Mi az alapképzés? Jelentés, első diploma és típusai a felsőoktatásban
Mi az alapképzés? Ismerd meg az első diplomát, az alapképzés típusait és felépítését a felsőoktatásban — gyors, érthető útmutató jelentésről és lehetőségekről.
Az alapképzés az oktatásnak a felsőoktatási első ciklusa, amely során a hallgató megszerzi első diplomáját. Ezt az első fokozatot gyakran alapdiplomának is nevezik. A rendszeres európai (Bologna) fogalomhasználat szerint az alapképzés a középfokú oktatás (középiskola) után következik, és általában a egyetemen vagy főiskolán zajlik. Az alapképzés célja az alapvető elméleti és gyakorlati kompetenciák biztosítása, valamint olyan tudás és készségek átadása, amelyekkel a végzett hallgató beléphet a munka világába vagy folytathatja tanulmányait.
Időtartam, kreditrendszer és végzettség
- Időtartam: Az alapképzések általában 3–4 tanévet vesznek igénybe (rendszerint 180–240 ECTS kredit).
- Kreditek: Az Európai Kreditátviteli és -gyűjtési Rendszer (ECTS) alapján mérik a tanulmányi teljesítményt; az alapképzés teljesítése után kiállított oklevél igazolja a megszerzett krediteket és a jogosultságot a diploma birtoklásához.
- Oklevél megnevezése: Az elnyert fokozat típusa lehet Bachelor of Arts (BA), Bachelor of Science (BSc) vagy más, szakhoz kötött alkategória; egyes szakokon az oklevél eltérő megnevezésű lehet.
Típusai és szerkezete
- Alap-, bachelor-képzés (BA/BSc): általános szerkezet, amely 3–4 év alatt ad alapfokozatot.
- Osztatlan képzés: egyes szakoknál (például orvos-, fogorvos-, gyógyszerész- vagy jogi képzés) nem különül el a bachelor és a master; itt az oktatás egységes, gyakran 5–6 évig tart, és végén teljes értékű diplomát ad.
- Gyakorlatorientált vs. elméleti képzés: egyes szakok hangsúlya a munkaerőpiaci készségek megszerzésén van (gyakorlatorientált), mások inkább elméleti alapozást nyújtanak (kutatásfelkészítő).
- Integrált mesterjellegű programok: a brit és más rendszerekben találhatók olyan képzések, ahol az alapképzés és a mesterképzés összeolvad (például egyes mérnöki vagy természettudományi programok). Ezek esetében érdemes figyelni, hogy a képzés végén milyen szintű oklevél jár.
Nemzetközi különbségek
Az alapképzés rendszere országonként eltérő lehet. Az Egyesült Államokban például a “undergraduate” képzés során szerzett diploma a bachelor, a nappali tagozatos hallgatókat gyakran egyetemi hallgatónak nevezik, míg a magasabb fokozaton tanulókat végzős hallgatóknak (graduate students) hívják. Egyes európai országokban — például Nagy-Britanniában — léteznek integrált vagy hosszabb, egységes programok; másutt világosan szétválik az alapképzés és a mesterképzés.
Felvétel, továbbtanulás és munkaerőpiac
- Felvételi: Magyarországon és sok más országban felvételi vizsga, pontszámítás vagy szakmai követelmények alapján lehet bekerülni az alapképzésekre.
- Továbbtanulás: Alapképzés elvégzése után a legtöbb hallgató jogosult mesterképzésre (master), doktori tanulmányokra, vagy szakirányú továbbképzésekre.
- Munkaerőpiac: Az alapképzés gyakran közvetlen belépést biztosít a munka világába, különösen a gyakorlatorientált szakoknál; ugyanakkor egyes szakmákban (pl. egyes egészségügyi és jogi területek) az osztatlan vagy mesterfokozat elvárt.
Gyakori félreértések
- Az alapképzés nem középfokú oktatás: az a felsőoktatás első ciklusa, amely a középiskola után következik.
- Nem minden első diploma ugyanaz: az, hogy valaki „első diplomát” szerez, jogilag és szakmailag eltérő súlyú lehet országonként és szakonként.
Tippek a választáshoz
- Gondold át, hogy kutatás-orientált vagy gyakorlatorientált képzést szeretnél-e.
- Tájékozódj az adott szak elhelyezkedési esélyeiről és a szükséges továbbképzésekről.
- Figyeld a kredit- és oklevélfeltételeket (ECTS), valamint hogy a képzés elismert-e külföldön, ha nemzetközi karriert tervezel.
Összefoglalva: az alapképzés az első, felsőoktatási szintű diploma megszerzését szolgáló képzési forma, amely alapvető szakmai és elméleti tudást ad, lehetővé téve vagy a munkába állást, vagy a továbblépést mester- és doktori szintekre.
Különbségek különböző helyeken
Brazília
Brazíliában általában négy-öt évbe telik egy "alapfokú" diploma megszerzése. A diákoknak az egyetemre való belépés előtt egy "vestibular" nevű teszt kitöltésével kell kiválasztaniuk a fő tantárgyaikat.
Európa
Az egyetemi diplomák nem olyanok, mint az Egyesült Államokban, ahol a diákok az első években általános tanulmányokat folytatnak, és csak az utolsó években specializálódnak egy "szakra". Az európai diákok már a kezdetektől fogva beiratkoznak egy konkrét szakra, amelyet végezni szeretnének. Elvárás, hogy már a középiskolában (például gimnáziumban vagy líceumban) jó általános műveltséget szereztek. Sok országban 18 vagy 17 évesen mennek egyetemre. A diploma megszerzése általában négy-öt évig tart. Az első diploma megszerzése után a hallgatók doktori tanulmányokat folytathatnak. Sok országban csak most vezetik be a bolognai folyamat keretében a bachelor- és a mesterfokozat közötti angol nyelvű megkülönböztetést. Ez azt jelenti, hogy a régi első diploma nagyjából megegyezne az Egyesült Államokban vagy az Egyesült Királyságban egy mesterdiplomával.
