Judy Garland (1922. június 10. - 1969. június 22.) amerikai színésznő, énekesnő és varietéénekesnő. Születési neve Frances Ethel Gumm volt, és nemzetközi hírnévre tett szert elsősorban musical- és drámai szerepekben, de nagy népszerűségre tett szert lemezlovasként és koncertszínpadon is. Leghíresebb dalát, az „Over the Rainbow”-t az 1939-es Óz, a nagy varázsló tette világhírűvé; ez a felvétel máig a klasszikus amerikai dalsembléma egyik legfontosabb darabja. Ifjúsági Oscar-díjat kapott és Golden Globe-díjat nyert; emellett Grammy-díjat és Tony különdíjat is elnyert pályafutása során. A Csillag születik remake-jében játszott szerepéért Oscar-díjra jelölték a "Legjobb színésznő" kategóriában, az 1961-es Ítélet Nürnbergben című filmben nyújtott alakításáért pedig a "Legjobb női mellékszereplő" jelölést is megkapta. Ő volt a legfiatalabb, aki megkapta a Cecil B. DeMille-életműdíjat a filmiparban elért munkásságáért.
Korai évek és a filmstúdiók
Garland három nővérével együtt a vaudeville-ben kezdett szerepelni (ezeket a családi fellépéseket gyakran "Gumm-lányokként" említik). Tinédzserként szerződött a Metro-Goldwyn-Mayerhez, ahol több mint két tucat filmet készített, és körülbelül 15 évig dolgozott a stúdiónál. Ezek közül kilenc filmben Mickey Rooney volt a partnere; együttadásuk a korszak egyik legismertebb filmes duójává vált. Az MGM-nél készült művei között olyan emlékezetes darabok is vannak, mint a For Me and My Gal, a Meet Me in St. Louis és természetesen az Óz, a nagy varázsló. Az MGM-hez fűződő időszaka után Garland rekordokat döntögető koncerteket adott, és visszatérései a színpadra rendszerint nagy közönségsikert hoztak; különösen emlékezetes az 1961-es Carnegie Hall‑koncert, amely lemezként is megjelent és a kritika egyik csúcsteljesítményeként tartják számon.
Személyes küzdelmek és magánélet
Garland egész életében küzdött személyes problémákkal. Kezdetektől fogva elégedetlen volt kinézetével, és ezt az állapotot tovább rontották a filmes vezetők, akik gyakran kritizálták megjelenését, illetve a filmekben változtatásokat kértek tőle. A stúdió nyomására súlyproblémáinak kezelésére diétát és gyógyszereket is alkalmaztak, ami hozzájárult későbbi egészségügyi és függőségi problémáihoz. Anyagi gondjai is voltak: élete során többször előfordult, hogy jelentős, több százezer dolláros adótartozásokkal küzdött. Magánéletében ötször ment férjhez; az első négy házassága válással végződött. Három gyermeke született: Liza Minnelli (apja Vincente Minnelli), valamint Lorna Luft és Joey Luft (apja Sidney Luft). Karrierje nagy részében hosszú küzdelmet folytatott az alkohollal és a drogfogyasztással, amelyek jelentősen befolyásolták testi-lelki állapotát és munkáját.
Halála és öröksége
Garland 1969. június 22-én hunyt el Londonban; a halál okát a hatósági jelentés baleseti kábítószer-túladagolásban bekövetkezett halálként rögzítette (akut barbiturát-mérgezés). Halála után is folyamatosan nőt a művészete iránti érdeklődés: felvételeit és filmjeit új nemzedékek fedezték fel. 1997-ben, évekkel elhunytát követően Grammy-életműdíjat kapott, és számos felvétele bekerült a Grammy Hall of Fame-be. Az 1961-es élő Judy at Carnegie Hall album ma is az egyik legelismertebb koncertfelvételnek számít. 1999-ben az Amerikai Filmintézet az amerikai filmtörténet legnagyobb női sztárjai közé sorolta.
Judy Garland pályafutása és személyes története a Hollywood aranykorának egyik legsokszínűbb és legtragikusabb sorsú alakjává tette: művészi teljesítménye ma is alapművekhez kötődik, hangja és filmszerepei továbbra is hatnak a populáris kultúrára és az előadóművészetre.