51. állam: jelentés és jelöltek — Puerto Rico, Guam, DC és javaslatok
51. állam: részletes jelentés és jelöltek — Puerto Rico, Guam, DC és államalakítási javaslatok politikai, jogi és társadalmi hatásainak átfogó bemutatása.
Az 51. állam olyan fogalom, amely egy olyan területre vagy régióra utal, amely jelenleg nem tartozik az Egyesült Államok 50 tagállamához, de amelyről felmerül a lehetőség, hogy állammá váljon. Az amerikai politikai beszédben ez a kifejezés néha tréfás, néha pedig komoly viták tárgya. Leggyakrabban Puerto Rico-ra vagy más, az Egyesült Államokhoz tartozó területekre vonatkozik, de előfordul, hogy külföldi országok kapcsán is említik (például tréfásan Kanada-t). Történelmi analógiaként említik a "49. állam" kifejezést is, amelyet akkor használtak, mielőtt 1959-ben Alaszka és Hawaii állam lett.
Ki lehet az 51. állam?
Az Egyesült Államok területei közül leggyakrabban a következő helyeket említik potenciális államként:
- Columbia körzet (Washington, D.C.) — fontos érv mellette, hogy lakossága nagyobb néhány kisebb államénál, miközben nincs teljes szövetségi képviselete a Kongresszusban.
- Puerto Rico — többször tartottak helyi népszavazásokat a státuszról; a helyiek egy része államisodást szeretne.
- Guam, Amerikai Virgin-szigetek, Amerikai Szamoa, Északi-Mariana-szigetek — ezek a területek is szerepelnek a vitákban, de mindegyiknek eltérő jogi státusza és helyi politikai preferenciái vannak. Fontos megjegyezni, hogy például az Amerikai Szamoa lakosai egyesült államokbeli nemzetiek (U.S. nationals), nem automatikusan született állampolgárok, ami külön jogi kérdéseket vet fel.
Alternatív javaslatok: meglévő államok felosztása
Az 51. (vagy többes szám esetén akár 52., 53.) állam létrehozására vonatkozó alternatív elképzelések között szerepel a jelenlegi nagyobb államok felosztása is. A legismertebb javaslatok:
- Kalifornia felosztása — a legnépesebb és földrajzilag is nagy államot gyakran említik két vagy három különálló állammá választásként.
- Texas több részre osztása — történelmileg felvetődött, hogy Texas négy vagy öt államra váljon szét (a texasi konföderációs idők és az állam alkotmányos visszamaradása miatt is különleges a helyzete).
Ezeknek a javaslatoknak politikai következményeik is lennének: új szenátori helyek, változások az Elektori Kollégiumban és a képviseleti arányokban. Emellett alkotmányos és jogi kérdések is felmerülnek, mivel az államok felosztásához általában a helyi törvényhozás (az érintett állam) és a Kongresszus jóváhagyása is szükséges.
Regionális és helyi kezdeményezések
Vannak olyan, kisebb, regionális kezdeményezések is, amelyek új államokat szeretnének létrehozni két meglévő állam területéből. Példák:
- "Jefferson állam" — javaslat Kalifornia és Oregon határmenti megyéinek egyesítésére (a kezdeményezésnek egy sor történelmi és politikai előzménye van).
- "Lincoln állam" — javaslat Washington állam keleti része és Idaho északi része alapján.
- Javaslat Nebraska nyugati részének leválasztására — ez esetenként inkább a Wyoming felé orientálódna, mivel földrajzilag és gazdaságilag közelebb áll a wyomingi központokhoz (például Cheyenne), mint Nebraska jelenlegi fővárosához, Lincoln-hoz.
Hogyan lesz egy területből állam?
A szövetségi jog szerint az új államok felvételének alapját az Alkotmány képezi: az Article IV, Section 3 szerint a Kongresszus hatáskörébe tartozik új államok felvétele. A gyakorlatban ez általában így történik:
- A helyi lakosság többsége dönt a státuszról (népszavazás vagy helyi politikai folyamat).
- A Kongresszus törvényt fogad el (általában egy ún. enabling act vagy más felvételi törvény), amely feltételeket szab az állammá váláshoz.
- Az új állam alkotmányát és kormányzati szervezetét a helyiek elkészítik és megszavazzák, majd a Kongresszus formálisan felveszi az államot.
Fontos: a helyi népszavazás önmagában nem elég — a Kongresszus jóváhagyása kulcsfontosságú, és politikai, alkotmányos vagy jogi viták is befolyásolhatják a folyamatot.