Egyesült Királyság
Az Egyesült Királyságban az alapképzés általában azt jelenti, hogy a hallgatók a Bachelor fokozat megszerzése érdekében tanulnak. Ezt díjnak is nevezik. A bachelor fokozat megszerzése Angliában, Walesben és Észak-Írországban általában három évig tart. Skóciában az úgynevezett "rendes" diploma megszerzéséhez négy év, a skót mesterfokozat megszerzéséhez pedig öt év szükséges. Egyes angliai egyetemisták Skóciához hasonlóan első diplomaként mesterfokozatot szereznek. Az első három évet az alapdiploma megszerzésével töltik, az utolsó év pedig a kutatással és a nehezebb tárgyakkal telik. Angliában ez inkább a természettudományos és mérnöki szakok esetében jellemző.
Az egyetlen olyan egyetem, ahol az alapdiploma megszerzésén túl mesterdiplomát is lehet szerezni anélkül, hogy az egyetemre járna az ember, az Oxford és Cambridge. A mesterdiplomát általában egy évvel az alapdiploma megszerzése után kapják meg az Oxfordban és Cambridge-ben végzettek.
Írország
Írországban az egyetemi tanulmányok olyanok, mint az Egyesült Királyságban. Azért ilyen, mert az alapképzést először mindkét országban ugyanúgy tanították. Írországban az egyetemi diploma az Egyesült Királyságban a skót típushoz áll a legközelebb. Ezek négyéves alapképzések.
India
Indiában az alapképzés elvégzése 3 évig tart (a mérnöki, jogi és orvosi képzések kivételével). Kétféle alapképzés létezik. A bölcsészettudományi és természettudományos az első, amelynek elvégzése 3 évet vesz igénybe. A másik a mérnöki képzés, amely 4 évig tart (B.E/B.TECH).
Egyesült Államok
Az Egyesült Államokban a legtöbb egyetemi képzés főiskolákon vagy egyetemeken folyik. Az alapképzés alapdiplomát ad. Ez általában négyéves tanulmányokat vesz igénybe, bár egyes képzések öt évig tartanak.
Az Egyesült Államokban a különböző évfolyamokon tanuló diákok gyakran különböző neveket kapnak:
- Az első évfolyamos hallgatókat gólyáknak nevezik. Sok női főiskolán az elsőéves hallgatókat nem nevezik "gólyáknak". Őket "elsőéveseknek" nevezik. Ez a nemek közötti semlegesség érdekében történik.
- A második évfolyamos diákokat másodéveseknek nevezik.
- A harmadik évfolyamos diákokat junioroknak nevezik.
- A negyedik évfolyamos diákokat végzősöknek nevezik.
Egyes diákok úgy döntenek, hogy előbb két évig egy közösségi főiskolán vagy junior college-ban tanulnak, hogy aztán egy másik főiskolán vagy egyetemen folytassák tanulmányaikat.
A legtöbb egyetem posztgraduális tanulmányokat is kínál. Egyes intézmények (pl. a bölcsészkollégiumok) csak alapfokú képzést nyújtanak, vagy csak kis számban nyújtanak más szintű képzést. Az alapfokú diploma megszerzéséhez általában sok kurzus elvégzése szükséges. A kurzusok különböző tárgyakból és különböző nehézségi szintekből állnak. A legtöbb felvett tantárgyból álló tudományágat "szaknak" vagy szakiránynak nevezik.
A brit modellel ellentétben a jogi és orvosi diplomákat nem alapképzésben kínálják, hanem az alapfokozat megszerzése után, posztgraduális tanulmányok formájában végzik el. Egyik szakterület sem ír elő vagy preferál valamilyen alapképzési szakot, bár az orvostudományban vannak előfeltételként meghatározott kurzusok, amelyeket a beiratkozás előtt el kell végezni. Az ápolást azonban alapképzésként oktatják.
Kérdések és válaszok
K: Mi az egyetemi oktatás?
V: Az alapképzés az az oktatási szint, amelyet egy hallgató az első diplomája, általában az alapdiploma megszerzése érdekében végez.
K: Hol zajlik általában az alapképzés?
V: Az alapképzés általában egy egyetemen zajlik.
K: Hogyan nevezik az Egyesült Államokban az egyetemen kezdő személyt?
V: Az Egyesült Államokban az egyetemen tanuló személyt egyetemi hallgatóként emlegetik.
K: Hogyan nevezik a felsőfokú végzettséggel rendelkező hallgatókat az Egyesült Államokban?
V: A magasabb diplomával rendelkező hallgatókat az Egyesült Államokban végzős hallgatóknak nevezik.
K: Az alapképzés mindig a középfokú oktatás és az alapdiploma között van?
V: Nem, az alapképzés egyes oktatási rendszerekben és tantárgyakban a középfokú oktatás és a mesterképzés között is lehet, például Nagy-Britanniában egyes természettudományos és mérnöki képzésekben, Európában pedig egyes orvosi képzésekben.
K: Mi az első fokozat, amelyet egy hallgató az alapképzésben végez?
V: Az első diploma, amelyet egy hallgató az alapképzésben szerez, általában az alapdiploma.
K: Az alapképzés csak az Egyesült Államokban érhető el?
V: Nem, az alapképzés a világ számos oktatási rendszerében elérhető.
Keres