i. sz. 3. év — naptár, Lamia és Servilius konzulsága
Fedezze fel az i. sz. 3. év naptárát és Lamia–Servilius konzulságát: kronológia, dátumok és történelmi kontextus a római 1. századból.
A 3. (III.) év a Julián-naptár szerint hétfőn kezdődött. A Gergely-naptár szerint szerdán kezdődött. Abban az időben Lamia és Servilius konzulságának éveként ismerték. Az évet a kora középkor óta nevezik 3-nak, amikor Európában az Anno Domini naptári korszak vált az évek elnevezésének szokásos módszerévé. Ez volt az 1. század 3. éve.
Naptári háttér
A julián-naptár (bevezetve i. e. 45-ben) a szökőéveket négyévenként rögzítette, ezért az év átlagos hossza 365,25 nap volt. A görög–római időszámításból kifejlődő proleptikus (visszamenőleg alkalmazott) Gergely-naptár viszont a szökőévekre szigorúbb szabályt alkalmaz (a százados éveket csak akkor teszi szökőévvé, ha oszthatók 400-zal), ezért a két rendszer között hosszú távon eltolódás keletkezik. Emiatt ugyanannak a naptári napnak a hétnapja eltérő lehet attól függően, hogy a julián vagy a proleptikus gergelyi számítást használjuk — innen származik, hogy a 3. év kezdete a julián szerint hétfőre, a gergelyi számítás szerint szerdára adódik.
Konzulság és évmegjelölés a Római Birodalomban
A római hivatalos évmeghatározás hagyományosan a hivatalban lévő két konzul nevéhez kötődött: egy évszámot úgy adtak meg, hogy „az X és Y konzulsága” volt az adott év. Ez a gyakorlat segített a hivatalos dokumentumok és krónikák kronológiájának kialakításában. A szövegben említett Lamia és Servilius családnevek arra utalnak, hogy az év a két, ezekhez a nemzetségekhez tartozó konzullal volt azonosítva.
Az „Anno Domini” rendszer elterjedése
Az Anno Domini (Krisztus után) időszámítás megalkotása a 6. század elejére vezethető vissza (Dionysius Exiguus munkássága), de általános elfogadottsága és elterjedése több évszázadon át zajlott. A középkor folyamán, különösen a 8–9. századtól kezdve (Beda és más szerzők hatására), ez a korszak váltotta fel fokozatosan a korábbi helyi rendszereket Európában. Fontos megjegyezni, hogy az AD-rendszer nem tartalmaz „0.” évet: az időszámítás közvetlenül az i. e. 1-t követi az i. sz. 1-gyel, ezért a 3. év az 1. század harmadik éve.
Rövid összegzés
- A 3. év a julián-naptár szerint hétfőn, a proleptikus gergely-naptár szerint szerdán kezdődött.
- A korabeli római hivatalos elnevezés szerint az év a Lamia és Servilius konzulságához kötődött.
- Az „Anno Domini” rendszer későbbi elterjedése tette lehetővé, hogy ma egyszerűen „i. sz. 3.”-ként hivatkozzunk erre az évre.
Események
Római Birodalom
- Augustus uralmát tíz évre megújítják.
- Augustus örökbefogadja unokáját, Gaius Caesart, azzal a várakozással, hogy ő lesz az utódja. Gaiust prokonzullá nevezik ki, és különleges küldetésre küldik keletre.
- Lucius Aelius Lamia római konzul.
- Marcus Valerius Messalla Messallinus római konzul.
Európa
- Menneasz athéni arkhón lesz
- Öt német törzset egyesít Marbod, a markomannok királya. Az öt törzs egyesülése közvetlen fenyegetést jelent Róma számára azon a területen, amelyből Szilézia és Szászország lesz.
Kína
- Wang Mang meghiúsítja fia, Wang Yu, sógora, Lu Kuan és a Wei klán összeesküvését, hogy eltávolítsák őt a régensi pozícióból. Wang Yu és Lu Kuan az ezt követő tisztogatás során meghalnak.
Születések
- Ban Biao, kínai történész (megh. 54)
- Tarsusi Pál (67-ben halt meg)
Rembrandt festménye Tarsusi Pálról.
Keres