Waltz (zene)
A keringő zenéje 3/4-es ütemben íródott (három ütés ütemenként). A zene egyszerre tánczene és műzene. A Strauss család volt talán a leghíresebb keringőzeneszerző: Johann Strauss I. és Johann Strauss II. - a híres Kék Duna zeneszerzője.
A keringőnek általában egy akkordja van ütemenként, és a kíséret stílusa, amely különösen a keringőhöz kapcsolódik (ahogy a jobb oldali példában látható), az akkord gyökerét az első ütemre, a felső hangokat pedig a második és harmadik ütemre játssza.
A tánc eredete a 18. század végére tehető Németországban, valószínűleg a Lander nevű néptáncból. Ma két formában táncolják, a bécsi keringő és az angol vagy lassú keringő (ma már gyakran nemzetközi keringőnek nevezik). Ezeknek a modern formáknak a koreográfiája eltér az eredeti tánctól. Számos balett is létezik, amelyekben keringőzene szólal meg.
Egy részlet Johann Strauss Die Fledermaus című művének keringőjéből
Kérdések és válaszok
K: Milyen ütemben írják a keringő zenéjét?
V: A keringőzenét 3/4-es ütemben írják, ami azt jelenti, hogy ütemenként három ütés van.
K: A keringőzene csak tánczenének számít?
V: Nem, a keringőzene egyszerre tánczene és műzene.
K: Kik a leghíresebb keringőzeneszerzők?
V: A Strauss család, nevezetesen Johann Strauss I. és Johann Strauss II. talán a leghíresebb keringőzeneszerzők.
K: Hány akkord van jellemzően egy ütemben a keringőben?
V: A keringőkben általában egy akkord van ütemenként.
K: Milyen kísérőstílus kapcsolódik a keringőhöz?
V: A különösen a keringőhöz kapcsolódó kísérőstílus az, hogy az akkord gyökérhangját az első ütemre, a felső hangokat a második és harmadik ütemre játsszuk.
K: Honnan származik a keringő, és mi volt az eredeti neve?
V: A tánc eredete a 18. század végére tehető Németországban, valószínűleg a Lander nevű néptáncból.
K: Hányféle keringőformát táncolnak ma, és hogyan hívják őket?
V: Ma két formában táncolják: a bécsi keringő és az angol vagy lassú keringő (ma már gyakran nemzetközi keringőnek nevezik).
