Véres engesztelés: a mormon tanítás jelentése, története és következményei
A véres engesztelés: a mormon tanítás története, vérbosszúból eredő gyakorlatai, Mountain Meadows-i mészárlás és ma élő következményei — történelmi és etikai áttekintés.
A véres engesztelés (angolul "blood atonement") egykor a mormon egyház egyes vezetőinek tanítása és retorikája volt, különösen az 1850-es években. A tanítás röviden azt állította, hogy bizonyos súlyos bűnök – elsősorban a gyilkosság – olyan súlyosak, hogy a bűnös bűneinek "kiegyenlítéséhez" a véráldozat, azaz a halál szükséges lehet; ezt néha "vérért vérért" elvnek nevezték. Fontos megkülönböztetni ezt a kifejezést a keresztény megváltás (Jézus Krisztus engesztelése) tanától: a véres engesztelés egy erkölcsi‑jogi, nem teológiai érvelés volt arról, hogyan kell a közösségnek vagy Istennek igazságot szolgáltatnia a legsúlyosabb bűnök esetén.
Történeti eredet és főbb alakok
Brigham Young volt az egyik legismertebb vezető, aki prédikációiban és beszédeiben hivatkozott a véres engesztelés gondolatára az 1850-es években. Egyes források szerint ez az elv már korábban, még Joseph Smith idejében is fel-felbukkant, de a későbbi, nyilvános és radikális megfogalmazások elsősorban Young nevéhez kötődnek. A tanítást nem minden egyházi vezető azonos módon fogadta el, és a későbbi hivatalos iratokban egyre kevésbé jelent meg mint elfogadott gyakorlati irányelv.
Mit jelentett a gyakorlatban?
- A véres engesztelés elmélete szerint a gyilkosságért a bűnös csak halállal fizethet; ezt a gondolatot néha a törvénykezés, néha gyülekezeti belső büntetés igazolására hivatkozva hozták fel.
- Ritkábban és vitatott módon bizonyos ideológusok ezt a tanítást más bűnökre is kiterjesztették, például egyházból való kizárásra, egyházi hatalmakkal való visszaélésre, vagy olyan ügyekre, mint a fajok közötti házasság elítélése; ezek az alkalmazások azonban nem voltak egységesek és erősen vitatottak.
Utah, kivégzések és a Mountain Meadows‑ügy
A véres engesztelés ideológiája hozzájárult ahhoz a légkörhöz, amelyben Utah területén hosszú ideig megengedett vagy elfogadott volt a kivégzőosztagok alkalmazása mint végrehajtási forma. Ez azonban csak egyik tényező volt a sok közül: a jogi szabályozás, a hatalomgyakorlás, a helyi politikai feszültségek és a korabeli erőszakos gyakorlatok mind szerepet játszottak a gyakorlatban.
A Mountain Meadows-i mészárlás (1857) az egyik legismertebb és legvitatottabb esemény, amelyet egyes kutatók részben a véres engesztelés ideológiájával hozzák összefüggésbe. Ugyanakkor a történészek között nincs egyetértés abban, hogy ez a tanítás közvetlen és kizárólagos oka lett volna a vérengzésnek: a helyi milícia szerepe, a politikai feszültségek, a parancsok értelmezése és az indiáncsoportok bevonása mind befolyásolták az eseményt. Tehát érdemes óvatosan bánni az oksági állításokkal; a kapcsolat komplex és több tényezős.
A tanítás hanyatlása és a mai állásfoglalás
Idővel a mormon egyház hivatalos retorikája és gyakorlata eltávolodott a véres engesztelés szó szerinti alkalmazásától. A 19. század végétől kezdve az egyház vezetése fokozatosan elutasította az erőszakos, halállal fenyegető nézeteket, és ma ez a tanítás nem része az Egyház hivatalos doktrínájának, nem gyakorolják és a vezetők nem hirdetik. Ugyanakkor néhány fundamentalista csoport még ma is ragaszkodik a régi, radikálisabb értelmezésekhez, és ezek a csoportok sokszor törésvonalat képeznek a mainstream egyház és a szélsőséges csoportok között.
Történészi vita és jelentősége
A véres engesztelés tanulmánya egyben a vallási erőszak, a hatalom és a jog kapcsolatának jó esettanulmánya is. Történészek és vallásszociológusok vizsgálják, hogyan vált egy teológiai‑morális elképzelés politikai szólamokká és hogyan befolyásolta a közösségi döntéshozatalt. A kutatások egy része hangsúlyozza a retorika radikális jellegét, mások a kontextus — a hatalomért folyó küzdelem, a gyarmatosítás, a külvilágtól való elszigeteltség — szerepét emelik ki.
Összegzés
A véres engesztelés története rávilágít arra, hogy hogyan keveredhet a teológia, a helyi politika és a társadalmi feszültség, és milyen következményekkel járhat ez egy vallási közösség számára. A 19. századi mormon retorikában betöltött szerepe miatt fontos része az Egyház történetének, de ma már nem támogatott elv az egyház hivatalos tanításaiban; az események és a tanítás hatásai pedig továbbra is élénk történeti viták tárgyát képezik.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a vérbűnhődés?
V: A véres vezeklés egy olyan tanítás, amely egykor a mormon egyházban volt elterjedt, és amely szerint az egyetlen módja annak, hogy valaki, aki gyilkosságot követett el, vezekeljen a bűnéért, ha megölik.
K: Ki prédikált először a véres engesztelésről?
V: Brigham Young prédikált először a véres engesztelésről az 1850-es években, de lehetséges, hogy Joseph Smith már előtte is gondolt erre az ötletre.
K: Mi az a vérért vérrel való büntetés?
V: A vérért-vérért büntetés a vér általi vezeklés másik neve, és olyan emberek megbüntetésére használják, akik gyilkosságot követtek el.
K: A vér általi vezeklést csak erőszakos bűncselekményeknél alkalmazták?
V: Nem, a vérbűnhődést olyan nem erőszakos bűncselekményekre is alkalmazták, mint például az egyház elhagyása vagy megtagadása, vagy más fajhoz tartozóval való házasságkötés.
K: Milyen hatással volt a véres vezeklés eszméje Utahra?
V: A véres vezeklés eszméje ahhoz vezetett, hogy Utahban sok éven át kivégzőosztagokat alkalmaztak.
K: Mi az a Mountain Meadows-i mészárlás?
V: A Mountain Meadows-i mészárlás egy olyan esemény volt, amikor a mormonok megöltek néhány Arkansasból érkező kivándorlót. A mészárlásra vélhetően a véres vezeklés eszméje volt hatással.
K: A mormonok többsége még mindig hisz a véres engesztelésben?
V: Nem, csak néhány fundamentalista mormon hisz még ma is a véres engesztelésben.
Keres