Dongódenevér
A dongóorrú denevér (Craseonycteris thonglongyai), más néven Kitti disznóorrú denevér, veszélyeztetett denevérfaj. A Craseonycteridae család egyetlen tagja. Thaiföld nyugati részén és Burma délkeleti részén fordul elő. Általában folyók mészkőbarlangjaiban él.
Ez a legkisebb denevérfaj és a világ egyik legkisebb emlőse. Vörösesbarna vagy szürke bundája van, jellegzetes, disznószerű ormányával. A kolóniák mérete változó, barlangonként átlagosan 100 egyedet számlálnak. A denevér az esti és hajnali rövid aktivitási időszakokban táplálkozik, a közeli erdőterületeken rovarok után kutatva. A nőstény denevérnek évente csak egy utóda születik.
Leírás
A dongó denevér hossza körülbelül 29-33 milliméter, tömege pedig 2 gramm). Ez az oka a "dongó denevér" köznapi nevének. Ez a legkisebb denevérfaj. Az etruszk cickány könnyebb (1,2-2,7 g).
A denevérnek jellegzetes, duzzadt, disznószerű ormánya van, vékony, függőleges orrlyukakkal. A fülei viszonylag nagyok, míg a szemei kicsik, és többnyire a bunda takarja őket. Fogai a rovarevő denevérekre jellemzőek.
A szárnyak viszonylag nagyok és sötétebb színűek, hosszú végük lehetővé teszi a denevér számára a lebegést. A Kitti-féle disznóorrú denevérnek nincs látható farka. A hátsó lábak között egy nagy bőrháló található, amely segíthet a repülésben és a rovarok elkapásában, bár nincsenek farokcsontok, amelyek segítenék a repülés irányítását.
Terjedelem és elterjedés
Thaiföldön a denevér Kanchanaburi tartomány egy kis régiójában, a Khwae Noi folyó vízgyűjtő medencéjében él.
Egyetlen egyed 2001-es burmai felfedezése óta legalább kilenc különböző lelőhelyet azonosítottak. A thaiföldi és a burmai populációk morfológiailag azonosak, de echolokációs hangjuk különbözik. Nem ismert, hogy a két populáció szaporodási szempontból elkülönül-e egymástól.
Behaviour
A dongó denevér a mészkőhegyek barlangjaiban, folyók mentén, száraz örökzöld vagy lombhullató erdőkben húzódik meg. Bár sok barlangban csak 10-15 egyed él, az átlagos csoportméret 100, a maximum 500 körül lehet. Az egyedek magasan a falakon vagy a tetőkupolákon, egymástól távol helyezkednek el. A denevérek szezonális vándorlást is folytatnak a barlangok között.
A denevér aktivitási ideje rövid, este csak 30 percre, hajnalban pedig 20 percre hagyja el a búvóhelyét. Ezeket a rövid repüléseket könnyen megszakítja a heves esőzés vagy a hideg hőmérséklet. Ebben az időszakban a denevér a manióka- és kapokföldeken, illetve a bambusz- és teakfacsoportok tetején, a búvóhelytől számított egy kilométeres körzetben keresi a táplálékát. Úgy tűnik, hogy a szárnyak lebegő repülésre vannak kialakítva, és a példányok béltartalma tartalmaz pókokat és rovarokat, amelyeket feltehetően a lombokról szedtek össze. A zsákmányt azonban valószínűleg repülés közben fogják el. A denevér táplálékának fő táplálékai közé tartoznak az apró legyek.
A nőstények minden évben a száraz évszak végén (április körül) egyetlen utódot hoznak világra. A táplálkozási időszakokban a kicsiny vagy a kakasülőben marad, vagy az anya két csökevényes szeméremcsontjának egyikénél az anyához tapad.
Taxonómia
A dongó denevért 1974-ben fedezték fel. A Craseonycteridae család egyetlen élő faja.
Conservation
A faj legutóbbi, 1996-os felülvizsgálata óta az IUCN a denevér veszélyeztetett egyedként tartja nyilván, és a populáció csökkenő tendenciát mutat.
Jelenleg a thaiföldi populációt fenyegető legjelentősebb és leghosszabb távú veszélyt az erdőterületek éves égetése jelentheti, amely a denevér költési időszakában a legsúlyosabb. Emellett a Burmából Thaiföldre tervezett csővezeték építése is negatív hatással lehet. A burmai állományt fenyegető veszélyek nem ismertek.
2007-ben az EDGE projekt a denevért (evolúciósan elkülönülő és globálisan veszélyeztetett) a 10 legfontosabb faj közé sorolta.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a dongó denevér?
V: A dongódenevér egy veszélyeztetett denevérfaj, amely a Craseonycteridae család egyetlen tagja. Ez a legkisebb denevérfaj és a világ egyik legkisebb emlőse.
K: Hol fordul elő a poszméhdenevér?
V: A poszméhdenevér Thaiföld nyugati részén és Burma délkeleti részén fordul elő.
K: Hol él általában a poszméhdenevér?
V: A dongódenevér általában a folyók mészkőbarlangjaiban él.
K: Milyen a dongó denevér külleme?
V: A dongódenevérnek vörösesbarna vagy szürke bundája van, jellegzetes, disznószerű ormányával.
K: Mivel táplálkozik a dongódenevér?
V: A dongó denevér rovarokkal táplálkozik, és az esti és hajnali rövid aktivitási időszakokban a közeli erdőterületeken kutat.
K: Hány egyedből áll egy tipikus dongódenevér-kolónia?
V: A dongódenevér-kolóniák mérete változó, barlangonként átlagosan 100 egyedet számlálnak.
K: Hány utódot szülnek a nőstény dongódenevérek évente?
V: A nőstény dongódenevéreknek évente csak egy utódjuk van.
