében a galaxisokból kilökődő csillagokból, gázból és porból álló két hosszú csóvájuk úgy néz ki, mint egy rovar antennái.
K: Mivé fognak összeállni a jövőben az Antennae-galaxisok?
V: A két Antennae-galaxis galaxismagja egyesül, hogy valamikor a jövőben egyetlen óriásgalaxissá váljon, és egy elliptikus galaxist alkosson.
K: Milyen messze vannak az Antennae-galaxisok a Tejútrendszertől?
V: Az Antennae-galaxisok kölcsönhatásban lévő galaxisai közelebb és kevésbé távol vannak a Tejútrendszerhez, mint korábban gondolták - 65 millió fényév helyett 45 millió fényévre.
