Szűz-halmaz (Virgo) – közeli galaxishalmaz áttekintése

Fedezze fel a Szűz-halmaz titkait: közeli, 53,8 millió fényévre lévő ~1300 galaxis, M87 és Messier-objektumok, történet, tömeg- és megfigyelési áttekintés.

A Szűz-halmaz egy galaxishalmaz, amelynek középpontja 53,8 ± 0,3 millió fényév (16,5 ± 0,1 millió parszek) távolságra van a Szűz csillagképben. A halmaz a nagyobb Szűz-szuperhalmaz szívét alkotja, amelynek a mi Lokális Csoportunk egy peremvidéki tagja.

Általános jellemzők

A Szűz-halmaznak körülbelül 1300 (de lehet, hogy akár 2000) galaxistagja van. Tömege körülbelül 1,2×10¹⁵ naptömeg a halmaz középpontjától számított 8 fokig, vagyis körülbelül 2,2 millió parszek sugarú körig. Ez a tömeg magában foglalja a galaxisok csillagait, a forró intrahalmazi gázt és a domináns sötét anyag komponenst.

Szerkezet és főbb tagok

A halmaz szerkezete nem homogén: több alhalmazra bontható, a legjelentősebbek a központi, Virgo A-ként ismert rész, amelynek központjában a feltűnő Messier 87 áll, valamint egy másik koncentráció, amelyben a Messier 49 található. A magban több elliptikus galaxis – köztük a nagy tömegű M87 és M49 – található, míg a peremvidékeken több spirálgalaxis helyezkedik el. Ez a morfológiai eloszlás jól példázza a halmazkörnyezeti hatásokat: a sűrű központban a galaxisok gyakrabban elliptikusokká alakulnak át.

Gáz, röntgensugárzás és dinamikai jellemzők

A Szűz-halmaz jellegzetessége a forró intrahalmazi gáz, amely erős röntgensugárzást bocsát ki és a halmaz tömegének jelentős hányadát adja. A gáz hőmérséklete több tízmillió kelvin körüli, és az észlelt röntgenemisszió segítségével térképezhető a halmaz tömegeloszlása és a sötét anyag jelenléte. A halmaz dinamikája és a galaxisok sebességeloszlása alapján a Szűz-halmaz még mindig formálódó rendszert mutat: az alhalmazok összeolvadása, pályára álló galaxisok és kölcsönhatások jellemzőek.

Történet és megfigyelés

A halmaz fényesebb galaxisai közül sokat, köztük a Messier 87 elliptikus galaxist, az 1770-es évek végén és az 1780-as évek elején fedeztek fel. Charles Messier katalógusában szerepeltek, amely a nemometrikus homályos objektumok katalógusát tartalmazza. Messier csillagok nélküli ködökként írta le őket, de valódi természetüket csak az 1920-as években ismerték fel. A halmaz számos taggalaxisa kis távcsővel is látható. Legvilágosabb tagja a Messier 49 elliptikus galaxis.

Tudományos jelentőség

• Közelisége miatt a Szűz-halmaz alapvető célpont a galaxisek fejlődésének és környezeti hatásainak vizsgálatában.
• Alkalmazott módszerek: optikai és rádiómegfigyelések, röntgen- és infravörös mérések, és a központi fekete lyukak tanulmányozása (például az M87-ben található nagy tömegű fekete lyuk és annak relativisztikus jetje).
• Kozmológiai szerep: a halmaz tömege és a galaxissűrűség hozzájárul az Univerzum nagy léptékű szerkezetének megértéséhez és a sötét anyag térbeli eloszlásának feltérképezéséhez.

Megfigyelési tippek

• A Szűz-halmaz a Szűz csillagkép területén található, viszonylag nagy kiterjedésű objektum: több tagja könnyen észlelhető kisebb amatőrtávcsövekkel és binokulárokkal.
• Az észleléshez jó égbolt, sötét hely és közepes nagyítás ajánlott, hogy a halványabb galaxisok és a halmaz szerkezete is feltáruljon.
• Fotózásnál hosszú expozíciók és igen kis felbontású szűrők használata segít a diffúz intrahalmazi világítás és a gyenge tagok rögzítésében.

A Szűz-halmaz tehát kivételes laboratórium a galaxisok kölcsönhatásának, a forró gáz fizikájának és a sötét anyag vizsgálatának. Közelisége és gazdag taglistája miatt az amatőr és professzionális megfigyelők számára egyaránt fontos célpont.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Szűz-halmaz?

K: Hol található a Szűz-halmaz központja?

K: Mi a Szűz szuperhalmaz?

K: Hány tagja van a Szűz-halmaznak?

K: Mekkora a Szűz-halmaz tömege?

K: Mi volt a Szűz-halmaz két legfényesebb galaxisa, amelyet az 1770-es évek végén és az 1780-as évek elején fedeztek fel?

K: Melyik a Szűz-halmaz legfényesebb tagja?

Keresés betűvel