Történelmi népszavazások és politikai helyzet
Puerto Rico esetében több népszavazást is tartottak az elmúlt években és évtizedekben. 2012-ben és 2017-ben jelentős részben a lakosság az államisodást támogatta; 2017-ben azonban a részvétel alacsony volt, mert egyes politikai csoportok bojkottálták a szavazást. 2020-ban ismét tartottak népszavazást, és a szavazók többsége az államisodást támogatta. Mindezek ellenére az ilyen helyi eredmények önmagukban nem elegendők: az Egyesült Államok Kongresszusának jóváhagyása szükséges a tényleges felvételhez.
A Columbia körzet (Washington, D.C.) státuszáról is többször folytak viták; a képviselet hiánya és a helyi önrendelkezés kérdése évek óta napirenden van. Kongresszusi törvényjavaslatok (például a D.C. állammá válást célzó javaslatok) időről időre beérkeztek és a Képviselőházban voltak sikerek, de a Szenátusban általában nem kaptak elegendő támogatást a végleges elfogadáshoz.
Mi áll a viták középpontjában?
A vita több szinten zajlik:
- Jogilag: milyen lépések szükségesek az állammá váláshoz, és milyen alkotmányos korlátok vannak?
- Politikailag: a különböző megoldások (például egy új állam felvétele vagy meglévők felosztása) milyen hatással lennének a Kongresszus összetételére és az elnökválasztásokra?
- Társadalmilag és kulturálisan: a helyi lakosság mit kíván, és hogyan befolyásolja ez a regionális identitást, gazdaságot és jogokat?
Összegzés
Az "51. állam" ötlete egyszerre tükrözi a történelmi folyamatokat és a mai politikai vitákat. Bár több terület és többféle javaslat is felmerült (Puerto Rico, Columbia körzet, Guam, a Virgin-szigetek, Amerikai Szamoa, az Északi-Mariana-szigetek, valamint meglévő államok felosztására irányuló tervek), a tényleges állammá váláshoz nem csak helyi akarat, hanem a Kongresszus jóváhagyása és gyakran politikai kompromisszum is szükséges. A kérdés tehát jogi, politikai és társadalmi szempontból is összetett, és várhatóan további viták és jogalkotási lépések következnek a jövőben.
Létrehoztak egy 51 csillagos amerikai zászlót arra az esetre, ha az 51. állam valóban csatlakozna az Egyesült Államokhoz.
Kérdések és válaszok
K: Mi az 51. állam?
V: Az 51. állam olyan helyre vagy területre utal, amely nem tartozik az Egyesült Államok 50 államának egyikébe sem, de az emberek úgy gondolják, hogy az 51. állam lesz belőle. Általában arról szoktak beszélni, hogy Puerto Rico vagy más amerikai területek az Egyesült Államok részévé válhatnak.
K: Vannak olyan javaslatok, amelyek szerint egy meglévő állam felosztásával új államot hoznának létre?
V: Igen, az Egyesült Államok egyes régiói javasolták, hogy egy meglévő állam felosztásával új államot alakítsanak, például Kalifornia két vagy akár három államra, vagy Texas négy vagy öt államra. Volt olyan javaslat is, hogy Nebraska legnyugatibb egynegyedét válasszák ki az államból, és adják hozzá Wyominghoz, ahelyett, hogy egy teljesen új államot hoznának létre.
K: Kanadát említik-e valaha is egy lehetséges 51. államként?
V: Igen, amikor más országokra utalnak, gyakran használják viccből, hogy Kanada csatlakozik az Egyesült Államokhoz (mint a Konföderációs cikkelyekben). Kanada azonban soha nem fogadta el ezeket az ajánlatokat, és továbbra is saját országa marad.
K: Melyek azok a helyek Amerikában, amelyek potenciális 51. államokká válhatnának?
V: Amerika olyan helyei, amelyek potenciálisan az 51. állam lehetnének, a következők: Columbia körzet, Puerto Rico, Guam, Amerikai Virgin-szigetek, Amerikai Szamoa és az Északi-Mariana-szigetek.
K: Puerto Rico szavazott már arról, hogy amerikai állammá váljon?
V: Igen, 2012-ben és nemrégiben, 2017-ben Puerto Rico lakói határozottan amellett szavaztak, hogy az 51. államként az Egyesült Államok részévé váljon; ehhez azonban a Kongresszus jóváhagyására is szükség van.
K: Guyana érdekelt abban, hogy Amerika részévé váljon?
V: Igen, vannak politikai mozgalmak, amelyek Guyana esetleges amerikai társult területként való státuszát támogatják és szorgalmazzák, és célul tűzték ki az esetleges államiságot.
K: Van-e olyan kanadai tartomány, amelyik kifejezte érdeklődését az Amerikához való csatlakozás iránt?
V: Igen, több kanadai tartományban is voltak olyan politikai pártok és mozgalmak, amelyek az amerikai államiságot támogatták, így észak-amerikai elhelyezkedésük természetes jelölt és ideális kilátás az 51. államként való csatlakozásra.
Keres