Bryde-bálna (Balaenoptera brydei) — leírás, élőhely és fajták

Bryde-bálna — részletes leírás, élőhely és fajtavizsgálat: méret, jellegzetes három bordázat, trópusi és szubtrópusi vizek, fajok és hibridizáció.

A Bryde-bálna bálna, amelyet korábban egységes fajként kezeltek, ma már egy több, külső jegyeiben nagyon hasonló, egymástól mégis genetikai és viselkedésbeli különbségeket mutató populációkból álló tenyészcsoportként ismerünk. Testhossza általában 12–16 m között változik (gyakori leírások 12,5–14 m-et adnak meg), testtömege pedig jellemzően 16–25 tonna; a nőstények általában nagyobbak, mint a hímek.

Rendszertan és fajták

A korábbi, az 1950-es évekig elfogadott nézet szerint csak egy faj létezett: a Balaenoptera brydei. Azóta azonban bebizonyosodott, hogy a Bryde-csoporton belül több, egymástól alig megkülönböztethető, de elkülönült vonal (vagy faj) létezik. Jelentősebb taxonok a csoportban a Balaenoptera edeni és a Balaenoptera omurai, de a pontos fajhatárok és a helyi populációk besorolása még nem végleges. Különösen vita tárgya, hogy a B. brydei és a B. edeni teljesen elkülönült fajok-e vagy inkább alfajok/regionális változatok.

Külső jellemzők

A Bryde-bálnák kitűnő felismerési jegye a koponya alsó részén futó három hosszanti bordázat (gerincszerű barázda), amelyek a szemek között futnak a fúvólyuk felé; ez megkülönbözteti őket a legtöbb más rorqualtól, amelyeken általában csak egy középső bordázat látható (az eredeti leírásokban ez a különbség kiemelt szerepet kap). A test színe változhat a fekete, sötétszürke és világosabb foltok között. A hátúszó általában viszonylag hátul helyezkedik el és jellegzetesen hajlott (falcate).

Élőhely és elterjedés

A Bryde-bálnák elsősorban trópusi és szubtrópusi vizekben élnek, de vannak populációk mérsékelt övi tengerekben is. Egyes csoportok vándorolnak, míg más, például a Délkelet-Ázsiában vagy az Arab-tengerben élő populációk helyhez kötöttebbek és egész évben egy kisebb területen maradnak. A fajcsoport elterjedése, helyi preferenciái és szezonális mozgásai jelentősen különbözhetnek a különböző populációk között.

Táplálkozás és viselkedés

Táplálékuk elsősorban krill, apró rákfélék és kisebb halak; egyes populációk inkább halra, mások inkább planktonra specializálódtak. Táplálkozásuk módja vegyes: előfordulnak "skim-feeding" (felszíni szűrés) jellegű táplálkozások, de néha intenzívebb, zárásos vagy lökés-szerű (lunge) módszereket is alkalmaznak, különösen halrajoknál. Gyakran egyedül vagy kis csoportokban (néhány egyedtől néhány tucatig) mozognak.

Szaporodás és életciklus

A nemi érettség elérése és a szaporodási időszak populációnként eltérő lehet; általában a bálnák 6–13 éves koruk között válnak ivaréretté. A vemhesség hossza nagyjából 10–12 hónap, a borjak testhossza születéskor jellemzően 3–4 méter. A kölykök szoptatása néhány hónaptól akár egy évig is eltarthat; az egyedek élettartama 30–70 év közötti lehet, populációtól és egyedi tényezőktől függően.

Előforduló veszélyek és védettség

Bár a Bryde-bálnák nem estek olyan mértékű ipari tömegvágás áldozatául, mint a nagyobb rorqualok néhány fajai, több fenyegetés továbbra is jelentős számukra:

• géphajó-ütközések (ship strikes), amelyek súlyos sérüléseket vagy elpusztulást okozhatnak;
• halászati hálókba való beleakadás és megfulladás (bycatch);
• zajszennyezés, amely zavarja a kommunikációt és az irányítást;
• táplálékforrások csökkenése és ökológiai változások (éghajlatváltozás, tengerhőmérséklet-emelkedés);
• élőhely-degradáció és szennyezés.

Taxonómiai bizonytalanságuk és a populációk eltérő ökológiai sajátosságai miatt több kutatásra van szükség a pontos előfordulás, a populációméret és a védettségi státusz felméréséhez.

Megjegyzés a névadásról

A Bryde-bálna nevét Johan Bryde után kapta, aki Dél-Afrika egyik korai bálnafeldolgozó üzemének megépítésében játszott szerepet. A név és a történeti vonatkozások gyakran megjelennek a faj leírásában és a korai kutatásokban.

Összefoglalva: a Bryde-csoport tagjai könnyen félreazonosíthatók más közepes méretű rorqualokkal (például a Sei-bálnával, Balaenoptera borealis), de a három hosszanti bordázat, a trópusi-szubtrópusi elterjedés és a viselkedési sajátosságok segítenek megkülönböztetni őket. A csoporton belüli fajhatárok pontosítása és a különböző populációk állapotának feltérképezése a jelenlegi kutatások fontos feladata.

Megjegyzés: bár az irodalomban és néhány népszerű forrásban az összes többi orkálnak csak egy bordázatról írnak, a rorqualok (Balaenopteridae) csoportján belüli morfológiai és genetikai sokszínűség ennél árnyaltabb képet mutat.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Bryde-bálna?

K: Hányféle Bryde-bálna létezik?

K: Milyen más bálnafajok tartoznak a Bryde-bálnák csoportjába?

K: Miben különbözik a Bryde-bálna a többi orrszarvútól?

K: Milyen színű a Bryde-bálna bőre?

K: Honnan ered a Bryde-bálna neve?

K: Hol fordulnak elő Bryde-bálnák?

Keresés betűvel