Keringő – 3/4-es ütemű tánc és zenei műfaj: történet és fő formái
Fedezze fel a keringő történetét és fő formáit: 3/4-es ütem, bécsi és lassú (nemzetközi) keringő, Strauss-család és jellegzetes zenei-koreográfiai sajátosságok.
A keringő zenéje tipikusan 3/4-es ütemben íródik (három ütés ütemenként), és egyszerre szolgál tánczenei és koncertmuzsika szerepét. A műfaj legnépszerűbb komponistái közé tartozik a Strauss család: Johann Strauss I. és Johann Strauss II., aki a híres Kék Duna szerzője. A keringők gyakran sorozatos, egymás után következő témákból állnak, bevezetővel és zárással, így alkalmasak nagyobb társadalmi események — bálok, táncmulatságok — zenei betétjének.
Ritmus, harmónia és kíséret
A keringő alapritmusa egyszerű: egy erős hangsúly az első ütemen, majd két gyengébb leütés. Gyakori az a kísérleti jellegű akkompaniement-séma, amelynél egy akkord jut ütemenként, és a kíséret a gyökérhangot az első ütemre, a felső hangokat pedig a második és harmadik ütemre helyezi (az ún. „oom‑pah‑pah” effektus). Ez a felépítés világosan tagolja a lüktetést és segíti a táncosok mozgását.
Történet és eredet
A keringő kialakulása a 18. század végére tehető Közép‑Európában; eredete valószínűleg a német és osztrák néptáncokra, különösen a Lander (Ländler) típusú táncokra vezethető vissza. A 19. században a bécsi táncélet és a komponisták – főként a Straussok – révén vált világszerte ismertté, és hamar a bálok, társasági események elengedhetetlen darabjává nőtte ki magát.
Főbb formák: bécsi és angol (lassú/nemzetközi) keringő
Ma elsősorban két fő formáját különböztetjük meg:
- Bécsi keringő – gyorsabb tempójú, pörgősebb, folyamatos forgásokra épül. Jellemzője a gyors, egyenletes forgás és a rövidebb tánclépések. A sebessége jóval nagyobb, ezért a párok több forgást és dinamikusabb mozgást végeznek.
- Angol vagy lassú keringő (ma gyakran nemzetközi keringőnek nevezik) – lassabb, egyenletesebb, nagyobb hangsúlyt fektet a „rise and fall” (fel‑ és lesüllyedés) technikára és a kifinomult kar‑, testtartásra. A tánc koreográfiája eltér a bécsitől: több lépésvariáció, szabadabb mozgás és kifejezőbb partneri kapcsolat jellemzi.
A modern versenytáncokban és társastáncokban a két stílus külön művészeti ágat alkot, eltérő szabályokkal és technikai követelményekkel.
Tánctechnika és jellemző lépések
A bécsi keringőben a hangsúly a zökkenőmentes forgáson van: a párok gyakran folyamatosan forognak természetes és fordított irányba váltva, kevesebb „szünettel”. Az angol/ nemzetközi keringőben viszont a lépések lassabbak, a test tartása szigorúbb, és a mozdulatokban markáns a rise and fall effektus; itt gyakoriak a box‑lépések, fordulók és kifejező páros figurák.
A keringő a klasszikus zene és a balett világában
A keringő nemcsak a társastáncok repertoárjában jelenik meg: sok zeneszerző komponált keringőt zongorára, vonós együttesre vagy teljes zenekarra (például Chopin keringői zongorára). A balettben is gyakori a keringő zenei használata; több balettelőadásban is keringőrészletek szólalnak meg, amelyek a tánc eleganciáját és páros vonalát hangsúlyozzák. Számos balett felhasználja a keringő ritmusát és hangulatát dramaturgiai célokra.
Társadalmi és kulturális szerep
A keringő a 19. századtól kezdve a bálok, társasági események jelképe lett; a bécsi bálok és a keringőkultúra ma is jelentős hagyományt képvisel. Egyes megszólalások és tánchagyományok országok szerint eltérhetnek, de a műfaj univerzális vonzereje — a párok közötti közvetlenség, a melodikus dallamok és a jól felismerhető ritmus — mindenhol megmaradt.
Összegzés
A keringő egyszerre egyszerű és sokoldalú: alapritmusa könnyen felismerhető, mégis a különböző stílusok és zeneszerzők révén gazdag és kifejező műfajjá fejlődött. Legyen szó a lendületes bécsi keringőről vagy a kifinomult angol/lassú változatról (azaz a ma gyakran nemzetközi keringőnek nevezett formáról), a keringő továbbra is fontos része a zenei és táncos örökségnek, és ma is élő, népszerű műfaj a koncerteken, bálokon és táncversenyeken.
Egy részlet Johann Strauss Die Fledermaus című művének keringőjéből
Kérdések és válaszok
K: Milyen ütemben írják a keringő zenéjét?
V: A keringőzenét 3/4-es ütemben írják, ami azt jelenti, hogy ütemenként három ütés van.
K: A keringőzene csak tánczenének számít?
V: Nem, a keringőzene egyszerre tánczene és műzene.
K: Kik a leghíresebb keringőzeneszerzők?
V: A Strauss család, nevezetesen Johann Strauss I. és Johann Strauss II. talán a leghíresebb keringőzeneszerzők.
K: Hány akkord van jellemzően egy ütemben a keringőben?
V: A keringőkben általában egy akkord van ütemenként.
K: Milyen kísérőstílus kapcsolódik a keringőhöz?
V: A különösen a keringőhöz kapcsolódó kísérőstílus az, hogy az akkord gyökérhangját az első ütemre, a felső hangokat a második és harmadik ütemre játsszuk.
K: Honnan származik a keringő, és mi volt az eredeti neve?
V: A tánc eredete a 18. század végére tehető Németországban, valószínűleg a Lander nevű néptáncból.
K: Hányféle keringőformát táncolnak ma, és hogyan hívják őket?
V: Ma két formában táncolják: a bécsi keringő és az angol vagy lassú keringő (ma már gyakran nemzetközi keringőnek nevezik).
Keres