Az iszlám története

Korai muszlim történelem

Mohamed halála után a muszlimok vezetését Abu Bakr vette át. Őt követte Umar, Uthman ibn Affan, majd Ali. Ezt a négyet nevezik rashidun kalifáknak, ami azt jelenti, hogy az Igazságos kalifák. A kalifa szó vallási és szellemi vezetőt jelent. E kalifák alatt az iszlám a Közel-Kelet egyik legfontosabb vallása lett. Létrehozták a muszlim nemzet közigazgatási hivatalát. Umar alatt a kelet-római birodalom több mint kétharmadát a muszlimok hódították meg. Umar indította el a muszlim naptárat is.

Iszlám polgárháborúk

Az első Fitna

Az első polgárháború az iszlámban, más néven az első Fitna a negyedik kalifa, Ali uralkodása alatt tört ki, és egész kalifátusa alatt tartott. A harmadik kalifát, Uthman ibn Affant politikai indíttatású lázadó muszlim csoportok gyilkolták meg. Miután Ali átvette a hatalmat, a legfontosabb problémája az volt, hogy megbüntesse a gyilkosságért felelősöket. Sokan azonban úgy vélték, hogy mielőtt elfogadta volna a kalifa tisztségét, Ali figyelmét a gyilkosok felkutatására és megbüntetésére kellett volna összpontosítania. Egy csoport, amelyet Mohamed felesége, Aisha, sógorai, Talhah és Zubair ibn al-Awam vezettek, nem volt hajlandó elismerni Ali kalifátusát. Ehelyett hadsereget állítottak fel, amely az iraki Bászrában találkozott Ali seregével, eredetileg tárgyalások céljából. Az éjszaka folyamán harcok törtek ki, valószínűleg a zűrzavar miatt, vagy a lázadó csoportok miatt, akiknek közük volt a hírhedt gyilkossághoz. Ez vezetett a baszrai csatához (más néven tevecsata), amelyből Ali pártja került ki győztesen. Aisha-t Ali a csata után becsülettel visszakísérte Medinába.

Ez a csata azonban nem zárta le teljesen a feszültséget a muszlim birodalomban. Alit hamarosan kihívta Muawiyah, a szíriai muszlim tartományok kormányzója. Ő is felvetette Uthman gyilkosainak megbüntetésének kérdését, és nem volt hajlandó Ali kalifának elismerni, amíg a kérdés meg nem oldódik. Muawiyah Uthmán rokona volt, és hadserege ígéretet tett arra, hogy bíróság elé állítja a gyilkosokat és azokat, akik menedéket nyújtottak nekik. Ez a gyilkosoknak menedéket nyújtó emberekre való utalás Alira és követőire vonatkozott. Ennek megfelelően a két csoport találkozott, és csatát vívtak, amelyet a sziffini csatának neveztek el. Ez a csata döntetlennel végződött, ezért mindkét csoport a választottbíráskodás mellett döntött, amely szintén nem vezetett konkrét döntéshez. A muszlimok egy másik csoportja, a kharidzsiták, akik korábban Ali mellett álltak, időközben elutasították őt, mert úgy érezték, hogy nem követi az igaz iszlámot, és úgy intézi a kalifátus feletti ügyeket, mintha az a saját tulajdona lenne.

A következő években Ali helytartói nem tudták megakadályozni, hogy tartományokat veszítsen Muawiyah javára, aki hadseregének további bővítésével növelte erejét. Ali 656-ban Medinából Kufába helyezte át a kalifátus fővárosát. Kufában 661-ben egy kharidzsi gyilkos ölte meg.