Alexandria kapitulációja
Az alexandriai kapituláció fontos esemény volt a Franciaország és Anglia közötti közel-keleti befolyásért folytatott küzdelemben a Kr. u. 1800 körüli években.
Az egyiptomi és szíriai francia hadjárat (1798-1801) Bonaparte Napóleon keleti hadjáratának része volt. Terve az volt, hogy megvédje a francia kereskedelmet, aláássa Nagy-Britannia Indiához való hozzáférését, és tudományos vállalkozást hozzon létre a térségben. Ez volt a fő oka az 1798-as földközi-tengeri hadjáratának, egy sor tengeri hadműveletnek, amely magában foglalta Málta elfoglalását is. Júliusban a piramisoknál vívott csatában legyőzte a brit és mameluk erőket, és átvette az ellenőrzést Egyiptom felett.
A britek válaszoltak. Az 1798-as nílusi csatában a Királyi Haditengerészet Horatio Nelson vezetésével legyőzte a francia flottát Egyiptom partjainál. A francia flotta szinte teljesen megsemmisült, és ez megváltoztatta az erőviszonyokat a Földközi-tengeren háborúzó két nemzet között.
A szárazföldön Egyiptomban a franciák ellen a brit és oszmán csapatok közös hadereje állt. A franciák vereséget szenvedtek, és Alexandriába, Egyiptom második városába vonultak vissza, ahol a britek vezette haderő bekerítette őket. 1801. augusztus 30-án Abdullah Jacques-François Menou francia tábornok felajánlotta a megadást, és feltételeket javasolt. A feltételeket kiigazították, majd megegyeztek. Az esemény és a szerződés Alexandria kapitulációjaként ismert.
A szerződés cikkei között ez a tétel szerepel:
"az arab kéziratokat, a szobrokat és a Francia Köztársaság számára készült egyéb gyűjteményeket közvagyonnak kell tekinteni, és az egyesített hadsereg tábornokainak rendelkezésére kell bocsátani".
Így került Nagy-Britannia birtokába a Rosetta-kő és más egyiptomi régiségek, amelyeket a francia Tudományos és Művészeti Bizottság és az Egyiptomi Intézet tudósai gyűjtöttek össze.
Kérdések és válaszok
K: Mi volt a francia hadjárat Egyiptomban és Szíriában (1798-1801) része?
V: Az egyiptomi és szíriai francia hadjárat (1798-1801) Bonaparte Napóleon keleti hadjáratának része volt.
K: Mi volt Bonaparte Napóleon keleti hadjáratának célja?
V: Bonaparte Napóleon keleti hadjáratának célja a francia kereskedelem védelme, Nagy-Britannia Indiához való hozzáférésének aláásása és a tudományos vállalkozás megalapozása volt a térségben.
K: Ki győzte le a francia flottát Egyiptom partjainál?
V: A Királyi Haditengerészet Horatio Nelson vezetésével legyőzte a francia flottát Egyiptom partjainál.
K: Ki vette körül és kényszerítette megadásra Franciaországot Alexandriánál?
V: A brit és oszmán csapatok közös hadereje Alexandriánál bekerítette és megadásra kényszerítette Franciaországot.
K: Mi ismert ennek az eseménynek az eredményeként?
V: Ez az esemény Alexandria kapitulációjaként ismert.
K: Mit nyert Nagy-Britannia ezzel a kapitulációval?
V: E szerződés cikkei értelmében Nagy-Britannia a francia köztársaság számára készült arab kéziratok, szobrok és egyéb gyűjtemények felett szerzett ellenőrzést közvagyonként, amelyek felett mindkét haderő tábornokai rendelkezhettek. Ez magában foglalta az Institute d'Egypte intézettel kapcsolatban álló tudósok által gyűjtött műtárgyak, például a Rosetta-kő birtokába jutását is.
