Diorit kőzet – meghatározás, ásványtani összetétel és keletkezés

Diorit kőzet: ásványtani összetétel, megjelenés és keletkezés részletes áttekintése — plagioklász, piroxén, biotit, variánsok és képződés vulkáni ívekben.

A diorit (/ˈdaɪ. əˌraɪt/) egy intruzív magmás kőzet, amely elsősorban szilikát ásványokból, például plagioklász földpátból (jellemzően andezinből), biotitból, szarublendéből és/vagy piroxénből áll. Általános megjelenése szürkétől a sötétszürkéig terjed, néha fekete vagy kékes-szürke, gyakran zöldes árnyalatokkal. A diorit kémiai helyzete köztes a mafikus gabbro és a felsikus gránit között: összetétele félközepes (intermediate) magmás kőzetre jellemző.

Ásványtani összetétel

A diorit fő ásványai:

• Plagioklász (legtöbbször andezin, a dioritban nátriumban gazdagabb, kalciumban szegényebb mint a gabbróban)
• Amfibol (általában hornblende)
• Biotit
• Piroxén (ritkábban és kis mennyiségben)

Kisebb, alkalmi összetevők lehetnek: kvarc, mikroklin, olivin, illetve kiegészítő ásványokként cirkon, apatit, titanit, magnetit, ilmenit és szulfidok. Előfordulhat kisebb mennyiségű muszkovit is.

Változatok és osztályozás

A diorit változatossága az ásványos összetételtől függ:

• A szarukő és más sötét ásványok hiányát mutató fajtákat leukodioritnak nevezik.
• Ha olivin és több, vasban gazdagabb augit van jelen, a kőzet ferrodiorittá válik, és átmenetileg a gabbró felé tolódik.
• Jelentős (pl.kvarc-diorit (quartz-diorite), nagyobb kvarctartalom (>20%) esetén pedig tonalit lesz.
• Ha az ortoklász (káliumföldpát) jelenléte meghaladja a 10%-ot, a kőzettípus monzodioritba vagy granodioritba sorolható.
• Feldszpatoidokat tartalmazó, kvarcot nem tartalmazó dioritokat a foid-tartalomtól függően foidtartalmú dioritnak vagy foiddioritnak nevezik.

Szerkezet és textúra

A diorit általában durva, szemcsés (phanerites) szerkezetű. Gyakori a porfiritikus (porfír) megjelenés, amikor nagyobb fenokristályok ülnek egy finomabb mátrixon. A plagioklász és az amfibol gyakran mutat koncentrikus növekedési zónákat (zónázottság), különösen porfiritikus példányokban jól láthatóak réteges növekedési sávok.

Képződés és geológiai környezet

A dioritok többsége részleges olvadás eredménye, amely általában egy szubdukciós zóna feletti, asztenoszférából vagy alsó kőzetlemezből származó mafikus kőzetek részleges megolvadásával jön létre. Előfordulásuk tipikus vulkáni ívekben és nagy tektonikai orogén rendszerekben (kordillerális hegységépítés), például az Andokban.

Gyakran kapcsolódnak nagyobb intruzív testekhez, batholitokhoz és stockokhoz, és előfordulhatnak gránit- vagy gabbrointrúziók közelében, amelyekbe részben beleolvadnak vagy amelyekkel keverednek. Extruzív megfelelőjük az vulkáni környezetben az andezit.

Kémiai és petrológiai jellemzők

A dioritok vegyi összetétele a középső tartományba esik: SiO2-tartalmuk általában a felsőmafikus és a felsőfelszínes kőzetek közötti értékeket mutatja. Sok diorit tipikus szubdukciós ív jellegű elemi és ritkaföldfém-eloszlást mutat (például LILE-berendezés és HFSE-depletio), de a pontos geokémia a keletkezési környezet és a korallogén folyamatok — részleges olvadás, frakcionált kristályosodás, magma-mixing — függvénye.

Azonosítás a terepen és mikroszkóp alatt

• Terepen: közepes-mély szürke árnyalat, durva szemcseméret, gyakran pettyes vagy foltos (felszíni friss törésén éles), nem reagál savra.
• Vékonycsiszolaton: plagioklász karakterisztikus kettőstörést és twinninget mutat, amfibol sötét pleokroizmust, piroxén keskenyabb színskálát; kvarc jelenléte esetén átlátszó, szabálytalan lencsék és elszórt szemcsék láthatók.

Gazdasági jelentőség

A diorit elsősorban építőkőként, dísz- és takarókövekben, illetve zúzottkőként útalapokban és egyéb infrastrukturális munkákban talál hasznosítást. Közvetlenül ritkán hordoz nagy értékű érceket, de a diorit és a hozzá kapcsolódó magmatikus tevékenység gyakran társulhat porfír jellegű érctelérekhez és más hydrotermás ércesedésekhez, amelyeknek gazdasági jelentősége lehet.

Előfordulás

A diorit elterjedt a világ különböző tektonikai öveiben, különösen vulkáni ívekben és kordillerális hegységrendszerekben. Jelentős testek formájában található meg nagyméretű batholitokban, ahol a magmás aktivitás hosszabb időn át folyt. Különösen jól ismert példák a kontinensnyi ívek és kauzális térszínek magmás komplexumaiban fordulnak elő (például az Andokban).

Összefoglaló

A diorit egy köztes összetételű, többnyire szemcsés, gyakran porfiritikus intruzív kőzet, amelyet főként plagioklász, amfibol és biotit alkot. Kialakulása jellemzően szubdukciós és ívszerű magmatizmusokhoz köthető, és textúrája, ásványtana, valamint kémiai jellemzői alapján több altípusra osztható. Extruzív megfelelője az andezit, és a kőzet fontos része a kontinentális magmatizmusnak és a hegységképződés magmás folyamataiban.

Előfordulás

A diorit viszonylag ritka kőzet; a forráslelőhelyek közé tartozik Leicestershire (a mikrodiorit egyik neve - Markfieldit - azért létezik, mert a kőzetet Markfield faluban találták) és Aberdeenshire, Egyesült Királyság; Guernsey; Sondrio, Olaszország; Türingia és Szászország Németországban; Finnország; Románia; Északkelet-Törökország; Közép-Svédország; Új-Zéland Darrans-hegysége; az Andok.

A Korzikán található gömb alakú változatot korzitnak nevezik.

Diorit

Kérdések és válaszok

K: Mi az a diorit?

K: Miben különbözik a diorit a gabbrótól (bazalt)?

K: A diorit tartalmaz kvarcot?

K: Hogyan néz ki a dioritok textúrája?

K: Hol termelik általában a dioritokat?

K: Mi a doriát extruzív vulkáni kőzettípusa?

K: Hogyan alakul ki a doriát?

Keresés betűvel