Cecelégy (Glossina) – afrikai vérszívó legyek, az álomkór terjesztői

Cecelégy (Glossina) — afrikai vérszívó legyek, az álomkór terjesztői: ismerje meg biológiájukat, fajcsoportjaikat, terjedésüket és védekezési lehetőségeket.

A cecelégy nagyméretű, csípő legyek, amelyek Afrika trópusi régióiban élnek. Gerinceseket harapnak, és megisszák a vérüket. Néhány súlyos betegség rovarvektora.

Sokat tanulmányozták őket, mert képesek az álomkór és más betegségek terjesztésére.

A Glossina nemzetségnek mintegy 34 faja van három fajcsoportban. Az egyik fajcsoport a szavannán él, a másik csoport a folyók közelében, a harmadik csoport pedig a trópusi erdőkben.

Külső jellemzők

A cecelégy (Glossina-fajok) közepes vagy viszonylag nagy méretű legyek, teste erős, szárnyai jellegzetes, és az egyik felismerő jegyük a csípőre előre nyúló tapadó-szívó szájszerv (proboscis). A szárnyakon jól látható bordázat és az ún. "balta" alakú sejtvonal segíti az azonosítást. A színezete általában szürke, barna vagy feketéssárga, és egyes fajokat a viselkedésük (országos, vizparti vagy erdős élőhely) különböztet meg.

Életciklus és szaporodás

A cecelégy különleges életmódot folytat: vivipárius módon, belső fejlődéssel neveli lárváit. A nőstény egyenként hoz világra fejlett lárvákat, amelyeket a talajra, laza földre helyez le. A lárva rövidesen bebábozódik, és a bábállapot után jelenik meg az imágó. Egy-egy egyed fejlődési ideje és generációs hossza nagymértékben függ a hőmérséklettől: melegebb klímában gyorsabb a fejlődés, hidegebb helyeken lassabb.

Terjesztett betegségek

A cecelégy legfontosabb közegészségügyi szerepe, hogy vektoraként továbbítja a trypanosomiasis kórokozóit. Emberi vonatkozásban az ún. afrikai álomkór (African trypanosomiasis) kórokozói közé tartoznak a Trypanosoma brucei gambiense és Trypanosoma brucei rhodesiense törzsek. Ezek a fertőzések kezdetben lázzal, fejfájással, ízületi fájdalmakkal járnak; később a központi idegrendszerre is kiterjedhetnek, alvászavarokkal, személyiségváltozással és végül kezeletlenül halállal végződhetnek.

Állatokban (szarvasmarha, ló, tehén, juh stb.) a cecelégy által terjesztett trypanosomiasis — gyakran "nagana" néven ismert — súlyos gazdasági károkat okoz: elsorvadás, termeléscsökkenés, elhullás és tenyészérték veszteség léphet fel. A sertéseken és vadon élő állatokon is kialakulhatnak fertőzések, amelyek tartós fertőzőforrást jelenthetnek.

Előfordulás, élőhelyek és fajtacsoportok

A cecelégy elterjedése elsősorban Szubszaharai Afrikára korlátozódik. A Glossina nemzetséget hagyományosan három nagyabb csoportba sorolják élőhely alapján:

• Morsitans csoport: szavannai fajok, amelyek elsősorban vadorzó és háziállati vérrel táplálkoznak.
• Palpalis csoport: folyómenti és vízparti fajok, gyakran közelebb fordulnak az emberekhez.
• Fusca csoport: trópusi erdei fajok.

A tényleges fajszám körülbelül 30–40 között van (a forrástól függően), és a pontos elterjedés fajonként változik.

Megelőzés és irtás

A cecelégy elleni védekezés több módszer kombinációjával a leghatékonyabb:

• Mechanikai csapdák és célállomások: kék-fekete csapdák és vonzó anyagokkal ellátott trópusok csökkenthetik a populációt.
• Insekticidek: növényzet permetezése, rovarölő csapdák és állatok permetezése csökkenti a fertőző populációt.
• Steril hím technika (SIT): tömegesen tenyésztett és sterilizált hímek szabadon bocsátása csökkentheti a helyi populációt — sikeresen alkalmazták például Zanzibárban.
• Környezeti beavatkozások: élőhely-rendezés, bozótirtás egyes területeken (ez ökológiai és társadalmi megfontolásokat is felvet).
• Személyes védelem: hosszú ujjú ruházat, világos színű ruhák (a cecelégy a kék/fekete színeket kedveli), kerülés nappali védett bozótos helyeknek, illetve állatoknál rovarriasztó és permetezés alkalmazása.

Egészségügyi és gazdasági hatások

A cecelégy okozta trypanosomiasis jelentős közegészségügyi és gazdasági terhet jelent sok afrikai országnak. Az embereket veszélyeztető esetek és a jövedelemcsökkenés, valamint az élelemtermelés visszaesése mind társadalmi következmények. Emellett a vadon élő gazdák és háziállatok fertőzöttsége megnehezíti a betegség teljes felszámolását, mert a fertőzés természetes tartóállatokból újraéledhet.

Kutatás, kontrollprogramok és jövőbeni kihívások

A cecelégy kutatása és a trypanosomiasis elleni programok folyamatosak. A WHO és nemzeti egészségügyi szervek különféle stratégiákat alkalmaznak a megelőzésre és kezelésre. A klímaváltozás és az emberi tevékenység hatására az élőhelyek átrendeződhetnek, ami befolyásolhatja a cecelégy elterjedését és a betegség kockázatát. A komplex probléma hatékony kezelése ökológiai, gazdasági és közegészségügyi megközelítést igényel.

Összefoglalva: a cecelégy (Glossina) fontos rovarvektor, amelynek felismerése, biológiájának ismerete és a célzott irtási módszerek ismerete alapvető az álomkór és állati trypanosomiasis elleni küzdelemben.

Keresés betűvel