Gyöngybagoly
A közönséges cserebagoly a Tyto alba, a Tyto nemzetségbe tartozó bagolyfaj. Ez a bagoly a legszélesebb körben elterjedt bagolyfaj, és az egyik legelterjedtebb madárfaj. A Tytonidae család a bagolyfélék (Tytonidae) egyike az élő baglyok két fő családjának, a másik a jellegzetes bagolyfélék (Strigidae). A világ különböző részein számos más néven is ismert, ami a "közismert nevek" egyik problémája. Ez az egyik fő oka annak, hogy Linné kitalálta a tudományos elnevezések rendszerét.
Ennek a bagolynak hosszú szárnyai, sápadt arca és négyzet alakú farka van. Vidéki területeken, például tanyákon és erdőkben él. A csűrbagoly szárnyfesztávolsága 75-110 cm, testhossza pedig 25-50 cm. Tömege 187 és 800 gramm között van.
A pajzstetvek költési időszaka tavasszal van, és a fákon lévő fészkekben költ. Kisebb emlősökkel, hüllőkkel, halakkal, rovarokkal és kisebb madarakkal táplálkozik.
Ökológia
A Tyto alba a baglyoknál szokásos módon éjszakai életmódot folytat. Azonban gyakran röviddel szürkület előtt aktívvá válik, és néha nappal is megfigyelhető, amikor elmozdul egy számára nem kedvelt alvóhelyről.
Ez a madár a nyílt vidékek, például szántóföldek vagy gyepterületek madara, némi erdővel tarkítva. Ez a bagoly legszívesebben az erdőszéleken vadászik. Könnyed, hullámzó repüléssel halad a legelők vagy hasonló vadászterületek felett. A legtöbb bagolyhoz hasonlóan a pajzstetű bagoly is hangtalanul repül; a szárnytollainak elülső szélein található apró fogazások segítenek megtörni a szárnyai fölötti légáramlást, ezáltal csökkentve a légörvényeket és a velük járó zajt.
Táplálkozás és etetés
Alacsonyan és lassan repülve vadászik egy nyílt terület felett, és olyan pontok fölött lebeg, amelyek elrejtik a potenciális zsákmányt. Kerítésoszlopokat vagy más kilátókat is használhat a zsákmány becserkészésére. A pajzstetvek elsősorban kis gerincesekkel, például rágcsálókkal táplálkoznak.
Tanulmányok kimutatták, hogy egy egyes pajzstetű akár egy vagy több rágcsálót is elfogyaszthat éjszakánként; egy fészkelő pár és fiókáik évente több mint 1000 rágcsálót is elfogyaszthatnak. A zsákmány nagy részét általában a helyileg szuperbőséges, egyedenként néhány grammos súlycsoportba tartozó rágcsálófajok teszik ki. Valószínűleg az ilyen állatok teszik ki a T. alba által elfogyasztott biomassza legalább háromnegyedét, kivéve néhány szigeti populációt. Írországban az 1950-es években véletlenül behurcolt mezei pók az erdei fülesbagoly étrendjében jelentős változást eredményezett: ahol a két populáció elterjedési területe átfedésben van, ott ma már messze a mezei pók a legnagyobb zsákmány. A táplálékot helyi kis gerincesek és nagy gerinctelenek egészítik ki.
Egy (hím) Tyto alba alba-típusú (balra) és egy (nőstény) T. a. guttata-típusú pajzstetű Hollandiában, ahol ezek az alfajok keverednek egymással.
Egy pusztai bagoly koponyája, rajta a rágcsáló-gyilkos csőrrel.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a közönséges csűrbagoly?
V: A közönséges cserebagoly a Tyto nemzetségbe tartozó bagolyfaj, az egyik legelterjedtebb madárfaj.
K: Mi a különbség a csűrbagolyfélék családja és a közönséges bagolyfélék családja között?
V: A csűrbagolyfélék családja az egyik az élő baglyok két fő családja közül, a másik a jellegzetes baglyok (Strigidae).
K: Miért van a csűrbagolynak több neve is?
V: A csűrbaglyot a világ különböző részein sok más néven ismerik, ami a közönséges nevekkel kapcsolatos egyik probléma.
K: Mi az oka annak, hogy Linné kitalálta a tudományos elnevezések rendszerét?
V: Az egyik fő oka annak, hogy Linné feltalálta a tudományos elnevezések rendszerét, az volt, hogy elkerülje a közönséges nevekkel kapcsolatos problémákat.
K: Milyen fizikai jellemzői vannak a pajzstetvek baglyának?
V: A pajtabagoly hosszú szárnyakkal, sápadt arccal és négyzet alakú farokkal rendelkezik. Szárnyfesztávolsága 75-110 cm, testhossza pedig körülbelül 25-50 cm. Súlya 187 és 800 gramm között változik.
K: Hol él a pajtabagoly?
V: A pajtabagoly vidéki területeken, például tanyákon és erdőkben él.
K: Mit eszik a pajtabagoly, és mikor költ?
V: A pajtabagoly kisemlősöket, hüllőket, halakat, rovarokat és kisebb madarakat eszik. A költési időszak tavasszal van, és fákon lévő fészekben költ.
