Trisztán és Izolda (opera)

A Trisztán és Izolda (Tristan und Isolde) Richard Wagner háromfelvonásos operája. Az opera szövegét, mint mindig, most is Wagner maga írta. A híres régi legendát vette alapul, amelyet Gottfried von Strassburg német költő mesélt el.

Wagner 1857 és 1859 között komponálta az operát. Az operát Hans von Bülow vezényletével 1865. június 10-én mutatták be először Münchenben. Sok zenész szerint ez a 19. század legnagyobb operája. Wagner drámai feldolgozása óriási hatással volt a kor számos zeneszerzőjére. Harmóniái is rendkívül fontos fejleményei voltak a romantikus zene nyelvének. Nem mindenkinek tetszett. Különösen Eduard Hanslick zenekritikus mondta azt, hogy nem érti.

Trisztán és Izolda története a középkor és a reneszánsz egyik nagy románca volt. A történetet számos költő mesélte el, és mindegyikük kissé másképp. A lovagiasság és az udvari szerelem témája mindig jelen van.

Az opera története

I. felvonás

Izolda, az ír hercegnő és szolgálója, Brangaene Trisztán hajóján vannak, hogy elvigyék őket Marke király cornwalli földjére, ahol Izoldát feleségül akarják venni a királyhoz. Az opera egy fiatal matrózzal kezdődik, aki egy "vad ír szobalányról" énekel. Izolda azt hiszi, hogy a férfi róla énekel. A lány dühös, és azt kívánja, bárcsak a tenger felemelkedne és elsüllyesztené a hajót, megölve a fedélzeten lévőket. Különösen dühös Trisztánra, a lovagra, aki a királyhoz viszi őt. Megkéri a szolgálóját, hogy hívja Trisztánt, de az nem jön, mert az övé kormányozza a hajót. A csatlósa, Kurwenal haragosan beszél Brangaene-hez, emlékeztetve őt arra, hogy Izolda előző vőlegényét, Moroldot Trisztán megölte, és a fejét visszaküldte Írországba.

Brangaene visszatér Izoldához, hogy elmondja neki az elhangzottakat. Izolda szomorúan meséli el neki, hogy Morold halála után egy Tantris nevű férfit hoztak hozzá, mert súlyosan megsérült, és ő gyógyító erejével meggyógyította. Akkor azonban megtudta, hogy a férfi igazi neve Trisztán. Ő volt Írország legnagyobb ellensége, és ő volt az, aki megölte Moroldot. Izolda megpróbálta megölni őt egy karddal, de amikor Trisztán a szemébe nézett, a szíve megtelt szeretettel, és eldobta a kardot. Trisztán visszatérhetett Cornwallba. Most azonban úgy tűnt, hogy mindent elmondott nagybátyjának, Marke királynak a gyönyörű Izoldáról, és eljött érte, hogy a nagybátyja feleségül vehesse. Brangaene megpróbálja rávenni Izoldát, hogy Trisztán becsületes dolgot tesz, hogy Írország királynője legyen, de Izolda nem hallgat rá. Dühös, és azt akarja, hogy a férfi igyon meg egy bájitalt, amelyet az anyja Marke királynak és Izoldának szánt szerelmi bájitalnak, de Trisztán számára ez a halálát jelentené.

Ekkor megjelenik Kurwenal, és közli, hogy Trisztán mégiscsak beleegyezett, hogy Izoldával találkozzon. Amikor megérkezik, Izolda elmondja neki, hogy most már tudja, hogy ő volt Tantris, és hogy tartozik neki az életével. Trisztán beleegyezik, hogy megigya a bájitalt, amelyet most Brangaene készít, annak ellenére, hogy tudja, hogy az megölheti. Miközben iszik, Izolda elragadja tőle a maradék főzetet, és maga is megissza. Mindketten azt hiszik, hogy meg fognak halni, és szerelmet vallanak egymásnak. Kurwenal jön és közli, hogy Marke király érkezik. Izolda megkérdezi Brangaene-t, hogy milyen főzetet készített, és azt mondja neki, hogy nem a halálméreg volt az, hanem egy szerelmi főzet. Odakint a matrózok üdvözlik Marke király érkezését.

II. felvonás

Egy csoport éjszaka vadászik. Marke király kastélya üres, kivéve Izoldát és Brangaene-t, akik egy meggyújtott fáklya mellett állnak. Izolda folyton arra gondol, hogy a vadászkürtök elég messze vannak ahhoz, hogy eloltsa a lángokat, és jelet adjon Trisztánnak, hogy csatlakozzon hozzá. Brangaene figyelmezteti Izoldát, hogy Marke király egyik lovagja, Melot látta, amint Trisztán és Izolda szerelmesen nézik egymást. Izolda azonban azt hiszi, hogy Melot Trisztán legjobb barátja, és mivel kétségbeesetten szeretné látni Trisztánt, eloltja a lángokat. Brangaene a várfalakhoz megy, hogy őrködjön, amikor Trisztán megérkezik.

