Al Jolson
Al Jolson (1886. május 26. - 1950. október 23.) litván-amerikai énekes és színész volt. Pályafutása 1911-től 1950-ben bekövetkezett haláláig tartott. A "világ legnagyobb szórakoztatóművészének" nevezték.
Énekstílusa "szentimentális [és] melodramatikus" volt. Ez a stílus sok dalt tett népszerűvé. Jolson sok híres énekesre volt hatással. Néhány ilyen énekes volt Bing Crosby Judy Garland, Jerry Lee Lewis rock és country előadóművész és Bob Dylan. Dylan azt mondta, hogy Jolson "olyan valaki volt, akinek az életét át tudom érezni".
Jolson volt Amerika leghíresebb és legjobban fizetett előadóművésze az 1930-as években. Jolson énekelt és játszott az első (egész estés) beszélő filmben, a The Jazz Singerben 1927-ben. Az 1930-as években számos más zenés filmben is szerepelt. A Jolson életéről készült film, a The Jolson Story 1946-ban Oscar-díjat nyert. Larry Parks játszotta Jolsont, de a dalokat Jolson maga énekelte. A folytatás, a Jolson Sings Again 1949-ben került a mozikba, és három Oscar-díjra jelölték. A Pearl Harbor elleni támadás után Jolson lett az első sztár, aki a második világháború alatt a tengerentúli csapatokat szórakoztatta. 1950-ben ismét ő volt az első sztár, aki Koreában fellépett a katonák előtt. 16 nap alatt 42 előadást adott.
Néha fekete arcú sminkben lépett fel. Ez a 19. század közepén színházi konvenció volt. A fekete zenét, például a jazzt és a bluest egyedi és dinamikus stílusban énekelte, és később neki tulajdonították, hogy egyedül ő ismertette meg az afroamerikai zenét a fehér közönséggel. Már 1911-ben ismertté vált a Broadwayn a feketék elleni diszkrimináció elleni harcáról. Jolson jól ismert színpadiassága és az egyenlőség előmozdítása a Broadwayn segített kikövezni az utat számos fekete előadóművész, drámaíró és dalszerző számára, köztük Cab Calloway, Louis Armstrong, Duke Ellington, Fats Waller és Ethel Waters számára.
Filmek
- Mammy's Boy (1923) (befejezetlen)
- Ültetvénytörvény (1926)
- The Jazz Singer (1927)
- Az éneklő bolond (1928)
- Hollywood Snapshots No. 11 (1929) (rövid téma)
- Sonny Boy (1929) (Cameo)
- Say It with Songs (1929)
- New York-i éjszakák (1929) (Cameo)
- Mammy (1930)
- Show Girl in Hollywood (1930) (Cameo)
- Big Boy (1930)
- Halleluja, én egy csavargó vagyok (1933)
- Csodabár (1934)
- Go Into Your Dance (1935)
- Paramount Headliner: Broadway Highlights No. 1 (1935) (rövid téma)
- Az éneklő kölyök (1936)
- Hollywood Handicap (1938) (rövid téma)
- Rose of Washington Square (1939)
- Hollywoodi kavalkád (1939)
- Swanee folyó (1939)
- Rhapsody in Blue (1945) (rövid jelenet Jolsonnal fekete ruhában, amint bemutatja a "Swanee" című dalt)
- The Jolson Story (1946) (Larry Parks dublőre és énekhangja, rövid szereplés a képernyőn)
- Képernyő pillanatképek: (1947) (rövid téma)
- Jolson Sings Again (1949) (Larry Parks énekhangja)
- Oh, te gyönyörű baba (1949) (csak a hangja)
- Képernyő pillanatképek: (1950) (rövid téma) (narrátor)
- Memorial to Al Jolson, (1951) dokumentumfilm - Columbia Pictures
- The Great Al Jolson, (1955) dokumentumfilm, Columbia Pictures
Színház
- La Belle Paree (1911)
- Vera Violetta (1911)
- A társadalom örvénye (1912)
- A nászút expressz (1913)
- A gettó gyermekei (1915 előtt)
- Robinson Crusoe, Jr. (1916)
- Szindbád (1918)
- Bombo (1921)
- Big Boy (1925)
- Művészek és modellek 1925-ből (1925) (1926-ban felvéve a szereposztásba)
- Big Boy (1926) (felújítás)
- Csodabár (1931)
- Hold on to Your Hats (1940)
Híres dalok
- That Haunting Melodie (1911) Jolson első slágere.
