Circe (Kirké) — görög mitológiai varázslónő, az Odüsszeiában ismert szereplő
Circe (Kirké) — görög mitológiai varázslónő, az Odüsszeiában szereplő Aeaea-szigeti boszorkány, aki varázsitalokkal állatokká változtatta ellenségeit és ismert gyógynövényismeretéről.
A görög mitológiában Circe (/ˈsɜːrsiː/; görög Κίρκη Kírkē "sólyom") a mágia kisebbik istennője. Néha nimfaként, boszorkányként, varázslónőként vagy boszorkányként írják le. Homérosz az Odüsszeiában úgy írja le őt, mint "a halhatatlanok legkedvesebbikét", aki Aeaea szigetén él, és Odüsszeusz kalandjaiban játszott szerepéről híres.
A legtöbb leírás szerint Circe Héliosz, a napisten és Perse, egy óceánida lánya volt, valamint az Aranygyapjú őrzőjének, Aeetésznek, Persesnek és Paszifának, Minósz király feleségének és a Minótaurosz anyjának a húga. Más beszámolók szerint Hekaté lánya.
Circe varázsitalok segítségével állatokká változtatta át ellenségeit, vagy azokat, akik megsértették őt. A drogok és gyógynövények ismeretéről volt ismert.
Az, hogy Circe is megtisztította az argonautákat Apsyrtus halála miatt, ahogyan azt az Argonautica elbeszéli, egy korai hagyomány lehet.
Születés és családi kapcsolatok
Circe eredetére több, egymásnak ellentmondó hagyomány is fennmaradt. A legismertebb változat szerint Héliosz és az ókeanida Perse leánya, így a mítoszban testvéreként jelenik meg Aeetész, Perses és Paszifä. Egyes források viszont Hekaté, a varázslás és a boszorkányság istennőjének lányaként említik, ami jól magyarázza mágikus mivoltát és kapcsolatát a boszorkányos hagyománnyal.
Az Odüsszeia szerepe
Homérosz Odüsszeiájában Circe Aeaea szigetén él, és híres arról, hogy italokkal és bűbájokkal állatokká változtatja a rá merészkedő embereket. Odüsszeusz társai elindulnak Circe házába, ahol a varázslónő ivóitalt ad nekik, és disznókká változtatja őket. Odüsszeusz védelmére Hermész isten küld egy gyógynövényt, a molyt, amely megvédi őt a varázstól; így Odüsszeusz képes ellenállni, és Circe-t fegyverrel fenyegetve rábírja, hogy visszaváltoztassa társait emberekké. Circe ezután vendégül látja őket, és egy évig maradnak nála; ez idő alatt Circe és Odüsszeusz között szerelmi viszony alakul ki. A hagyományok egy részében Circetől születik Odüsszeusznak egy fia, Telegonus.
Homérosz szerint Circe továbbá arra is utasítja Odüsszeuszt, hogy az alvilágba menjen elhívni a vak költőt, Tiresias jóslatát, ami kulcsfontosságú későbbi útjára nézve.
Varázslatok, módszerek és attribútumok
Circe fő ereje a gyógynövények és bájitalok ismeretében rejlik: edényekből italokat készít, énekekkel és varázsszavakkal működteti átkait, valamint gyakran használ botot vagy varázspálcát. Leírásokban állatokká változtatja áldozatait — leggyakrabban disznókká —, de más változatokban kutyákká, oroszlánokká vagy más teremtményekké alakít. Kapcsolata Hekatéval tovább erősíti képét, mint aki alvilági és tiltott tudás birtokosa.
Későbbi hagyományok és mitikus folytatások
A görög mítoszok későbbi rétegeiben több történet fűződik Circe-hez. Egy elszórt hagyomány szerint Odüsszeusz és Circe fia, Telegonus később véletlenül megöli apját, majd elviszi holttestét Circe-hez; a Telegónia című elveszett eposz ilyen további eseményeket mesélt el. Néhány forrás szerint ezután Telegonus feleségül veszi Penelopét, míg Telemakhos Circe-t veszi feleségül — ezek késői és helyenként ellentmondó variánsok, amelyek a klasszikus hagyományok kiegészítései.
Kulturális hatás és ábrázolások
Circe alakja erősen foglalkoztatta az irodalmat és a művészetet az ókortól napjainkig. Az antik vázafestményeken gyakran ábrázolják az átalakulás jelenetét, később festők és költők (például Ovidius) is feldolgozták alakját. Az európai művészetben ismert a jelenet, amikor Circe embereket disznókká változtat; a romantikus és neoklasszikus festők is gyakran visszatértek hozzá.
Modern időben Circe újramesélve jelent meg irodalmi művekben és populáris kultúrában. Például Madeline Miller 2018-as regénye, Circe, a mitikus alak személyes történetét dolgozza fel a nőtörténet és a hatalom motívumai mentén. Circe alakját gyakran értelmezik mai szerzők és művészek a női hatalom, önrendelkezés és varázslat szimbólumaként.
Földrajzi azonosítás
Aeaea, Circe lakhelyének pontos helye a mítoszokban homályos. Különböző értelmezések kötik a szigetet a Jón-tengerhez, a Tyrrheniai-tenger parti szigeteihez, vagy akár az olaszországi Circeo félszigethez. A helymeghatározások inkább írói és helyi hagyományokhoz kötődnek, semmint biztos történeti tényekhez.
Összefoglalva, Circe a görög mitológia egyik legismertebb varázslónője: egyszerre istennői és boszorkányos vonásokkal bíró alak, aki mágiájával, gyógynövényeivel és átváltoztatásaival fontos szerepet játszik Odüsszeusz legendájában, és akinek alakja a későbbi hagyományokban és a modern kultúrában is tovább él.

Odüsszeusz üldözi Circe-t, festmény egy ókori görög tálon

"A varázsló Circe", Giovanni Domenico Cerrini, 17. századi olasz festő.
Kérdések és válaszok
K: Ki az a Circe a görög mitológiában?
V: A görög mitológiában Circe a mágia kisebbik istennője. Néha nimfaként, boszorkányként, varázslónőként vagy boszorkányként írják le.
K: Hogyan írta le őt Homérosz?
V: Homérosz úgy írta le őt, mint "a halhatatlanok legszebbikét".
K: Hol él Circe?
V: Circe Aeaea szigetén él.
K: Kik Circe néhány családtagja?
V: Circe családtagjai közé tartozik Héliosz (a Nap istene), Perse (egy óceánida), Aeetes (az Aranygyapjú őrzője), Perses és Pasiphaë (Minósz király felesége és a Minótaurosz anyja). Más beszámolók szerint Hekaté lánya.
K: Hogyan változtatta át Circe az ellenségeit?
V: Mágikus bájitalok segítségével Circe állatokká változtatta át ellenségeit vagy azokat, akik megsértették őt.
K: Miről volt ismert?
V: A drogok és gyógynövények ismeretéről volt ismert.
K: Mit csinált még az Argonautica szerint?
V: Az Argonautica szerint megtisztította az argonautákat Apsyrtus halála miatt.
Keres