2005-ös Egyesült Királyság általános választás — eredmények és következmények
2005-ös brit általános választás: Tony Blair harmadik győzelme, a Munkáspárt veszteségei, az Irak‑háború befolyása és következmények az Egyesült Királyság politikájára.
A 2005-ös általános választások az Egyesült Királyságban 2005. május 5-én kerültek megrendezésre; ezen a voksoláson 646 képviselőt választottak az Egyesült Királyság alsóházába. Az Egyesült Királyság miniszterelnöki tisztségére pályázó főbb jelöltek között szerepelt a hivatalban lévő miniszterelnök, Tony Blair (a Munkáspárt vezetője), a Konzervatív Párt vezetője Michael Howard, valamint a Liberális Demokraták vezetője, Charles Kennedy.
Eredmények
A választások eredményeként a Munkáspárt — élén Tony Blair‑lel — sorozatban harmadszor is képes volt többséget szerezni az alsóházban, bár mandátuma jelentősen gyengültté vált a 2001-es választásokhoz képest. A Munkáspárt 47 képviselői helyet veszített, és országos szinten a párt szavazataránya körülbelül 5,5%-kal csökkent a 2001-es választáshoz képest. Sok elemző és választó úgy vélte, hogy a támogatáscsökkenés egyik fő oka Tony Blair és kormánya 2003‑as, Irakba küldött katonai részvétele volt.
- Munkáspárt: harmadik egymást követő győzelem, de jelentős szavazat- és mandátumveszteség (a mandátumcsökkenés 47 képviselő körül alakult).
- Konzervatív Párt (vezető: Michael Howard): javuló eredmény a 2001‑es állapothoz képest, de nem tudta visszaszerezni a kormányzást.
- Liberális Demokraták (vezető: Charles Kennedy): a harmadik nagy párt szerepe megerősödött, és országos szinten növelte támogatottságát.
A választási részvétel országosan mérsékelt volt; a voksolók aránya a korábbi választásokhoz képest néhány százalékponttal alacsonyabbnak bizonyult, ami szintén befolyásolta a pártok közötti arányokat.
Következmények
A választás közvetlen következményei és hosszabb távú hatásai több irányban jelentkeztek:
- Saját mandátum gyengülése: bár a Munkáspárt megőrizte a kormányzást, a csökkent támogatottság gyengítette Tony Blair politikai mozgásterét, nehezebbé téve a vitatott politikai döntések — különösen az iraki beavatkozás — további védelmét és indoklását.
- Belpolitikai következmények: a gyengébb választási eredmény belső vitákat gerjesztett a Munkáspárton belül, és hosszabb távon hozzájárult Blair távozásához 2007-ben, amikor Gordon Brown vette át a párt és a miniszterelnökség vezetését.
- Ellenzéki reakciók: a Konzervatív Párt vezetése változások elé nézett — a párt belső diskurzusai a modernizáció és irányváltás kérdése körül folytatódtak, ami a későbbi években további vezetőváltásokhoz vezetett.
- Liberális Demokraták és harmadik erő szerepe: a Liberális Demokraták megerősödése rávilágított arra, hogy a választói elégedetlenség a két nagy párt irányában is alternatív támogatottságot hozhat létre.
- Regionális hatások: Skóciában és Észak‑Írországban a kisebb, regionális pártok (például a Skót Nemzeti Párt, a Plaid Cymru, illetve az észak‑ír pártok) helyi hatásai és szavazati arányai is befolyásolták a parlament összetételét és a regionális politikai tárgyalásokat.
Összegzés és értékelés
A 2005‑ös választás eredménye azt mutatta, hogy a Munkáspárt meg tudta őrizni a kormányzást, de a választói támogatás csökkenése egyértelmű üzenet volt: a kormány politikai tőkéje megkopott, és a következő években ez alapvetően befolyásolta a belpolitikai fejleményeket és a pártok stratégiáját. Az események hozzájárultak a brit politika megújulásához, a vezetőváltásokhoz és a pártok közötti erőviszonyok átrendeződéséhez a következő parlamenti ciklusokban.
