Vlagyimir Nabokov (1899. április 22. - 1977. július 2.) orosz-amerikai író. Első könyveit oroszul írta, majd miután az Egyesült Államokba költözött, angolul írt. Leghíresebb könyve a Lolita, de mások is híressé váltak, mint például a Pnin, a Halvány tűz és az Ada vagy az Ardor.

Nabokov az oroszországi Szentpéterváron született öt gyermek közül elsőként. 1919-ben családjával együtt Európába ment. 1945-ben amerikai állampolgár lett. A svájci Montreux-ban halt meg.

Életpálya röviden

Nabokov arisztokrata hátterű családban nőtt fel; fiatalkorában felsőbb osztálybeli neveltetést kapott, több nyelvet megtanult, és korán érdeklődni kezdett az irodalom és a nyelv iránt. 1919 után Angliában és Németországban élt, tanulmányait Cambridge-ben folytatta. A két világháború közötti emigráns években főként orosz nyelven publikált, újságírással és irodalmi tevékenységgel foglalkozott.

A második világháború idején az Egyesült Államokba költözött, ahol egyetemi tanárként dolgozott (többek között Wellesleyben és Cornellben). Itt vált egyre gyakrabban angol nyelvű íróvá; angol nyelven írt regényei közül több a világirodalom klasszikusává vált. Felesége, Véra Nabokova, egész életében hűséges társa és munkatársa volt: sokszor szerkesztett, szervezett, és aktívan részt vett férje karrierjében.

Fő művek és rövid ismertetésük

  • Lolita — A legismertebb és egyben legvitatottabb regény, amely egy középkorú férfi, Humbert Humbert kísérleteit írja le egy kislány iránti megszállott szerelme kapcsán. Stílusát az angol nyelv gazdag játékossága és a narrátor megbízhatatlansága jellemzi; a mű megosztotta a kortárs közönséget, ugyanakkor irodalmi elismerést is hozott.
  • Pnin — Egy mosolyt kiváltó, de együttérző portré egy orosz emigráns professzorról az Egyesült Államokban; Nabokov humora és groteszk érzéke jól érvényesül benne.
  • Halvány tűz — Különleges, posztmodernebb megoldásokat alkalmazó mű: egy költemény és annak kommentárja köré épülő regény, amely a narráció, a kiengesztelhetetlen identitás és a szöveg értelmezésének kérdéseit járja körül.
  • Ada vagy az Ardor — Nagyszabású, szerteágazó családtörténet és szerelmi eposz, amelyben Nabokov virtuózan játszik az idővel, memóriával és családi mítoszokkal.
  • Beszélj, emlékezz (Speak, Memory) — Nabokov önéletrajzi írása, amelyben gyermekkori emlékei, családi anekdotái és a nosztalgia lírai feldolgozása jelenik meg.
  • Korábbi orosz nyelvű regényei közé tartozik többek között A Luzsin védelme (The Defense), A bánat (Despair) és A tehetség (The Gift) — ezekben az emigráció, identitáskeresés és a művészi tudat témái bontakoznak ki.

Stílus, témák, irodalmi módszerek

Nabokov nyelvi virtuozitásáról ismert: precíz szóválasztás, többszintű szóviccek és allúziók jellemzik műveit. Kulcstémái közé tartozik az emlékezet és identitás, a száműzetés és az idegenség, valamint az elbeszélői megbízhatatlanság. Gyakran alkalmaz nemlineáris elbeszélési technikákat, beépít rejtvényszerű elemeket és játékos szerkezeteket.

Fordítások, nyelvek és tudományos érdeklődés

Nabokov maga is foglalkozott fordítással: rendezett és ellenőrzött fordításokat, továbbá készített fontos angol nyelvű fordítást Puskin Eugene Onegin című művéből. Több művét ő maga fordította vagy dolgozta át egyik nyelvről a másikra, és szigorúan felügyelte a kiadásokat.

Hivatásos irodalmi tevékenysége mellett nagy szenvedélye volt a lepidopterológia (pillangók tanulmányozása): gyűjtött, rendszerezett és szakmai tanulmányokat is írt a témában. Ez a természettudományos érdeklődés néha visszaköszön írásaiban is (például részletes természeti leírások formájában).

Vita és hatás

Nabokov művei – különösen a Lolita – erősen vitatottak voltak megjelenésük idején, ugyanakkor irodalmi körökben gyorsan elismerést is kivívtak. Művei nagy hatást gyakoroltak a 20. századi irodalomra: a posztmodern elbeszélésmódra, a narratológiai kísérletekre és a nyelvi játékosság népszerűsítésére.

Örökség

Nabokovot ma az irodalomtörténet kiemelkedő alakjaként tartják számon: munkássága és nyelvi leleménye generációk írójára volt hatással. Felesége, Véra, valamint fia, Dmitri Nabokov, később irodalmi örökségének gondozói voltak; Dmitri többek között fordításokkal és apja műveinek kiadásával foglalkozott.

Nabokov személye egyszerre példázza a klasszikus oktatottságot, a poliglott képességeket és az avantgárd irodalmi megújulást: művei továbbra is élénk vitákat és értelmezéseket gerjesztenek, és rendszeresen szerepelnek az egyetemi irodalomkurzusok tananyagában.