Budai (Hotei) — Nevető Buddha: eredete, jelentése és kultusza
Fedezd fel Budai (Hotei), a Nevető Buddha eredetét, jelentését és kultuszát — történelmi gyökerek, vallási szerep és szimbolika egy átfogó elemzésben.
Budai (kínaiul:布袋), japánul Hotei, más néven Nevető Buddha, buddhista szerzetes volt Kínában. Sok kínai buddhista úgy hiszi, hogy ő Maitréja reinkarnációja volt, azé a személyé, aki Gautama Buddha után a következő Buddha lesz.
Beépült a buddhizmusba, a taoizmusba és a sintóizmusba. Képmásai számos templomban, étteremben és üzletben megtalálhatók. Budai a taoizmus és a buddhizmus egyes formáiban a boldogság és a bőség istene lett. Japánban Hotei a hét szerencseisten (Shichi Fukujin) egyike. Szinte mindig mosolyogva vagy nevetve ábrázolják, innen ered a kínai beceneve, a "Nevető Buddha" (kínai:笑佛).
Eredete és történeti háttér
A figura valóságos alapja valószínűleg egy excentrikus, jószívű csan (zen) szerzetes volt, akit a kínai hagyományokban gyakran Qici (契此) néven említenek. A források szerint Budai a késő középkori Kínában, nagyjából a 9–10. század körül élt és vándorló szerzetesként ismerték: mindig egy rongyos, 布袋 (két kézzel vihető, vászonból készült zsák) volt nála, amelyben adományokat, élelmet és játékokat gyűjtött.
Bár név szerint nem a történeti Gautama Buddhához kapcsolódik, a néphit és egyes vallási közösségek Maitréja, azaz a jövendő Buddha megtestesülésének tekintik. Ez a megkülönböztetés magyarázza, hogy miért került be a figura a buddhista ikonográfiába és miért tartják sokan szerencsehozónak.
Megjelenítés és szimbolika
- Kinézet: gyakran kövér, kopasz fejű, nagy hasú férfiként ábrázolják, ami a földi beteljesülést, bőséget és derűt szimbolizálja.
- 布袋 – vászonzsák: állandó tárgya, melyben „jóságot”, adományokat és játékokat hordoz; a zsák a bőség és az önzetlenség jelképe.
- Rongyos ruházat és egyszerűség: szerzetesi életet idéz, miközben vidámsága a belső szabadságot hangsúlyozza.
- Kézmozdulatok és tárgyak: gyakran tart legyezőt vagy botot, mellett gyermekek játszanak vele — ezek a kívánságok teljesülésére és jó szerencsére utalnak.
- Ráhúzható has: népi hagyomány szerint a has megpaskolása szerencsét hoz.
Kultusz és vallási integráció
Budai ikonográfiája és legendái könnyen integrálódtak különböző vallási rendszerekbe. A kínai néphitben a buddhizmus mellett a taoizmus és később a japán sintó is átvette őt, ami részben rugalmas, szinkretikus vallási környezetének köszönhető. Japánban Hotei a hét szerencseisten tagjaként különösen népszerű.
A templomokban és otthonokban elhelyezett Budai-szobrok funkciója változatos: vallási tiszteletadás, népi áhítat, valamint üzletekben és családoknál szerencse- és jólétkívánás. A feng shui hagyományokban gyakran használják őt jóléti szimbólumként; fontos, hogy a szobor a bejárattal szemben vagy a társasági térben legyen elhelyezve, nem pedig hálószobában vagy fürdőben — ez utóbbiakban a hagyomány szerint nem illik a kultikus tárgyakat tartani.
Néprajzi és kulturális hatás
Budai alakja a népművészetben, irodalomban és kereskedelmi kultúrában is elterjedt. Éttermek, boltok és családi szentélyek kedvelt figurája, és gyakran használják reklámokban, talizmánokon vagy ajándéktárgyakon. A modern populáris kultúrában a „Nevető Buddha” a derű és a könnyed életérzés ikonikus szimbólumává vált, bár akad, aki vallási nonszensznek vagy leegyszerűsítésnek tekinti, amikor pusztán dekorációs célokra használják.
Megjegyzések és tévhitek
- Fontos különbséget tenni: Budai (Nevető Buddha) nem azonos a történeti Gautama Buddhával; inkább a népi vallási és szimbolikus hagyományok része.
- Bár sokan Maitréja megtestesülésének tartják, ez hitkérdés és nem egységesen elfogadott minden buddhista irányzatban.
Összefoglalva, Budai/Hotei alakja a derű, az adakozás és a bőség szimbólumává vált Kelet-Ázsiában, és ma is élő részét képezi a vallási, népi és kereskedelmi kultúrának egyaránt.
Maitréja a követőkkel, ahogyan a Feilai Feng barlangokban látható Kínában.
Történelem
Mint Angida Arhat
Budai talán egy szerzetesre épül, aki Sakyamuni Buddha idejében élt. Ezt a szerzetest Angidának hívták, akinek a neve azt jelenti, hogy bársonytáska. A legenda szerint Angida egy indiai kígyófogó volt, aki mérges kígyókat fogott be, hogy azok ne harapják meg az embereket. Budai és Angida hasonlítanak egymásra, mivel mindkettőjüket duci, nevető és egy táskát cipelő emberként ábrázolják.