Trisztán és Izolda most már elmondhatják egymásnak, hogy őrülten szerelmesek. Észre sem veszik, hogy az éjszaka véget ér, és Melot elvezeti Marke-ot, hogy egymás karjaiban találja a két szerelmespárt. Marke kétségbeesetten szomorú, mert Trisztánt elárulták, és azért is, mert ő maga is megszerette Izoldát.

Trisztán most megkérdezi Izoldát, hogy követi-e őt újra az éjszakába, és a lány beleegyezik. Melot és Trisztán összevesznek, de ekkor Trisztán oldalra dobja a kardját, és Melot súlyosan megsebesíti.

III. felvonás

Kurwenal hazahozta Trisztánt a bretagne-i Kareol várába. Egy pásztor szomorú dallamot játszik a dudáján, és megkérdezi, hogy Trisztán ébren van-e. Kurwenal azt mondja, hogy csak Izolda érkezése mentheti meg Trisztánt. A pásztor azt mondja, hogy ő majd őrködik, és vidám dallamot fúj, hogy jelezze, ha megérkezik egy hajó. Trisztán most felébred, és szomorú, hogy nappal van. Szomorúsága örömre változik, amikor Kurwenal elmondja neki, hogy Izolda érkezik. Megkérdezi, hogy látja-e már a hajóját, de csak a pásztor szomorú dallamát hallja.

Trisztán ismét visszasüllyed. Eszébe jut, hogy a pásztor dallamát akkor hallotta, amikor az apja, majd az anyja meghalt. Összeomlik. A pásztor most Izolda hajójának érkezését dudálja, és amikor Kurwenal elé siet, Trisztán izgalmában letépi a kötést a sebeiről. Amikor Izolda megérkezik mellé, Trisztán meghal, miközben kimondja a nevét.

Izolda összeesik mellette, amikor bejelentik egy másik hajó megjelenését. Kurwenal látja, hogy Melot, Marke és Brangaene megérkezik, és dühösen megtámadja Melotot, mert megölte Trisztánt. A harcban Melot és Kurwenal is meghal. Marke és Brangaene végül eléri Trisztánt és Izoldát. Marke szörnyen szomorú. Elmagyarázza, hogy Brangaene-től hallott a szerelmi varázsitalról, és azért jött, mert elhatározta, hogy Trisztánnak és Izoldának egyesülnie kell. Izolda látszólag magához tér, de egy utolsó áriában, amelyben leírja látomását a feltámadt Trisztánról (a "Liebestod"), belehal a bánatba.

Trisztán és Izolda Ferdinand Leeke tollábólZoom
Trisztán és Izolda Ferdinand Leeke tollából

A Trisztán akkord

A darab legelső akkordja nagyon híres. Trisztán-akkordként vált ismertté. Bár már korábban is használták, az a mód, ahogy Wagner itt használta, egészen új volt. Nagyon homályossá teszi a harmóniát, és a hallgató sok ütemig nem tudja, hogy milyen hangnemben szól a zene. Ez nagy feszültséget teremt. Az operában sok más ilyen pillanat is van. A feszültség végigkíséri az egész operát. A történet egy olyan feszültségről szól, amely csak a halálon keresztül tud megnyugodni.

Prelúdium és Liebestod

A Prelúdium és Liebestod a nyitány és Izolda 3. felvonásbeli áriájának Wagner által feldolgozott koncertváltozata, amelyet 1862-ben adtak elő először, még az opera 1865-ös ősbemutatója előtt. A Liebestod előadható tisztán zenekari változatban, vagy úgy, hogy a szoprán énekli Izolda életre keltett Trisztánról szóló látomását.

Kérdések és válaszok

K: Ki írta a Trisztán és Izolda című opera szövegét?


V: Wagner maga írta az opera szövegét.

K: Kitől vette Wagner a híres régi legendát az operájához?


V: Wagner a híres régi legendát Gottfried von Strassburg német költőtől vette át.

K: Mikor komponálta Wagner a Trisztán és Izolda című operát?


V: Wagner 1857 és 1859 között komponálta az operát.

K: Mikor és hol mutatták be először a Trisztán és Izolda című operát?


V: A Trisztán és Izolda című operát 1865. június 10-én mutatták be először Münchenben, Hans von Bülow vezényletével.

K: Mi a Trisztán és Izolda jelentősége a zene világában?


V: Sok zenész a Trisztán és Izoldát a 19. század legnagyobb operájának tartja, és Wagner drámai feldolgozása óriási hatással volt a kor számos zeneszerzőjére. Harmóniái is rendkívül fontos fejleményt jelentettek a romantikus zene nyelvében.

K: Mindenkinek tetszett a Trisztán és Izolda című opera?


V: Nem, nem mindenkinek tetszett. Különösen Eduard Hanslick zenekritikus mondta, hogy nem tudta megérteni.

K: Miről szól a Trisztán és Izolda története, és milyen témák vannak benne?


V: Trisztán és Izolda története a középkor és a reneszánsz egyik nagy romantikus regénye. A történetet több költő is elmesélte, és mindegyikük kissé másképp. A lovagiasság és az udvari szerelem témája mindig jelen van.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3