Gazdasági, szociális és kulturális jogok
A gazdasági, szociális és kulturális jogok az emberi jogok részét képezik. Az ENSZ egyik fontos szerződésében, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában az ENSZ országai megállapodtak abban, hogy a világon minden embernek rendelkeznie kell ezekkel a jogokkal. Néhány példa ezekre a jogokra:
- Az oktatáshoz (iskolához) való jog
- A munkához való jog, jó fizetéssel, jó és biztonságos munkahelyen.
- A sztrájkhoz való jog (amikor a munkavállalók sztrájkolnak, közösen határozzák el, hogy nem dolgoznak tovább, amíg a főnökeik nem javítanak a munkahelyi dolgokon - például nem adnak nekik elegendő fizetést a megélhetéshez, vagy nem teszik biztonságosabbá a munkát).
- A lakhatáshoz való jog
- A társadalombiztosításhoz való jog
- Az egészséghez való jog
- A megfelelő életszínvonalhoz való jog (ami azt jelenti, hogy az embernek mindene megvan, amire a túléléshez szüksége van, beleértve a vizet, az élelmet, a ruházatot, elegendő pénzt ahhoz, hogy kifizesse, amire szüksége van, és egy biztonságos helyet, ahol élhet).
Ezek a jogok már az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában is szerepelnek. A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányába azonban ismét belefoglalták őket, hogy biztosítsák, hogy az embereknek ezeket a jogokat az egész világon törvénybe foglalják.
A gazdasági, szociális és kulturális jogokról szóló külön paktumot nem véletlenül hozták létre. Ezek a jogok nem szerepeltek a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában. A két Paktumot azért tartották külön, mert a polgári jogokat erősebb védelemben részesítették, mint a gazdasági, szociális és kulturális jogokat. A gazdasági, szociális és kulturális jogokról szóló külön egyezségokmányt azért hozták létre, hogy világossá tegyék, mennyire fontosak ezek a jogok.
A Bécsi Nyilatkozat szerint minden emberi jogot egyformán kell védeni, mert "minden emberi jog egyetemes és nem osztható meg".
Kapcsolódó oldalak
- Emberi jogok
- Polgári jogok
- Digitális jogok
- Nemzetközi emberi jogi jog
Kérdések és válaszok
K: Mi a neve annak az ENSZ-szerződésnek, amely a gazdasági, szociális és kulturális jogokat tartalmazza?
V: A gazdasági, szociális és kulturális jogokról szóló nemzetközi egyezségokmány.
K: Milyen példák vannak a gazdasági, szociális és kulturális jogokra?
V: A gazdasági, szociális és kulturális jogok közé tartozik például az oktatáshoz (iskolához) való jog, a biztonságos munkahelyen, jó fizetéssel járó munkához való jog, a sztrájkhoz való jog, a lakhatáshoz való jog, a társadalombiztosításhoz való jog, az egészséghez való jog és a megfelelő életszínvonalhoz való jog.
K: Hol szerepeltek ezek a jogok, mielőtt bekerültek ebbe a szerződésbe?
V: Ezek a jogok már szerepeltek az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában.
K: Miért készült külön egyezmény kifejezetten a gazdasági, szociális és kulturális jogokról?
V: A kifejezetten a gazdasági, szociális és kulturális jogokról szóló külön paktumot okkal hozták létre. Ezek a jogok nem szerepeltek a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában. Azért tartották külön ezt a két paktumot, mert a polgári jogokról úgy gondolták, hogy erősebb védelmet élveznek, mint a gazdasági, szociális és kulturális jogok. A gazdasági, szociális és kulturális jogokról szóló külön paktumot azért hozták létre, hogy egyértelművé tegyék, mennyire fontosak ezek a jogok.
K: Mit mond a Bécsi Nyilatkozat az emberi jogokról?
V: A Bécsi Nyilatkozat szerint minden emberi jogot egyformán védeni kell, mert "minden emberi jog egyetemes és nem osztható meg".
K: Miért értenek egyet az országok abban, hogy minden embernek rendelkeznie kell ezekkel a gazdasági, szociális és kulturális jogokkal?
V: Az országok azért értenek egyet abban, hogy minden embernek rendelkeznie kell ezekkel a gazdasági, szociális és kulturális jogokkal, mert a nemzetközi jog szerint ez az ő felelősségük, amint azt a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kimondja.