- Ragging the Baby to Sleep (1912)
- A spanyol, aki megrontotta az életemet (1912)
- Az a kis német banda (1913)
- You Made Me Love You (1913)
- Vissza a szeretett Karolinába (1914)
- Yaaka Hula Hickey Dula (1916)
- Elküldtem a feleségemet az ezer szigetre (1916)
- A Mason Dixon-vonallal vagyok összekötve (1918)
- Rock-A-Bye Your Baby With A Dixie Melody (1918)
- Tell That to the Marines (1919)
- I'll Say She Does (1919)
- Most már a kapitányom dolgozik nekem (1919)
- Swanee (1919)
- Avalon (1920)
- O-H-I-O (O-My! O!) (1921)
- Áprilisi záporok (1921)
- Angyalgyerek (1922)
- Coo Coo' (1922)
- Oogie Oogie Wa Wa Wa (1922)
- Az a csodálatos madridi kölyök (1922)
- Toot, Toot, Tootsie (1922)
- Juanita (1923)
- Kalifornia, itt jövök (1924)
- Vajon mi lett Sallyvel? (1924)
- Egyedül (1925)
- A világ tetején ülök (1926)
- Amikor a vörös, vörös, Robin jön Bob, Bob, Bobbin' Along (1926)
- Anyukám (1927)
- Vissza a saját kertedbe (1928)
- Szivárvány van a vállam körül (1928)
- Sonny Boy (1928)
- Little Pal (1929)
- Liza (All the Clouds'll Roll Away) (1929)
- Hadd énekeljek és boldog vagyok (1930)
- A kántor (A Chazend'l Ofn Shabbos) (1932)
- Túl szép vagy (1933)
- Ma Blushin' Rosie (1946)
- Anniversary Song (1946)
- Alexander's Ragtime Band (1947)
- Carolina in the Morning (1947)
- Kilenc óra előtt negyed tízkor (1947)
- Várakozás a Robert E. Lee-re (1947)
- Golden Gate (1947)
- Amikor édes tizenhat éves voltál (1947)
- Ha csak egy gyufám lenne (1947)
- Miután elmentél (1949)
- Igaz, amit Dixie-ről mondanak? (1949)
- Magányos vagy ma este? (1950)
1922 kotta
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Al Jolson?
V: Al Jolson litván-amerikai énekes és színész volt, akinek karrierje 1911-től 1950-ben bekövetkezett haláláig tartott. "A világ legnagyobb szórakoztatóművészének" nevezték, és énekstílusa "szentimentális [és] melodramatikus" volt.
K: Melyik filmben játszott Jolson?
V: Jolson játszott az első (egész estés) beszélő filmben, a The Jazz Singerben, amelyet 1927-ben mutattak be. Az 1930-as években számos más zenés filmben is szerepelt.
K: Milyen díjakat nyert a The Jolson Story?
V: A Jolson életéről szóló The Jolson Story című film 1946-ban Oscar-díjat nyert.
K: Milyen hatással volt híres énekesekre?
V: Al Jolson számos híres énekesre volt hatással, köztük Bing Crosby Judy Garlandre, a rock és country előadó Jerry Lee Lewisra és Bob Dylanre. Dylan azt mondta, hogy érezte Al Jolson életét.
K: Mit csinált a második világháború alatt?
V: A Pearl Harbor elleni támadás után Al Jolson lett az első sztár, aki a II. világháború alatt a tengerentúli csapatokat szórakoztatta. 1950-ben ismét ő lett az első sztár, aki Koreában fellépett a katonáknak, és 16 nap alatt 42 előadást adott.
K: Miért viselt fekete arcú sminket? V: Al Jolsen fekete arcú sminket viselt, mivel ez egy színházi konvenció volt, amelyet a 19. század közepén használtak az előadók, hogy afroamerikai karaktereket ábrázoljanak, vagy afroamerikai zenét, például dzsesszt és bluest énekeljenek.
K: Hogyan segített előadásaival utat törni a fekete előadóknak? V: Jolsen jól ismert színészi játéka és az egyenlőség előmozdítása a Broadwayn segített kikövezni az utat számos fekete előadóművész, drámaíró és dalszerző számára, mint például Cab Calloway, Louis Armstrong, Duke Ellington , Fats Waller és Ethel Waters.