Eredmények
- Munkáspárt (355 képviselő, a szavazatok 35,2%-a)
- Konzervatív Párt (198 képviselő, a szavazatok 32,4%-a)
- Liberális Demokraták (62 képviselő, a szavazatok 22,0%-a)
- UK Independence Party (0 képviselő, a szavazatok 2,2%-a)
- Skót Nemzeti Párt (6 képviselő, a szavazatok 1,5%-a) - csak Skóciában
- Zöld Párt (0 képviselő, a szavazatok 1,0%-a) - csak Anglia és Wales
- Demokratikus Unionista Párt (9 képviselő, a szavazatok 0,9%-a) - csak Észak-Írországban
- Brit Nemzeti Párt (0 képviselő, a szavazatok 0,7%-a)
- Plaid Cymru (3 képviselő, a szavazatok 0,6%-a) - csak Walesben
- Sinn Féin (5 képviselő, a szavazatok 0,6%-a) - csak Észak-Írországban
- Ulster Unionist Party (1 képviselő, a szavazatok 0,5%-a) - csak Észak-Írországban
- Szociáldemokrata és Munkáspárt (3 képviselő, a szavazatok 0,5%-a) - csak Észak-Írországban
- Tisztelet Pártja (1 képviselő, a szavazatok 0,3%-a)
- Skót Szocialista Párt (0 képviselő, a szavazatok 0,2%-a) - csak Skócia
- Veritas (0 képviselő, a szavazatok 0,1%-a)
- Alliance Party of Northern Ireland (0 képviselő, a szavazatok 0,1%-a) - csak Észak-Írországban
- Skót Zöld Párt (0 képviselő, a szavazatok 0,1%-a) - csak Skóciában
- Szocialista Munkáspárt (0 képviselő, a szavazatok 0,1%-a)
- Liberális Párt (0 képviselő, a szavazatok 0,1%-a)
- Angol Demokraták (0 képviselő, a szavazatok 0,1 %-a) - csak Anglia
Blaenau Gwent és Wyre Forest választókerületében független jelölteket választottak. Glasgow East képviselői helyét Michael Martin, az alsóház elnöke nyerte meg, aki nem számít egyik politikai pártnak sem.
A következő választást 2010. május 6-án tartották. Lásd: Egyesült Királyság általános választások, 2010
Kapcsolódó oldalak
- Az Egyesült Királyságban a 2005-ös általános választásokon megválasztott parlamenti képviselők
Kérdések és válaszok
K: Melyik évben volt 2005-ben az Egyesült Királyságban a parlamenti választás?
V: A 2005-ös egyesült királyságbeli általános választásokat 2005. május 5-én tartották.
K: Hány képviselőt választottak az Egyesült Királyság alsóházába?
V: 646 képviselőt választottak az Egyesült Királyság alsóházába.
K: Ki volt az Egyesült Királyság három fő miniszterelnök-jelöltje?
V: Az Egyesült Királyság három fő miniszterelnök-jelöltje ezen a választáson Tony Blair (Munkáspárt), Michael Howard (Konzervatív Párt) és Charles Kennedy (Liberális Demokraták) volt.
K: Ki szerzett többséget a parlamentben ezen a választáson?
V: A Munkáspárt és vezetője, Tony Blair szerzett többséget a parlamentben ezen a választáson.
K: Hány helyet veszített a Munkáspárt a parlamentben ezen a választáson?
V: Ezen a választáson a Munkáspárt 47 képviselői helyet veszített a parlamentben.
A 2001-es általános választásokon elért szavazataikhoz képest A5%-os visszaesés is megfigyelhető volt.
K: Miért veszített a Munkáspárt a támogatottságából ezen a választáson?
V: Sokan úgy vélik, hogy a Munkáspárt azért vesztett támogatottságából, mert Tony Blair miniszterelnök 2003-as döntése, miszerint csapatokat küld Irakba, népszerűtlen volt a választók körében.
Keres