Mérges gáz
Mérges gáznak minősül minden olyan gáz, amely egyben méreg is. A mérges gázok elég nagy koncentrációban jelenlétük esetén megölhetik vagy megsebesíthetik az embert. A különböző mérges gázok sokfélék, és mindegyiknek egyedi tulajdonságai vannak. Sok mérgező folyadék is illékony, és gőzeik mérges gázok. A "mérges gáz" utalhat a vegyi fegyverekben lévő mérgekre, de a legtöbbjük valójában folyadék, például a mustárgáz és a VX viszkózus folyadékok, amelyek finom köddé oszlanak szét.
Kis mennyiségben a maró mérges gázok általában irritációt okoznak, és szaguk is lehet, de ez nem általános. Számos olyan gáz van, amely alattomosan, figyelmeztető szag vagy irritáció nélkül képes ölni.
Az oxigénen kívül minden más gáz kiszoríthatja a levegőt, és fulladásos halált okozhat. Ez nem teszi őket mérgező gázokká. A nitrogén és a szén-dioxid két gyakori példa erre. Ezt figyelembe kell venni minden sűrített vagy cseppfolyósított gáz kezelése során. A gázok azért is veszélyesek lehetnek, mert gyúlékonyak (könnyen lángra lobbanhatnak).
A mérgező gázok könnyebben okozhatnak sérülést, mint a szilárd vagy folyékony mérgek, mivel a levegőben diffundálnak (mozognak), kitéve a bőrt, és könnyen belélegezhetők. A maró gázzal való azonnali érintkezés a bőr és a tüdő kémiai égéséhez vezet. Az emberi test belsejébe és a vérbe felszívódva, akár belélegezve, akár a bőrön keresztül, számos mérges gáz mérgezést okoz. Mérgezés esetén gyakran orvosi segítségre van szükség; a tünetek megelőzéséhez nem elegendő az áldozatot egyszerűen eltávolítani a gázból.
- A maró mérges gázok, mint például a hidrogén-klorid, kémiai égési sérüléseket okoznak a bőrön és a tüdőben. Ennek következtében a tüdő megtelik folyadékkal, ami halálos lehet.
- Az alkiláló mérges gázok, mint például a metil-klorid, megtámadják az emberi DNS-t és a fehérjéket. Az emberi sejtekben ez sejtpusztulást, rákot és az alkilezett fehérjék hibás működése által okozott különféle tüneteket okoz. A mustárgáz alkiláló szer.
- A fluoridionokat az emberi szervezetbe juttató gázok kalciumveszteséget okozhatnak a vérben, ami szívrohamhoz és halálhoz vezet. Ilyen például a hidrogén-fluorid és a klór-trifluorid.
- Az ammónia maró égési sérüléseket okozhat.
- A kénhidrogénnek erős szaga van, de könnyen érzéketlenné teszi az orrot. Ezután képes leállítani az agy légzőközpontját, ami leállítja a légzési reflexet, és az áldozat fulladásba hal bele.
- Az ideggázok mérgező folyadékok, amelyek könnyen elpárolognak. Leállítják azokat a biokémiai folyamatokat, amelyek lehetővé teszik az izmok ellazulását. Az eredmény az, hogy minden izom összehúzódik, beleértve a légzéshez szükséges izmokat is, ami fulladásos halált okoz.
A mérges gázokat az iparban kémiai reagensként használják. A mérgező hatásuknál fontosabbak a kémiai reakciók, amelyekre felhasználhatók. Ma a vegyészek igyekeznek elkerülni a mérgező gázok használatát, de ez gyakran nem lehetséges. A nagy mennyiségben használt ipari mérges gázok példái a kőolajból feltört kénhidrogén, a klór, amelyet sokféle kémiai felhasználásra és az ivóvíz fertőtlenítésére használnak, valamint az ammónia, amely önmagában is értékes műtrágya, és a kémiai felhasználás mellett számos más műtrágyává is átalakítható.
Egyes füstölőszerek (kártevők irtására használt vegyszerek) egyben mérges gázok is, például a foszfin, amelyet a gabonában élő kártevők elpusztítására használnak. A gáz előnye, hogy használat után elpárolog, így ha az élelmiszert gázzal kezelik, nem kell öblíteni, hogy a méreg eltávolításra kerüljön. Egyes gázok megölhetnek, mások nem. A gázoknak vannak előnyei és hátrányai.
A mustárgáztámadás után fellépő égési sérülések festése
Egy katona Szíriában, AK-47-es puskával és gázálarcban
Albániából származó, a Szovjetunióban gyártott vegyi fegyver hordója
Kérdések és válaszok
K: Mi az a mérges gáz?
V: A mérges gáz minden olyan gáz, amely egyben méreg is. Ha sok van belőle, akkor megölheti vagy megsebesítheti az embert, és sokféle típus létezik, saját tulajdonságokkal. Sok mérgező folyadék normál hőmérsékleten könnyen elpárolog és mérges gázzá válik.
K: Hogyan hatnak általában a maró mérges gázok az emberekre?
V: Kis mennyiségben a maró mérges gázok általában irritációt okoznak, és lehet szaguk is, de ez nem mindig van így. Az emberi test belsejébe kerülve akár belélegezve, akár bőrrel érintkezve kémiai égési sérüléseket okozhatnak a bőrön és a tüdőn.
K: Milyen példák vannak a gyakori nem mérgező gázokra?
V: Az oxigéntől eltérő valamennyi gáz átveheti a levegő helyét, és fulladásos halált okozhat. Ilyen nem mérgező gázok például a nitrogén és a szén-dioxid.
K: Hogyan hatnak az alkiláló mérgek?
V: Az alkiláló mérgek megtámadják az emberi DNS-t és fehérjéket, ami sejtpusztulást, rákot és az alkilált fehérjék hibás működése által okozott különféle tüneteket okoz. A mustárgáz egy példa az alkiláló szerekre.
K: Milyen károkat okozhatnak a fluoridionok az emberben?
V: Az emberi szervezetbe jutó fluoridionok a vérben kalciumveszteséget okozhatnak, ami szívrohamhoz és halálhoz vezet. Ilyen például a hidrogén-fluorid és a klór-trifluorid.
K: Miért használhat valaki mérges gázt az iparban?
V: A mérges gázokat az iparban kémiai reagensként használják bizonyos reakciókhoz, amelyeket nélkülük nem lehet elvégezni, annak ellenére, hogy mérgező anyagok; a vegyészek igyekeznek elkerülni a használatukat, amikor csak lehetséges. Egyes gázosítószerek (kártevők irtására használt vegyi anyagok), mint például a foszfin, mérgező hatásuk miatt szintén a mérgező gázok közé sorolhatók, de vannak előnyeik, mint például, hogy használat után elpárolognak, így nem kell utána leöblíteni a velük kezelt élelmiszereket.
