Diorit
A diorit ( /ˈdaɪ. əˌraɪt/) egy intruzív magmás kőzet, amely főként a szilikát ásványokból, plagioklász földpátból (jellemzően andezinből), biotitból, szarublendéből és/vagy piroxénből áll. A diorit kémiai összetétele köztes, a mafikus gabbro és a felsikus gránit között helyezkedik el. A diorit színe általában szürkétől a sötétszürkéig terjed, de lehet fekete vagy kékes-szürke is, és gyakran zöldes árnyalatú. A dioritot a plagioklász-fajok összetétele alapján különböztetik meg a gabbrótól; a dioritban lévő plagioklász nátriumban gazdagabb, kalciumban szegényebb. A diorit kis mennyiségben tartalmazhat kvarcot, mikroklin és olivin. Kiegészítő ásványként cirkon, apatit, titanit, magnetit, ilmenit és szulfidok fordulnak elő. Kisebb mennyiségű muszkovit is jelen lehet. A szarukő és más sötét ásványok hiányát mutató fajtákat leukodioritnak nevezik. Ha olivin és több vasban gazdagabb augit van jelen, a kőzet ferrodiorittá alakul át, amely átmenetileg gabbróvá válik. Jelentős kvarc jelenléte a kőzettípust kvarc-diorittá (>5% kvarc) vagy tonalittá (>20% kvarc) teszi, és ha az ortoklász (káliumföldpát) jelenléte meghaladja a 10%-ot, a kőzettípus monzodioritba vagy granodioritba sorolódik. A feldszpatoid ásványt/okat tartalmazó, kvarcot nem tartalmazó dioritos kőzetet a tartalomtól függően foidtartalmú dioritnak vagy foiddioritnak nevezik.
A diorit durva szemcseméretű, gyakran pettyes, fanyeritikus textúrájú, és esetenként porfiritikus.
A diorit diorit porfír mátrixban lévő magot körülvevő plagioklász és amfibol koncentrikus növekedési sávok váltakoznak.
A dioritok társulhatnak gránit- vagy gabbrointrúziókhoz, amelyekbe finoman beleolvadhatnak. A diorit egy szubdukciós zóna feletti mafikus kőzet részleges olvadásából keletkezik. Általában vulkáni ívekben és a kordiller hegységépítésben, mint például az Andokban, nagyméretű batholitok formájában keletkezik. Az extruzív vulkáni kőzettípus az andezit.
A vulkáni kőzetek ásványi összetétele
Diorit osztályozás a QAPF-diagramon
Diorit
Korzikai gömbölyded diorit (korzit)
Előfordulás
A diorit viszonylag ritka kőzet; a forráslelőhelyek közé tartozik Leicestershire (a mikrodiorit egyik neve - Markfieldit - azért létezik, mert a kőzetet Markfield faluban találták) és Aberdeenshire, Egyesült Királyság; Guernsey; Sondrio, Olaszország; Türingia és Szászország Németországban; Finnország; Románia; Északkelet-Törökország; Közép-Svédország; Új-Zéland Darrans-hegysége; az Andok.
A Korzikán található gömb alakú változatot korzitnak nevezik.
Diorit
Kérdések és válaszok
K: Mi az a diorit?
V: A diorit egy olvadt, kihűlt kőzet, amely főként szilikátásványokból (szilíciumból és oxigénből álló anyagok) áll. Színe általában szürke vagy sötétszürke, de lehet fekete vagy kékes-szürke is, és gyakran zöldes árnyalatú.
K: Miben különbözik a diorit a gabbrótól (bazalt)?
V: A diorit azért különbözik a gabbroktól (bazalt), mert a dioritban lévő anyagokban több a nátrium és kevesebb a kalcium.
K: A diorit tartalmaz kvarcot?
V: Igen, a diorit tartalmazhat kis mennyiségű kvarcot, mikroklin és olivin. Apró mennyiségű muszkovit is előfordulhat. Ha sok kvarc van benne, akkor kvarc-diorit (>5% kvarc) vagy tonalit (>20% kvarc) kőzettípust alkot.
K: Hogyan néz ki a dioritok textúrája?
V: A dioritok textúrája durva szemcseméretű pettyes.
K: Hol termelik általában a dioritokat?
V: A dioritok általában vulkáni ívekben és a kordiller hegységekben, például az Andok hegységben, nagyméretű batholitokként keletkeznek.
K: Mi a doriát extruzív vulkáni kőzettípusa?
V: A doriát extruzív vulkáni kőzettípusa az andezit.
K: Hogyan alakul ki a doriát?
V: A doriát akkor képződik, amikor részleges olvadás következik be egy olyan terület felett, ahol két tektonikus lemez egymás alatt összeolvad.