Mint egy kínai buddhista szerzetes
A kínai hagyomány szerint Budai egy szerzetes volt, aki i. sz. 907 és 923 között élt Kínában. Jó és szeretetteljes ember volt. Jellemén kívül a Maitreya Bodhisattvával (a jövőbeli Buddhával) való hasonlósága egy buddhista himnuszból (kínaiul: 偈语; pinyin: Jiéyǔ) származik, amelyet halála előtt mondott:
彌勒真彌勒，化身千百億，時時示時人，時人自不識
Maitreya, az igazi Maitreya
több milliárd inkarnációja van.
Gyakran mutatják meg az embereknek az időben;
máskor nem ismerik fel.
Budai, ahogyan Utagawa Kuniyoshi metszete mutatja. Nézd meg a táskát a kezében.
Leírás
Budai szinte mindig egy zsákot cipel, amely soha nem ürül ki, és amely tele van sok értékes dologgal, többek között rizspalántákkal (a gazdagságot szimbolizálja), gyermekeknek szánt édességekkel, élelmiszerekkel és a világ szomorúságával. Az ő feladata a gyengék, a szegények és a gyermekek védelme.
A kínai buddhista templomokban Budai szobrát a bejárati csarnok első részében helyezik el. Egy köpcös, mosolygós vagy nevető, köntösbe öltözött, nagyrészt csupasz hasú férfiként ábrázolják, ami a boldogságot, a szerencsét és a bőséget jelképezi.
Egyes szobrok kisgyermekeket ábrázolnak a lábainál. Egy másik tárgy, amely általában látható a Budai-szobrokon, egy kolduló tál, ami azt mutatja, hogy buddhista. Mindezek a képek Budai-t vándorló szerzetesnek mutatják, aki körbejár és szomorúságot fogad el az emberektől. Mivel a gazdagságot és a boldogságot képviseli, szobrai gyakran megtalálhatók otthonokban és üzletekben Kínában és Japánban.
Chán buddhizmus
A fő történet, amely Budai-t érinti a Chanban, egy rövid koan.
Phra Sangkadchai/ Phra Sangkachai
Thaiföldön Budai néha összetévesztik egy másik szerzetessel, akit Thaiföldön tisztelnek. Phra Sangkadchai vagy Sanghaj (thai: พระสังกัจจายน์), a Mahakaccayanathera (thai: มหากัจจายนเถระ) thai írásmódja, buddhista szerzetes volt Buddha idejében. Buddha dicsérte Phra Sangkadchai-t, mert kiválóan értett ahhoz, hogy a bonyolult dharmát (vagy dhammát) könnyen érthető módon magyarázza el.
Bár mind a Budai, mind a Phra Sangkadchai megtalálható mind a thaiföldi, mind a kínai templomokban, a Phra Sangkadchai gyakrabban fordul elő a thaiföldi templomokban, a Budai pedig a kínai templomokban. Két dolog különbözteti meg őket egymástól:
1. Phra Sangkadchai fején van egy kis haj, míg Budai kopasz.
2. Phra Sangkadchai a Theravadin buddhista divat
szerint viseli a köntöst, a köntös az egyik vállára hajtva, a másikat szabadon hagyva. Budai kínai stílusban viseli a köntöst, mindkét karját eltakarva, de a felsőtest elülső részét fedetlenül hagyva.
Folklór
A néphitben Budai alakját az a hiedelem övezi, hogy ha valaki megdörzsöli a hasát, az gazdagságot, szerencsét és jólétet hoz. Ez a hiedelem azonban nem része semmilyen buddhista rituálénak, hanem egy kínai néphit része. Gyakran csodálják boldogságáért, bőségéért, bölcsességéért és elégedettségéért.
Phra Sangkachai
Budai szobra Thaiföldön
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Budai?
V: Budai buddhista szerzetes volt Kínában.
K: Mi a Budai más néven is ismert japánul?
V: Budai japánul Hotei néven is ismert.
K: Sok kínai buddhista szerint ki volt Budai reinkarnációja?
V: Sok kínai buddhista úgy hiszi, hogy Budai Maitréja reinkarnációja volt, azé a személyé, aki Gautama Buddha után a következő Buddha lesz.
K: Milyen több vallásba épült be Budai?
V: Budai beépült a buddhizmusba, a taoizmusba és a sintóizmusba.
K: Hol lehet Budai képeit megtalálni?
V: Budai képei számos templomban, étteremben és üzletben megtalálhatók.
K: Minek az istenévé vált Budai a taoizmus és a buddhizmus egyes formáiban?
V: Budai a boldogság és a bőség istene lett a taoizmus és a buddhizmus egyes formáiban.
K: Miért nevezik Budait kínaiul "Nevető Buddhának" is?
V: Budait szinte mindig mosolyogva vagy nevetve ábrázolják, ezért a beceneve kínaiul "Nevető Buddha" (kínai:笑佛).
Keres