Gyöngybagolyfélék
A baglyok (Tytonidae család) a bagolyfélék két családjának egyike. A másik a valódi bagolyfélék, a Strigidae. Közepes és nagyméretű baglyok, nagy fejjel és szív alakú arccal. Hosszú, erős lábaik vannak, erős karmokkal.
A pajtabaglyok széleskörűen elterjedt család. Észak-Amerika északi részén, a szaharai Afrikában és Ázsia nagy területein nem fordulnak elő. Az élőhelyek széles skáláján élnek a sivatagoktól az erdőkig, a mérsékelt szélességektől a trópusokig.
A pajzstetvek fő jellemzője a szív alakú, merev tollakból álló arckorong. A tollak segítenek felerősíteni és megtalálni a hangok forrását, amikor a madár vadászik. A szárnytollak alkalmazkodása kiküszöböli a repülés okozta hangokat. Ez egyrészt segíti a bagoly hallását, másrészt a zsákmány nem veszi észre a baglyot. Összefoglalva: a bagoly elsősorban szürkületkor és éjszaka vadászik. A zsákmány mozgásának érzékelésére hangot használ: hallása érzékeny, szárnyai pedig szinte hangtalanok.
Pajti bagoly
Faj:
Tyto nemzetség
- Szürke bagoly, T. tenebricosa
- Kis szotyolabagoly, T. multipunctata
- Ausztrál maszkos bagoly, T. novaehollandiae
- Barlangban fészkelő maszkos bagoly, T. novaehollandiae troughtoni - vitatott; valószínűleg kihalt (1960-as évek).
- Arany álarcosbagoly, T. aurantia
- Kis maszkos bagoly, T. sororcula
- Buru maszkos bagoly, T. (sororcula) cayelii - valószínűleg kihalt (20. század közepe?)
- Manus maszkos bagoly, T. manusi
- Taliabu maszkos bagoly, T. nigrobrunnea
- Minahassa maszkos bagoly, T. inexspectata
- Sulawesi bagoly, T. rosenbergii
- Peleng maszkos bagoly, T. rosenbergii pelengensis - valószínűleg kihalt (20. század közepe).
- közönséges pajtabagoly, T. alba
- Keleti pajzstetű, T. (alba) delicatula
- Kőrisarcú bagoly, T. glaucops
- Vörös bagoly T. soumagnei
- Afrikai füves bagoly T. capensis
- Ausztrál-ázsiai füves bagoly T. longimembris
Phodilus nemzetség
- Keleti öbölbagoly P. badius
- Szamari öbölbagoly P. (badius) riverae
- Kongói öbölbagoly, P. prigoginei - néha a Tyto-hoz sorolják.
Fosszilis nemzetségek. A pajzstetvek fosszilis emlékei az eocén korig nyúlnak vissza.
- Nocturnavis (késő-eocén/korai oligocén) - magában foglalja a "Bubo" incertus-t is
- Necrobyas (késő eocén/korai oligocén - késő miocén) - magában foglalja a "Bubo" arvernensis és a Paratyto fajokat.
- Selenornis (Quercy, Franciaország, késő-eocén/korai oligocén) - magában foglalja az "Asio" henrici-t is.
- Prosybris (Quercy késő-eocén/korai oligocén? - Franciaország korai miocénje)
Kérdések és válaszok
K: Mik azok a pajzstetvek?
V: A pajzstetvek a bagolyfélék két családjának egyike, és közepes vagy nagy méretű baglyok, nagy fejjel és szív alakú arccal.
K: Mi a baglyok másik családja?
V: A baglyok másik családja a valódi baglyok, a Strigidae.
K: Hol nem találhatók meg a pajtibaglyok?
V: A pajzstetvek nem fordulnak elő Észak-Amerika északi részén, a szaharai Afrikában és Ázsia nagy területein.
K: Milyen élőhelyeken élnek a pajzstetvek?
V: A pajzstetvek az élőhelyek széles skáláján élnek a sivatagoktól az erdőkig, a mérsékelt szélességektől a trópusokig.
K: Mi a pajzstetvek fő jellemzője?
V: A pajzstetvek fő jellemzője a merev tollakból álló szív alakú arckorong, amely a madár vadászata során segít felerősíteni és megtalálni a hangok forrását.
K: Hogyan segítik a szárnytollak alkalmazkodása a pajzstetvek vadászatát?
V: A baglyok szárnytollainak alkalmazkodása kiküszöböli a repülés okozta hangokat, ami egyrészt segíti a bagoly hallását, másrészt a zsákmány nem veszi észre a baglyot.
K: Mikor vadásznak a pajzstetvek, és hogyan használják a hangot a zsákmány mozgásának észlelésére?
V: A pajzstetvek főként szürkületkor és éjszaka vadásznak, és a hangot használják a zsákmány mozgásának észlelésére. A bagoly hallása érzékeny, szárnyai pedig szinte hangtalanok.
