Viking-program: NASA Mars-misszió — Viking 1 és 2 orbiterek és leszállóegységek
Fedezze fel a Viking-program titkait: NASA Mars-misszió, Viking 1 és 2 orbiterek és leszállóegységek — pályaképek, felszíni kutatások és történelmi tudományos áttörések.
A Viking-program egy NASA-misszió volt, amely két űrhajót küldött a Mars bolygóra. Ezeket az űrhajókat Viking 1 és Viking 2 néven emlegették. Mindkét űrhajó egy orbiterből és egy leszállóegységből állt. Az orbiterek pályájukról felvételeket készítettek a Marsról, és információkat küldtek a Földre. A leszállóegységek tudományos adatokat gyűjtöttek a bolygó felszínéről. A küldetés fő célja a Mars részletes feltérképezése, a felszín és a légkör fizikai-kémiai vizsgálata, valamint az élet nyomainak keresése volt.
Mindkét Viking űrszonda 1975-ben indult, és mindkettő 1976-ban érte el a Marsot. A tudósok a két leszállóegység számára a pályára állított űrhajók által készített képek alapján választották ki a leszállóhelyeket. Ezután a leszállóegységeket leválasztották a pályára állított űrhajókról, és lementek a leszállóhelyükre. Az orbiterek továbbra is készítettek képeket, míg a leszállóegységek a bolygó felszínét tanulmányozták és más dolgokat végeztek. Az összes űreszköz, beleértve mindkét orbitert és mindkét leszállóegységet, tovább dolgozott, mint ahogyan azt tervezték. Végül elromlottak. A Viking 2 Orbiter 1978-ban, a Viking 1 Orbiter és a Viking 2 Lander 1980-ban, a Viking 1 Lander pedig 1982-ben állt le.
Célok és műszerek
A Viking-program több tudományos célt szolgált egyszerre, ezért mind az orbiter, mind a leszállóegység komplex műszerkészlettel érkezett. Főbb célok:
- Részletes felvételek készítése a Mars felszínéről és geológiájáról.
- A marsi légkör és időjárás vizsgálata (nyomás, hőmérséklet, szelek, por).
- A felszíni anyagok kémiai elemzése és szerves anyagok keresése.
- Az esetleges mikrobiális élet jeleinek keresése laboratóriumi jellegű kísérletekkel a helyszínen.
Főbb műszerek (összefoglalva):
- Orbiterek: nagy felbontású kamerarendszer a térképezéshez, infra- és ultraibolya spektrométerek, radar- és rádiótudományi kísérletek a légkör és a bolygó paramétereinek meghatározására.
- Leszállóegységek: panoráma- és közeli képeket készítő kamerák, talajmintavételi kar és kanál, laboratóriumi egységek (pl. gázkromatográf–tömegspektrométer a kémiai elemzéshez), meteorológiai szenzorok, és három különböző biológiai kísérlet (köztük a híres Labeled Release és Gas Exchange kísérletek).
Főbb eredmények
- A Viking küldetések első nagy részletességű felvételeket készítették a Mars felszínéről, feltárták a különféle geológiai alakzatokat (vulkánokat, kanyonokat, ősi vízfolyások nyomait), és részletes topográfiai térképek készültek.
- Pontosan meghatározták a marsi légkör összetételét és nyomását: a légkör többségében szén-dioxidból áll, a nyomás pedig a tengerszinthez viszonyítva rendkívül alacsony (néhány millibar nagyságrendje).
- A leszállóegységek talajmintákat elemeztek: szervetlen ásványok, sók és ásványi összetevők jelenlétét találták. A korai biológiai kísérletek észleltek érdekes kémiai reakcióokat, de a gázkromatográf–tömegspektrométer nem mutatott kimutatható mennyiségű ismert organikus molekulát, így a legtöbb kutató a misszió eredményét az élet kimutatásának tekintetében nem tekinti bizonyítottnak.
- A program bizonyította, hogy a Mars felszíne gyakorlatilag oxigénmentes, hideg és száraz, gyakori porviharokkal. Ugyanakkor a felszín alatt fagyott víz vagy jég jelenlétére utaló jeleket is találtak bizonyos helyeken.
Hatás és örökség
A Viking-program a kor legnagyobb és legtöbb tudományos adatot szolgáltató Mars-missziója volt. A program teljes költsége mintegy 1 milliárd dollár volt (1970-es évek értékén). A Vikingek által gyűjtött adatok és felvételek alapvető ismereteket adtak a Marsról, és a 1990-es évekig, illetve későbbi küldetések tervezéséig fontos tudományos hátteret biztosítottak. A Vikingek sikere hozzájárult ahhoz, hogy a Mars további, finomabb célú kutatások (pl. bolygóközi orbiterek, marsjárók és új leszállóegységek) valósulhassanak meg.
A program ugyanakkor vitákat is kiváltott: a biokémiai kísérletek eredményeinek értelmezése napjainkig vita tárgya, és a kérdés, hogy található-e jelenlegi vagy múltbéli élet a Marson, a mai napig aktív kutatási terület. A Viking-misszió eredményei azonban vitathatatlanul forradalmasították a marskutatást, és meghatározó alapot adtak a későbbi küldetések számára.
Kérdések és válaszok
K: Mi volt a vikidia program?
V: A Viking-program egy NASA-misszió volt, amely két űrhajót, a Viking 1-et és a Viking 2-t küldte a Mars bolygóra.
K: Mire használták a Viking-programban a keringő- és leszállóegységeket?
V: A keringőegységek a pályájukról képeket készítettek és információkat küldtek a Földre, míg a leszállóegységek tudományos adatokat gyűjtöttek a bolygó felszínén.
K: Mikor indult mindkét Viking űrhajó, és mikor érték el a Marsot?
V: Mindkét Viking űrhajó 1975-ben indult, és mindkettő 1976-ban érte el a Marsot.
K: Hogyan választották ki a tudósok a két leszállóegység leszállóhelyét?
V: A tudósok a két leszállóegység leszállóhelyeit a pályára állított űrhajók által készített képek alapján választották ki.
K: Mennyi ideig működött az összes űreszköz?
V: Az összes űreszköz, beleértve mindkét keringő és mindkét leszállóegységet, tovább működött, mint ahogyan azt tervezték. A Viking 2 Orbiter 1978-ban, a Viking 1 Orbiter és a Viking 2 Lander 1980-ban, a Viking 1 Lander pedig 1982-ben állt le.
K: Mennyire volt sikeres a Viking program?
V: A Viking program nagyon sikeres volt. Az 1990-es évek végéig a Marsról szerzett tudás nagy része a Viking küldetésből származott.
K: Mennyibe került a Viking program?
V: A program összesen 1 milliárd dollárba került.
Keres