Darwinius (Ida) — 47 millió éves messeli főemlős fosszília

A Darwinius a főemlősök egy olyan nemzetsége, amelyet csak egyetlen fosszília alapján ismerünk. Egy amatőr fedezte fel 1983-ban a Messel-gödörben. Ez egy használaton kívüli pala kőfejtő, amely elképesztő fosszíliamegőrzéséről ismert, Messel falu közelében, Németországban, Frankfurt am Main-tól mintegy 35 km-re délkeletre.

Felfedezés és megőrzés

A fosszília az eocén korszakból, 47 millió évvel ezelőttről származik. A lelet rendkívüli megőrzésű: a csontváz majdnem teljes, és a környező kőzetben gyakran megtalálhatók a szövetek lenyomatai, sőt a gyomortartalom maradványai is. A példányt a feltárás után két darabra, egy főfödémre és egy részleges ellenfödémre osztották; ezeket a részeket külön adták el, és csak 2007-ben sikerült újraegyesíteni őket. A Messel-gödör leletei világszerte ismertek a különösen jó láthatóságú fosszíliáikról, amelyek gyakran megőrzik a bőrt, a szőrzetet és az emésztőrendszer nyomait is.

Leírás és jelentőség

A Darwinius nemzetséget Charles Darwin kétszázadik születésnapjának tiszteletére nevezték el, a masillae fajnév pedig Messel előtt tiszteleg, ahol a példányt megtalálták. Az élőlény felületesen hasonlított egy modern makira. A lelet egy fiatal egyed, a korbecslések és a fogak fejlettsége alapján juvenilisnek tekintik. A fosszílián jól láthatók a fogazat, a végtagok csontozata és a farok, ami értékes információt ad a mozgásmódról és az életmódról: a típus mindössze részben alkalmas a fán való ugrálásra és mászásra, valószínűleg mind a fán, mind a talajon mozgott kisebb távolságok között.

A fosszília különösen fontos, mert ritkán találni ilyen részletesen megőrződött korai prímát; a csontváz és a kapcsolódó lágyszövetes nyomok lehetővé teszik az anatómiai vizsgálatokat, amelyek segítik megérteni a prímák korai evolúcióját, életmódját és táplálkozását. A gyomortartalom nyomai alapján valószínűsíthető volt, hogy vegyes növényi táplálékot fogyasztott (levelek, gyümölcsök), és a fogak morfológiája is erre utal.

Tudományos vita és nyilvánosság

Amikor a fosszíliát 2009-ben részletesen leírták és bemutatták a nagyközönségnek, széles körű médiaérdeklődést keltett: a kutatók egyes csoportjai nagy jelentőséget tulajdonítottak neki, mások óvatosabb értelmezést adtak. A leírók egyes állításai — miszerint a Darwinius közelebb állhat a ma élő emberszabásúak és főemlősök (haplorrhin) vonalához — vitákat indítottak el. Több további morfológiai és filogenetikai vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a Darwinius inkább az adapiformok (korai, elsősorban lemurszerű vagy strepsirrhine-rokonságú) csoportjába tartozik, és nem valószínű, hogy közvetlen őse a modern emberszabásúaknak.

A vita jó példája annak, hogyan működik a tudomány: egy látványos lelet nyilvánosság elé tárása új kutatásokat és elemzéseket ösztönöz, és a kezdeti médiacímek után a szakmai konszenzus a részletes vizsgálatok alapján alakul ki. A Darwinius masillae ma is fontos és tanulságos leletként szolgál a prímák korai történetének kutatásában, és további összehasonlító vizsgálatok tárgya.

Összefoglalva: bár a Darwinius idáig ismert egyetlen példánya nem bizonyítja, hogy közvetlen ősünk lenne, a fosszília ritkasága és részletessége miatt kiemelkedő értékű forrás a paleontológiai és evolúciós kutatások számára.



Leírás

A példányt magánkézből gyűjtötték és két részletben értékesítették. Korábban csak a kisebbik rész volt ismert. A második részből kiderül, hogy a csontváz a teljes ismert főemlős fosszília. Tartalmazza a csontvázat, a puha test körvonalait és az emésztőrendszer tartalmát.

A koponya röntgenfelvételén látható, hogy a fogak a fiatalkori arcon belül fejlődnek. Az egyed egy elválasztott és önállóan táplálkozó nőstény volt, amely életének első évében elpusztult. "A Messeli esőerdő padlója felett élő, mozgékony, körmös, általánosan elterjedt, arboreális négylábú volt".



Kérdések és válaszok

K: Mi az a Darwinius?


V: A Darwinius a főemlősök egy olyan nemzetségét jelenti, amelyet csak egyetlen kövületből ismerünk.

K: Hol fedezték fel a Darwiniust?


V: A Darwiniust a Messel-gödörben fedezték fel, egy használaton kívüli palakőfejtőben, a németországi Messel falu közelében.

K: Mikor fedezték fel a Darwiniust?


V: A Darwiniust 1983-ban fedezték fel.

K: Milyen idős a Darwinius fosszília?


V: A Darwinius fosszília az eocén korszakból származik, 47 millió évvel ezelőttről.

K: Mi a jelentősége a Darwinius névnek?


V: A Darwinius nemzetség nevét Charles Darwin kétszázadik születésnapja alkalmából kapta.

K: Mi a jelentősége a masillae névnek?


V: A masillae fajnév Messel tiszteletére született, ahol a példányt találták.

K: Hogyan fedezték fel a Darwinius-kövületet?


V: A fosszíliát egy amatőr fedezte fel a messeli gödörben, és a feltárás után két részre (lemezre és részleges ellenlemezre) osztották. Csak 2007-ben állították össze újra.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3