Alexandrine Petronella Francina Tinne (1835. október 17. – 1869. augusztus 1.) holland felfedező és mecénás volt. Vagyonát Afrikával kapcsolatos kíváncsiságának és tudományos érdeklődésének kielégítésére használta. Apja tízéves korában meghalt, így Tinne fiatalon örökölt egy jelentős vagyont, amely lehetővé tette számára, hogy függetlenül, anyagi korlátok nélkül utazzon és tudományos expedíciókat támogasson. Kortársai szerint Tinne feltűnően szép, jó műveltségű és bátor nő volt: több nyelven beszélt, jól lovagolt, és határozott természete miatt gyakran vállalta a veszélyes utakat.

Korai élet és érdeklődés

Tinne gyerekkoráról kevés részlet maradt fenn a közismert forrásokon túl, de ismert, hogy jelentős vagyonának és társadalmi helyzetének köszönhetően különböző tudományágak iránt kezdett el érdeklődni. Sokat olvasott, és támogatta a természettudományos gyűjtést: utazásai során megfigyeléseket készített a növény- és állatvilágról, az éghajlati viszonyokról és az emberi közösségek életmódjáról.

Első nagy utazás: a Nílus

1863-ban Tinne édesanyjával és több tudóssal együtt először indult útnak a Níluson. Ezen az útján jelentős mennyiségű tudományos információt gyűjtöttek: földrajzi megfigyeléseket, etnográfiai leírásokat és helyi viszonyokra vonatkozó adatokat. Az expedíció azonban tragédiába torkollott: Tinne édesanyja és két kísérő tudós meghalt az út során, ami mélyen megrendítette Alexandrine-t, ugyanakkor nem törte meg elhatározását, hogy tovább folytassa felfedező munkáját.

Utazás a Szaharán keresztül és halála

Később Tinne újabb, még távolabbi utazásra készült a Szaharán keresztül. Hosszú sivatagi átkelésre készült, és két nagyméretű, vaskos víztartályt vitt magával, hogy biztosítsa a vízellátást a forró, száraz vidéken. Az expedíció során helyi támadás érte őket: a források szerint a muszlim férfiak egy része azt feltételezte, hogy a tartályok értéket rejtenek — például arany van bennük — és rátámadtak a karavánra. Tinne súlyos sebesüléseket kapott: megvágták karddal, és egy forrást idéző, a karján esett sérülés miatt képtelenné vált a fegyver használatára. A támadók elmenekültek, és a történetek szerint a sebesült Tinne-t magára hagyták; ő végül egyedül, a sivatagban halt meg.

Örökség és emlékezés

Tinne halála nagy feltűnést keltett Európában: tragikus vége és az, hogy egy fiatal, gazdag és bátor nő esett áldozatul, sokak érdeklődését felkeltette. Szülővárosában, Hágában emlékére egy templomot építettek, amely azonban az első világháborúban súlyos sérüléseket szenvedett a bombázások miatt. Tinne munkássága — az Afrikáról készített megfigyelések, feljegyzések és gyűjtemények — hozzájárult a kontinensről alkotott európai ismeretek bővüléséhez, és a mai napig említik a női felfedezők között, akik a 19. században határozottan törekedtek a tudományos feltárásra.

Alexandrine Tinne élete példája annak, hogy a személyes vagyon és elhivatottság miként teheti lehetővé a tudományos kutatást és a felfedezést — még akkor is, ha ezek az utak veszélyekkel jártak. Életműve összekapcsolódik az európai kutatás történetével és a Szahara kutatásának korai fejezeteivel.